Milyen viszonyban álltak a Securitateval? A kuratórium számításai szerint a történész csoport az első körben mintegy 60–80 író, költő, irodalmár személyét világítaná át
Fotó: Pixabay
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját. Ennek érdekében a kuratórium felkért egy történészekből álló csoportot a program kidolgozására – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
2025. április 23., 10:582025. április 23., 10:58
2025. április 23., 10:592025. április 23., 10:59
Mint írták, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány tavaly július 12-én közzétett közleményében elkötelezte magát, hogy az alapítvány névadóját, Méhes Györgyöt ért „sajtótámadások” következtében felkér egy történészt, hogy tudományos alapossággal, minden körülményt és tényezőt figyelembe véve vizsgálja meg a dokumentumokat, készítsen egy átfogó és mélyreható tanulmányt az életút ezen szakaszáról.
Az íróra vonatkozó dokumentumok pedig a tájékoztatás szerint hivatalos úton megérkeztek.
„A kuratórium osztja a Krónika online portálon 2025. április 17-én megjelent Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket cikkben hivatkozott történészek, Stefano Bottoni, Benkő Levente álláspontját, miszerint egy ilyen dokumentációt lényegében csak forráskutatással együtt lehet értelmezni, ami viszont számtalan további dosszié kikérését teszi szükségessé. Ennek tudatában
– jelentette be az alapítvány. Jelezték egyúttal, hogy e hatalmas munka anyagi forrásának a biztosítását Nagy Elek – Méhes György fia – vállalta. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember, jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Amint a történész csoport összeállította a kutatási programot, az alapítvány megbízást ad erre a több éves kutatómunka elvégzésére – tájékoztattak. A közlemény arra nem tér ki, hogy pontosan kik alkotják a történészekből álló csoportot.
Mint ismeretes, tavaly nyáron nagy port kavart az erdélyi közbeszédben, hogy nyilvánosságra került: Méhes György Kossuth-díjas író (1916 – 2007) együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Az Átlátszó.ro tényfeltáró portálon jelent meg írás „Méhes György ’89-ben még besúgott, 2002-ben Kossuth-díjat kapott” címmel, amelyben többek közt az szerepel, hogy „Méhest először az ötvenes években szervezték be kényszerrel.
A hetvenes évek közepétől reaktiválták: kényszer nélkül 15 éven át jelentett a romániai magyar kulturális élet színe-javáról a román titkosszolgálat számára”. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) származó dokumentumok alapján a portál azt írta, az író – polgári nevén Nagy Elek – beszervezése 1953-ban történt meg először, holott a kommunista titkosszolgálat jellemzésében nem tartják megbízhatónak vagy elkötelezettnek, hanem inkább „gyávának és opportunistának”. Kiderül, két évtizeden keresztül Méhes György nem jelentett, majd a hetvenes évek közepén ismét beszervezte a rezsim elnyomó gépezete.
Balázs Imre József irodalomtörténész akkor a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet,
A BBTE docense egyúttal azt javasolta: továbbra is olvassunk Méhes Györgyöt, de besúgói múltja napfényre kerülését követően ne készüljenek bronzszobrok a kolozsvári íróról, és ne adjanak át róla elnevezett díjakat.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!