Milyen viszonyban álltak a Securitateval? A kuratórium számításai szerint a történész csoport az első körben mintegy 60–80 író, költő, irodalmár személyét világítaná át
Fotó: Pixabay
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját. Ennek érdekében a kuratórium felkért egy történészekből álló csoportot a program kidolgozására – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
2025. április 23., 10:582025. április 23., 10:58
2025. április 23., 10:592025. április 23., 10:59
Mint írták, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány tavaly július 12-én közzétett közleményében elkötelezte magát, hogy az alapítvány névadóját, Méhes Györgyöt ért „sajtótámadások” következtében felkér egy történészt, hogy tudományos alapossággal, minden körülményt és tényezőt figyelembe véve vizsgálja meg a dokumentumokat, készítsen egy átfogó és mélyreható tanulmányt az életút ezen szakaszáról.
Az íróra vonatkozó dokumentumok pedig a tájékoztatás szerint hivatalos úton megérkeztek.
„A kuratórium osztja a Krónika online portálon 2025. április 17-én megjelent Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket cikkben hivatkozott történészek, Stefano Bottoni, Benkő Levente álláspontját, miszerint egy ilyen dokumentációt lényegében csak forráskutatással együtt lehet értelmezni, ami viszont számtalan további dosszié kikérését teszi szükségessé. Ennek tudatában
– jelentette be az alapítvány. Jelezték egyúttal, hogy e hatalmas munka anyagi forrásának a biztosítását Nagy Elek – Méhes György fia – vállalta. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember, jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Amint a történész csoport összeállította a kutatási programot, az alapítvány megbízást ad erre a több éves kutatómunka elvégzésére – tájékoztattak. A közlemény arra nem tér ki, hogy pontosan kik alkotják a történészekből álló csoportot.
Mint ismeretes, tavaly nyáron nagy port kavart az erdélyi közbeszédben, hogy nyilvánosságra került: Méhes György Kossuth-díjas író (1916 – 2007) együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Az Átlátszó.ro tényfeltáró portálon jelent meg írás „Méhes György ’89-ben még besúgott, 2002-ben Kossuth-díjat kapott” címmel, amelyben többek közt az szerepel, hogy „Méhest először az ötvenes években szervezték be kényszerrel.
A hetvenes évek közepétől reaktiválták: kényszer nélkül 15 éven át jelentett a romániai magyar kulturális élet színe-javáról a román titkosszolgálat számára”. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) származó dokumentumok alapján a portál azt írta, az író – polgári nevén Nagy Elek – beszervezése 1953-ban történt meg először, holott a kommunista titkosszolgálat jellemzésében nem tartják megbízhatónak vagy elkötelezettnek, hanem inkább „gyávának és opportunistának”. Kiderül, két évtizeden keresztül Méhes György nem jelentett, majd a hetvenes évek közepén ismét beszervezte a rezsim elnyomó gépezete.
Balázs Imre József irodalomtörténész akkor a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet,
A BBTE docense egyúttal azt javasolta: továbbra is olvassunk Méhes Györgyöt, de besúgói múltja napfényre kerülését követően ne készüljenek bronzszobrok a kolozsvári íróról, és ne adjanak át róla elnevezett díjakat.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!