Erdélyből igényelték a legtöbben a magyar állampolgárságot

Tőkés László tájékoztatása szerint ezek közül körülbelül 100 ezer kérelmező kapta meg kérelmére a pozitív választ, Erdélyben eddig mintegy 80 ezren tették le az állampolgársági esküt a konzulátusokon és az erre kijelölt helyeken. A munka nagyobb részét a demokrácia-központok végzik, amelyek a már elkészített honosítási dossziékat az illetékes magyar hatóságokhoz továbbítják. A legtöbb iratot a nagyobb erdélyi városokban regisztrálták: az első négy helyen Csíkszereda (17 384 kérelem), Marosvásárhely (15 389), Kolozsvár (14 519) és Szatmárnémeti (13 342) áll; az összes honosítási dosszié mintegy felét ezekben a városokban állították össze. Vinnai Győző megyei kormánymegbízott a sajtótájékoztatón elmondta: a legfrissebb adatok szerint több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011. januárja óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be. A megyei kormányablak 2011 januári megnyitása óta tízezer honosítási kérelmet vett át, további ötszáz kérelmet pedig a járási hivatalokban nyújtottak be a kérelmezők, közölte.

Számos elutasított, nincs indoklás

Eközben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek egy írásbeli kérdésre adott válaszából az derül ki, hogy két év alatt mintegy 2500 állampolgársági kérelmet utasítottak el, a legtöbb közülük Romániából és Ukrajnából érkezett. Korábban Steiner Pál szocialista képviselő azt kérdezte, hány ember állampolgársági kérelmét utasították el a kedvezményes honosítási eljárásban. A közigazgatási miniszternek a magyar Országgyűlés honlapján megjelent válaszához mellékelte az egyszerűsített honosítási eljárásban 2011–2012-ben elutasítottak állampolgárság szerinti bontását. Ebből kiderül, hogy 2533 kérelmet utasítottak el, a legtöbbet, 972-t a román állampolgárságú kérelmezők közül, a második helyen pedig ukrán állampolgárok állnak (921). Szerb állampolgárok közül 441-et, oroszok közül 36-ot, horvátok közül 24-et utasítottak el, és 20 amerikai kérelmező sem kapta meg a magyar állampolgárságot. A tárca vezetője jelezte: a kedvezményes honosítási kérelmekről a köztársasági elnök kizárólagos jogkörben, indokolás nélkül dönt. A kérelmek elutasításának indokáról így nem tud adni tájékoztatást. Az elutasított kérelmekről a benyújtás helye szerinti bontásban pedig nem készül statisztika, így az erre irányuló kérés sem teljesíthető, tette hozzá.

Erdélyi a legtöbb kérelmező

Az Állampolgárság.gov.hu oldalon egyébként – mint arról beszámoltunk – csütörtökön tették közzé, hogy több mint 422 ezer állampolgársági kérelmet nyújtottak be 2011 januárja óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon igényeltek. Állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek. A honlapról – ahol országonkénti bontásban megtalálható a beadott kérelmek száma és a kérelmezők állampolgársága is – az derül ki, hogy Romániából 149 449, Szerbiából 46 400, Ukrajnából 10 437, Szlovákiából 161, Nagy-Britanniából 1779 kérelmet adtak be. Izraelből 1060, Németországból 1472 kérelmet regisztráltak. Az állampolgárság szerinti bontásból az látszik, hogy 283 866 román, 1284 orosz, 76 652 szerb, 50 658 ukrán és 1515 szlovák állampolgár nyújtott be kérelmet. Kanadai állampolgároktól 787, amerikaiaktól 1013 honosítási kérelem érkezett, de adtak be kérelmet Suriname, a Seychelle-szigetek és Omán állampolgárai közül is. A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint a két adatsor közötti különbség abból fakad, hogy egy állampolgár állandó lakhelye bárhol lehet, és bárhol beadhatta a magyar állampolgárság iránti igényét. (Például: egy eredetileg román állampolgár nemcsak Erdélyben/Romániában élhet, hanem Magyarországon, Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon is.) A fenti adatsorokból tehát nem lehet egyenes következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy hány magyar állampolgár él egy adott országban, közölték.

Mint ismeretes, a magyar állampolgárságot 2011. január 3-ától lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet a magyar Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok az esetükben. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja meg az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgáját.