Székelyföld autonómiája mellett Erdély, mint önálló régió is a román- magyar párbeszéd témája lehet, hiszen a románság körében fokozott az érdeklődés és a fogékonyság ez iránt – jelentette ki lapunknak Sándor Krisztina.
2013. november 18., 17:212013. november 18., 17:21
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetője a szombaton, Sepsiszentgyörgyön tartott Autonómia és regionalizmus – az évtized kihívása című konferencia szervezőjeként úgy értékelte, a magyar-román autonómiakonferenciával megtették az első lépést egy úton, értékes előadások hangzottak el és a politikai kerekasztal-beszélgetés során tartalmas beszélgetés alakult ki. „A legfontosabb eredménye a rendezvénynek, hogy az előadók és a közönség soraiban is vegyesen voltak magyarok és románok, sikerült kényes kérdéseket körüljárni, megbeszélni, persze megoldani nem, de a megoldás nem is egy konferencia hatáskörébe tartozik” – értékelte az EMNT ügyvezető elnöke. Sándor Krisztina szerint meglepő volt a rendkívüli érdeklődés, teltházzal kezdtek, és a közönség nagy része reggeltől késő délutánig kitartott. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy sokan rendhagyónak érezték, hogy román-magyar konferencia keretében lehet beszélni az autonómiáról, a regionalizmusról.
Mint mondta, a rendezvény végén számos pozitív visszajelzést kaptak, külön gondolatként szerepelt, hogy Székelyföld sajátos jogi státusa mellett hangsúlyt kell fektetni az Erdély régió megjelenítésére, ugyanis ez sok erdélyi és székelyföldi románt foglalkoztat. A hozzászólások között elhangzott, hogy sok román rokonszenvez a Sabin Gherman nevével fémjelzett Erdély-mozgalommal, véli úgy, hogy a történelmi Erdélyt erősíteni kell, mesélte az EMNT ügyvezetője. Emlékeztetett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tavalyi választási kampányának kiemelt eleme volt Románia föderális átszervezése. Arra is rámutatott, hogy a konferencia társzervezője, a Bálványos Intézet az idei tusnádfürdői szabadegyetemen bemutatta az Erdély Románia Svájca című infografikát. Sándor Krisztina szerint a szervezők kétnyelvű kiadványban jelentetik meg az előadások anyagát, jövő évben pedig más székelyföldi városokban, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen szerveznek hasonló témájú konferenciákat.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!