Erdély-szintű mozgalommá vált a Szalonnafeszt, nyári kiadást is terveznek sóbányákban

Hozzátette, nemcsak szalonnákkal, de sonkákkal, hurkákkal is be lehet nevezni a versenyre. Szeretnék arra is felhívni a figyelmet, hogy Szilágysámson szép borvidék, de nemcsak ezért érdemes oda ellátogatni. Egyébként ott szokták szervezni az országos képzőművészeti táborokat, kultúrközpontnak is tekinthető ez a kis település.

Molnár Attila főszervezőt arról is kérdeztük, kik zsűriznek a Szalonnafeszten. Elmondta, akiknek jogot adnak arra, hogy a fesztivál arculati elemeit használják, és akiknek az egész logisztikát igyekeznek átadni, azoknak segítenek a szervezésben, hogy legyen minőségi garanciája a színvonalnak.

– fejtette ki a főszervező. Mint mondta, ennek megfelelően minden településen más-más zsűri áll össze, és a szalonnák elbíráslásának kritériumrendszere se egységes teljesen.

A szilágysámsoni kásás hurka

„Itt is szabad kezet adtunk, hiszen a helyi sajátosságokat figyelembe kell venni. Például Szilágysámsonban egy helyi jellegzetességgel, a kásás hurkával is be lehetett nevezni – más településeken nem jelent meg igény, hogy többen lennének, akik ezt a fajta hurkát készítik: ez helyi különlegesség, helyi recept alapján. Véres-májas hurkával viszont sok helyen eddig is neveztek be” – fejtette ki a főszervező. Mint mondta, irányvonalak tekintetében tettek javaslatokat a zsűrizést illetően, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a szervezők hogyan rangsorolták a szalonnákat és egyéb termékeket, de a helyiek szabad kezet kapnak. „Az a mérvadó, hogy a jelentkezők kínálata milyen: hány kolbászos, szalonnás, hurkás versenyző van, ennek függvényében alakítják a kritériumrendszert. De az is fontos, hogy a tálalást is pontozzák, valamint hogy készítője miként mutatja be a terméket és annak elkészítését” – mondta el Molnár Attila.

„Mi nyilvános zsűrizést szoktunk folytatni: ilyenkor azt is pontozzuk, hogy miként van beöltözve a versenyző, miként beszél a szalonnáról, azt is külön pontszámmal értékeljük, ha poénosan adja elő – hiszen a rendezvény egyfajta farsangi mulatság is, hiszen nem beszélhetünk még arról, hogy akadémiai, szuper objektív gasztronómiai zsűrizések zajlanának. Inkább közösségi, baráti kóstolgatás” – fejtette ki Molnár Attila.

Nyári Szalonnafesztet is terveznek, sóbányában

Az Erdélyi Kézmíves Céh a kezdeményezője a szemlének, amelyet anyagilag támogatott a brassói Főszervező Egyesület. „A Szalonnafesztet levédettük, azért kapott szabadalmi védelmet, hogy a minősége ne csorbuljon, de a cél ugyanakkor az, hogy minél többeket bevonjunk és minél több településen szervezzük meg. Kezdetben csak Kolozsváron és a kalotaszegi Mákófalván tartottuk meg a szemlét, négy-öt éve Brassóban is megszervezzük, de ezek kezdetben csak kis fesztiválok voltak elszórtan. Most kezd mozgalommá válni” – mondta Molnár Attila.

Aki arra is kitért, hogy régi álmuk kezd valóra válni, mégpedig hogy nyáron is szervezzenek Szalonnafesztet. Arra gondolt, hogy Tordán vagy Parajdon – vagy akár mindkét helyen –, lent a hűvös sóbányában tarthatnák a zsűrizést, a vásári rész meg kint lenne a parkolókban. „Szeretnénk, ha idén nyáron már megvalósulhatna. Jelentkezett egy sonkakészítő, aki a parajdi sóbányában érleli a sonkát, ő segít, hogy össze lehessen hozni mondjuk augusztusban a fesztivált” – fejtette ki a Krónikának a főszervező.

Részletek a Szalonnafeszt.ro honlapon találhatóak.