
A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a máramarosszigeti határátkelőnél nyújtanak segítséget a menekülteknek
Fotó: Facebook/Serviciul de Ajutor Maltez în România
Egész Erdély megmozdult az Ukrajnából tömegével érkező menekültek megsegítésére: nemcsak a hatóságok, önkormányzatok, segélyszervezetek segítenek, hanem rengeteg vállalkozó, magánszemély ajánlott fel szállást, ételt szerte a régióban. Vannak, akik egész családokat fogadtak be, mások munkát is biztosítanak a háború elől menekülőknek, sokan ugyanakkor az otthon maradt kárpátaljai magyarokkal is tartják a kapcsolatot, próbálnak nekik segíteni.
2022. február 28., 19:462022. február 28., 19:46
2022. február 28., 22:482022. február 28., 22:48
Sok menekült érkezett és érkezik a háború sújtotta Ukrajnához közel fekvő romániai régiókba, ahol a helybeliek szállásadással, adománygyűjtéssel igyekeznek segíteni. Felkarolják a menekülőket Máramaros, Szatmár megyében, de Kolozsváron és más erdélyi településeken, a Székelyföldön is.
Orosz Krisztofer Levente, az RMDSZ máramarosszigeti szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, gyűjtést szerveztek, a tartós élelmiszereket, gyógyszereket, ruhákat, takarókat a vámhatóságtól is segítséget kapva juttatják el a határon túlra, összefognak az egyházakkal, civil szervezetekkel. Felhívta a figyelmet,
hiszen az északi területekről nagyon sokan menekülnek a jelenleg legbékésebbnek mondható Kárpátaljára, ahol így egyre több embernek kell élelem, menedék.
„Kárpátalján is felhalmozódott a menekültek száma, akik a háborús övezetből az ország legnyugodtabb részébe jönnek, így már a helyi lakosoknak, közösségeknek gondot jelent, hogy a menekülteket és saját magukat is ellássák. Ebben próbálunk segíteni, eddig hála Istennek sikeresen” – mondta Orosz. Hozzátette, a közeljövőben több önkéntes is csatlakozik hozzájuk.
„Ma Hosszúmezőn a református egyháznál, Máramarosszigeten a Hollósy Simon-házban szállásoltunk el egy menekültcsoportot, elsősorban gyerekeket és édesanyákat. Nemzetiségre való tekintet nélkül segítünk mindenkinek” – szögezte le Orosz Krisztofer Levente. A határt átlépők többsége nem marad Máramarosszigeten vagy a környékén, a többség utazik is tovább, vannak, akiket ismerősök, esetleg rokonok várnak, vagy segítők az ország más pontjairól.
Orosz Krisztofer-Levente elmondta, az állami szálláshelyek azok számára vannak fenntartva, akik menekültként lépnek be az országba, direkt ilyen státuszt kérve. A többiek kerülnek az egyéb felajánlott szálláshelyekre. „Igyekszünk központosítani az információkat, ezek alapján alakítani a segélyakciókat” – tette hozzá Orosz Krisztofer Levente, hangsúlyozva, hogy a menekültek akár már indulás előtt is felvehetik velük a kapcsolatot. Azt is elmondta, hogy
Arra is van példa, hogy ügyintézésben segítenek, például egy édesanyának, aki három gyerekkel érkezett, lejárt az útlevele, a magyar konzulátus segítségével intéznek okmányokat, hogy továbbutazhassanak. Orosz Krisztofer-Levente nem tudta konkrétan megmondani, hogy városszinten hány menekültet szállásoltak el eddig, de azt igen, hogy magyar egyházi vonalon már 20–25 személyt.
Dávid Lajos, a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a segítségnyújtás módja kettős, egyrészt szállásadással, ellátással támogatják azokat, akik átjöttek a határon, másrészt azoknak is segítséget próbálnak nyújtani, akik otthon maradtak. Dávid Lajos vasárnap egy fiatal ukrán házaspárt és gyereküket fogadta be a Teleki Magyar Házba. Közben tartja a kapcsolatot kárpátaljai barátaival, ismerőseivel, mint tapasztalja, az idősebb generációhoz tartozó, Munkács környékén élő ismerősei úgy döntöttek, nem indulnak útnak, bíznak abban, hogy nem fordul annyira súlyosra a helyzet, hogy útra kelljen kelniük.
– mondta Dávid Lajos. Kifejtette, az Odesszában lakó fiatal házaspár nagyobbik, kilencéves gyerekével a háború kitörésekor a kárpátaljai Bukovel síközpontban tartózkodott, a kisebbik gyerek otthon maradt a rokonokkal. A család a síközpontban rekedt, visszamenni Odesszába nem volt lehetőségük, így Magyarországra utaztak tovább. Mivel a rokonok a házaspár kisebb gyerekével Odesszából a 170 kilométerre található Kisinyovba utaztak, mihelyt kezdett forró lenni a talaj, most a házaspár és a gyerek oda próbál eljutni autóbusszal.
Dávid Lajos azt is elmondta, sok barátjuk van a háború sújtotta övezetben. „Jeleztük, hogy szívesen segítünk nekik, a Teleki Magyar Házban el tudunk szállásolni menekülteket. Kétségbeesett, szomorú mindenki, aki onnan jön, és mindenkin segítünk, akinek el kellett hagynia az otthonát” – mondta a Teleki Ház vezetője. Arról is beszélt, a helyi Szentháromság Plébánia plébánosa mondta el, hogy egy sokgyermekes édesapának sikerült átjutnia Nagybányára még azelőtt, mielőtt a katonakorú férfiak előtt lezárták a határt. Hamarosan a gyerekei is megérkeznek, itt találnak menedéket.
Nagybányán is több ponton folyik segítségnyújtás, adományokat gyűjtenek, menekülteket fogadnak, elszállásolással segítenek. Segít többek közt az említett plébániahivatal, az RMDSZ a kárpátaljai Aknaszlatinára igyekszik eljuttatni adományokat, az Erdélyi Magyar Néppárt nagybányai szervezete és Koltó önkormányzata is gyűjtést indított – sorolta Dávid Lajos. Kifejtette, vállalkozó is jelentkezett, hogy vizet, tűzifát szeretne eljuttatni Kárpátaljára.
Segítségnyújtás Máramarosszigeten. A háború sújtotta Ukrajnából rengeteg menekült érkezik Romániába, ahol támogatásban részesülnek
Fotó: Facebook/Serviciul de Ajutor Maltez în România
Szatmáron is több fronton segítenek az Ukrajnából érkezőknek, többek közt a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai. Gyenes Kincső, a szatmári szeretetszolgálat ifjúsági vezetője lapunknak elmondta, a szervezet tagjainak egy része jelenleg Máramarosszigeten tartózkodik. A menekültek változó időközönként érkeznek a határhoz:
„Van egy információs pontunk, ahol segítünk a menekülteknek eljutni rokonaikhoz, barátaikhoz. Akiknek nincs hova menniük, azokat olyan kollégához irányítjuk, aki rendszerezte a civilek által felajánlott szállásokat, és megszervezzük a szállítást” – mondta Gyenes Kincső. Hozzátette, a szervezetnek mobiltelefon-töltő állomása van, ahol mobilkártyákat adnak a rászorulóknak, de meleg teát, édességet és játékokat is osztogatnak. Számtalan civil is csatlakozik, különböző adományokkal segítve a rászorulókat.
Az ifjúsági vezető azt is elmondta, hogy Szatmáron jelenleg az adományok rendszerezése folyik, a szeretetszolgálat adományközpontként működik.
– egészítette ki Gyenes Kincső. A Máltai Szeretetszolgálat felhívására nagyon sok szatmári jelentkezett. A lakosok maguk között összegyűjtik az adományokat, a pénzt, amiből szükséges dolgokat vásárolnak és elviszik a szervezetnek.
Kolozsváron számos intézmény, civil szervezet, magánszemély, vállalkozás segít a menekülni kényszerülőknek. Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Facebook-bejegyzésében közölte, a civil szféra képviselőivel létrehozták az ukrajnai menekülteket támogató csoportot és egy ehhez kapcsolódó kommunikációs platformot. Felhívják azok figyelmét, akik támogatni szeretnék a menekülteket, megtehetik a civil szféra szervezett és kialakult struktúráin keresztül, beleértve az üzleti szféra pénzügyi támogatását is, vagy közvetlenül a kolozsvári városházához fordulva.
A Sapientia EMTE kolozsvári kara arról tájékoztatott, hogy fogadóhelyszínt alakítottak ki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola akadémiai közösségéből menekültként érkező oktatók, hallgatók, illetve hozzátartozóik számára. A Kolozsvári Operabarátok Köre is segít: kárpátaljai menekült családok számára szállást és ellátást biztosítanak, segítenek a szállításban is a határtól a kincses városig.
Akad olyan panzió is, amely szállást nyújt a háború elől menekülő embereknek, sőt angolul és ukránul beszélő személyzetről is gondoskodik.
Vendéglők is felajánlották a segítségüket, egy, a Bács községhez tartozó Andrásfalván működő étterem például naponta meleg ételt biztosít az Ukrajnából érkezőknek. Magánszemélyek, köztük orvosok is vállalták, hogy segítséget nyújtanak a bajbajutottaknak, egy kolozsvári nőgyógyász például felajánlotta, hogy ingyenesen megvizsgálja a háborús övezetből elmenekülő terhes nőket, és kezeli azokat, akik sürgős nőgyógyászati beavatkozásra szorulnak. Állatvédő egyesületek a házi kedvenccel érkezőknek nyújtanak segítséget.
Nyolc éve kihasználatlanul áll az egykor népszerű gyermekrészleg az aradi Neptun Strandon: azóta benőtte a gaz, a medencék burkolatát pedig tönkretette az idő. Bár az önkormányzat évek óta ígérgeti a felújítást, eddig nem történt semmi.
Kánikulára figyelmeztető két sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
szóljon hozzá!