
Fotó: Haáz Vince
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött politikai szövetség a román parlamentben szerdán elfogadott Trianon-törvénnyel kapcsolatban fejtette ki véleményét az MTI-hez eljuttatott csütörtöki állásfoglalásában.
2020. május 14., 17:592020. május 14., 17:59
2020. május 26., 09:372020. május 26., 09:37
A Csomortányi István és Mezei János társelnökök által jegyzett dokumentum szerint a trianoni békeszerződés dátumát, június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvény a magyarság intézményesített megalázása. A társelnökök megállapították: a jogszabály „sajnálatos módon illeszkedik az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásainak sorába”.
Megütközésüknek adtak hangot amiatt, hogy „újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában”. Kijelentették:
Az EMSZ vezetői szerint a törvény arra kötelezi az Erdélyben élő magyar és székely közösséget, hogy megünnepeljék nemzetük legtragikusabb történelmi eseményét. „Tegyük világossá: magyarok vagyunk, ezért június 4-én gyászolunk, illetve visszafogottan emlékezünk meg a nemzeti összetartozás napjáról. Magyarok vagyunk, tehát nem ünnepelünk” – áll a dokumentumban.
Az EMSZ megállapította: sem a Trianon-törvény, sem az elmúlt hetek „magyarellenes uszításai” nem szolgálják a románok és magyarok közötti békés együttélést és együttműködést. Arra bátorított ugyanakkor, hogy „a polgári engedetlenség összes eszközével, békés, de határozott módon tagadja meg ennek a magyarellenes törekvésnek a megvalósulását”.
Az RMDSZ álláspontját szerdán a parlamentben ismertette Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Kijelentette: a román többségnek felelőssége van a romániai magyar kisebbségért, hiszen Románia nemcsak Erdély területével, hanem az erdélyi magyarokkal, a magyarok kulturális örökségével és múltjával is gazdagodott. „Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik” – állapította meg.
Kelemen Hunor a törvény elfogadását a Klaus Iohannis államfő által három héttel ezelőtt elindított magyarellenességi versengés részének tekintette. „Önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit”. Kijelentette:
Az emberi jogok érvényesítéséért harcoló Active Watch bukaresti egyesület csütörtökön arra kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a Trianon megünnepléséről szóló törvényt. Az egyesület úgy értékelte, a román államnak arra kellene törekednie, hogy a magyar nemzetiségű állampolgáraiban érzelmi kötődés alakuljon ki iránta. „Ezt azonban nem lehet erővel vagy olyan intézkedésekkel elérni, amelyek figyelmen kívül hagyják az érzékenységeiket, hanem épp ellenkezőleg, elismervén, tisztelvén és megünnepelvén a kulturális sajátosságaikat”. Az Active Watch egyesület úgy vélte, a Trianon-nap semmi újat nem hoz a románoknak, akik december elsején, az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés évfordulóján is az Erdéllyel való egyesülést ünneplik. Szerinte a Trianon-nap egyedüli hatása egy nem kívánt feszültség keltése a magyar közösséggel.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
3 hozzászólás