
Fotó: Biró István
2011. június 08., 16:002011. június 08., 16:00
Az EMNT ügyvezető elnöke hangsúlyozta, az összeget pályázat révén hívták le, a támogatásnak azonban semmi köze nincs a határon túli magyarság támogatását ellátó Bethlen Gábor Alaphoz.
Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta továbbá, az Evenimentul Zilei napilap internetes oldalán közölt, az EMNT által működtetett demokrácia-központok költségvetési forrásáról, illetve az alkalmazottak fizetéséről szóló tényfeltáró anyag szándékosan eltorzít bizonyos információkat, melyekhez a cikk szerzője, Mihai Şoica, a lap kolozsvári tudósítója minden valószínűség szerint pénzügyőrségi forrásokból fért hozzá.
„Az elmúlt hetekben a pénzügyőrség rendszeresen ellenőrzéseket végzett a demokrácia-központokban, ami teljesen normális, egyébként nem is találtak semmiféle rendellenességet az iratainkban. Azonban civil szervezetről lévén szó, az intézménynek nem áll jogában nyilvánosságra hozni a begyűjtött adatokat, ezek mégis kiszivárogtak – mondta Toró.
Megjegyezte: talán nem véletlen, hogy a pénzügyőrség élén egy RMDSZ által javasolt vezető áll (Ladányi Árpád – szerk. megj.), mint ahogy az sem, hogy a tényfeltáró cikket közlő Evenimentul Zilei annak a Dan Andronic-nak az érdekeltségébe tartozik, aki az EMNT információi szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyik politikai tanácsadója.
„Az ellenőrző szerv egyik képviselője minden valószínűség szerint visszaélt jogkörével, amikor egy civil szervezet pénzügyeivel, alkalmazottainak fizetésével kapcsolatos, nem nyilvános információkat szolgáltatott ki, ezért javasoljuk a pénzügyőrség vezetőjének, hogy indítványozzon belső vizsgálatot az ügyben” – tette hozzá az ügyvezető.
Toró elmondta továbbá, a 110 alkalmazottal működő demokrácia-központok alkalmazottai közül az úgynevezett ügyintézők munkakörük függvényében 870 és 1100 lej közötti összeget, az irodavezetők (30 személy) 1200 és 2000 lej közötti bért kapnak. A hat személyből álló központi koordinációs testület tagjai 2000 és 2900 lej közötti fizetést kapnak munkájukért.
A sajtótájékoztatón jelen lévő Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke bemutatott egy számlakivonatot is, mellyel bizonyította, hogy a demokrácia-központok igazgatójaként 2900 lejt és nem 4100 lejt kapott, mint ahogy az Evenimentul Zilei írta.
Toró és Gergely szerint egyértelmű, hogy a demokrácia-központok finanszírozása kapcsán megjelent sajtóanyagok, valamint az RMDSZ közeli sajtó témához fűződő kommentárjai is a Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése miatt jelentek meg épp most.
| Toró T. Tibor szerint az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezetet újra kell elemezniük a magyar szervezeteknek, mivel a képviselőházban levő tervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz. Az EMNT ügyvezető elnöke szerdai sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: közvita révén kialakuljon a a magyar szervezetek közös álláspontja. „Az öt-hat év alatt, mióta a tervezet a képviselőház folyosóin bolyong, nem volt őszinte közvita a szövegről. Kamarilla-egyezségek révén a kisebbségi törvényhez hasonló kérdéseket nem lehet rendezni, és ha mégis, akkor nem megfelelő megoldás születik, egy sor konfliktus alakul ki” – hangsúlyozta Toró. Szerinte az RMDSZ tervezete duplán diszkriminatív, hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségi közösségeket a többséggel szemben, mivel igen szigorú feltételeket szab a kisebbségi szervezetek létrejöttének. Ráadásul lehetővé teszi azt is, hogy a jelenleg a parlamentben levő, a kormányhoz hű kisebbségi szervezeteken kívül más alakulatok ne juthassanak be a törvényhozásba – tette hozzá. Erre reagálva Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán leszögezte: a szövetség álláspontja szerint semmi szükség a kisebbségi törvény tervezetének újraelemzésére. „A tervezet kapcsán öt-hat évig folytak az egyeztetések, és a Velencei Bizottság is kedvezően viszonyult a kezdeményezéshez. Nem tartjuk szükségesnek a tervezetnek sem a visszavonását, sem az újratárgyalását” – mondta Kelemen. Hozzátette: az RMDSZ jónak tartja a kisebbségi törvényt, amelyet most kell elfogadni és gyakorlatba ültetni. |
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!