
Fotó: Biró István
2011. június 08., 16:002011. június 08., 16:00
Az EMNT ügyvezető elnöke hangsúlyozta, az összeget pályázat révén hívták le, a támogatásnak azonban semmi köze nincs a határon túli magyarság támogatását ellátó Bethlen Gábor Alaphoz.
Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta továbbá, az Evenimentul Zilei napilap internetes oldalán közölt, az EMNT által működtetett demokrácia-központok költségvetési forrásáról, illetve az alkalmazottak fizetéséről szóló tényfeltáró anyag szándékosan eltorzít bizonyos információkat, melyekhez a cikk szerzője, Mihai Şoica, a lap kolozsvári tudósítója minden valószínűség szerint pénzügyőrségi forrásokból fért hozzá.
„Az elmúlt hetekben a pénzügyőrség rendszeresen ellenőrzéseket végzett a demokrácia-központokban, ami teljesen normális, egyébként nem is találtak semmiféle rendellenességet az iratainkban. Azonban civil szervezetről lévén szó, az intézménynek nem áll jogában nyilvánosságra hozni a begyűjtött adatokat, ezek mégis kiszivárogtak – mondta Toró.
Megjegyezte: talán nem véletlen, hogy a pénzügyőrség élén egy RMDSZ által javasolt vezető áll (Ladányi Árpád – szerk. megj.), mint ahogy az sem, hogy a tényfeltáró cikket közlő Evenimentul Zilei annak a Dan Andronic-nak az érdekeltségébe tartozik, aki az EMNT információi szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyik politikai tanácsadója.
„Az ellenőrző szerv egyik képviselője minden valószínűség szerint visszaélt jogkörével, amikor egy civil szervezet pénzügyeivel, alkalmazottainak fizetésével kapcsolatos, nem nyilvános információkat szolgáltatott ki, ezért javasoljuk a pénzügyőrség vezetőjének, hogy indítványozzon belső vizsgálatot az ügyben” – tette hozzá az ügyvezető.
Toró elmondta továbbá, a 110 alkalmazottal működő demokrácia-központok alkalmazottai közül az úgynevezett ügyintézők munkakörük függvényében 870 és 1100 lej közötti összeget, az irodavezetők (30 személy) 1200 és 2000 lej közötti bért kapnak. A hat személyből álló központi koordinációs testület tagjai 2000 és 2900 lej közötti fizetést kapnak munkájukért.
A sajtótájékoztatón jelen lévő Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke bemutatott egy számlakivonatot is, mellyel bizonyította, hogy a demokrácia-központok igazgatójaként 2900 lejt és nem 4100 lejt kapott, mint ahogy az Evenimentul Zilei írta.
Toró és Gergely szerint egyértelmű, hogy a demokrácia-központok finanszírozása kapcsán megjelent sajtóanyagok, valamint az RMDSZ közeli sajtó témához fűződő kommentárjai is a Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése miatt jelentek meg épp most.
| Toró T. Tibor szerint az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezetet újra kell elemezniük a magyar szervezeteknek, mivel a képviselőházban levő tervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz. Az EMNT ügyvezető elnöke szerdai sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: közvita révén kialakuljon a a magyar szervezetek közös álláspontja. „Az öt-hat év alatt, mióta a tervezet a képviselőház folyosóin bolyong, nem volt őszinte közvita a szövegről. Kamarilla-egyezségek révén a kisebbségi törvényhez hasonló kérdéseket nem lehet rendezni, és ha mégis, akkor nem megfelelő megoldás születik, egy sor konfliktus alakul ki” – hangsúlyozta Toró. Szerinte az RMDSZ tervezete duplán diszkriminatív, hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségi közösségeket a többséggel szemben, mivel igen szigorú feltételeket szab a kisebbségi szervezetek létrejöttének. Ráadásul lehetővé teszi azt is, hogy a jelenleg a parlamentben levő, a kormányhoz hű kisebbségi szervezeteken kívül más alakulatok ne juthassanak be a törvényhozásba – tette hozzá. Erre reagálva Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán leszögezte: a szövetség álláspontja szerint semmi szükség a kisebbségi törvény tervezetének újraelemzésére. „A tervezet kapcsán öt-hat évig folytak az egyeztetések, és a Velencei Bizottság is kedvezően viszonyult a kezdeményezéshez. Nem tartjuk szükségesnek a tervezetnek sem a visszavonását, sem az újratárgyalását” – mondta Kelemen. Hozzátette: az RMDSZ jónak tartja a kisebbségi törvényt, amelyet most kell elfogadni és gyakorlatba ültetni. |
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
szóljon hozzá!