Réhon József emléktáblájával bővült az aradi Csiky Gergely Főgimnázium emlékfala. Lánya, Judit mondott köszönetet az iskolának és az Alma Mater Alapítványnak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Az 1989-es rendszerváltás óta ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik. Nemcsak a mai egyetlen önálló magyar iskola, a Csiky Gergely Főgimnázium és jogelődjének egykori végzőseit várják a találkozóra, hanem minden olyan „véndiákot”, aki valamelyik volt aradi magyar oktatási intézményben fejezte be tanulmányait. A Nemzedékek Találkozóján könyvbemutatóra is sor került, illetve leleplezték Réhon József néhai pedagógus emléktábláját.
2025. szeptember 29., 15:442025. szeptember 29., 15:44
2025. szeptember 30., 13:512025. szeptember 30., 13:51
A Nemzedékek Találkozóját hagyományosan a minorita templomban tartott ökumenikus istentisztelet nyitotta meg. Idén Kátai Tímeát, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium volt diákiát, jelenlegi református teológushallgatót kérték fel a prédikációra, aki meglepőnek, ugyanakkor nagyon megtisztelőnek nevezte, hogy rá esett a választás.
„Kolozsváron járok egyetemre, de valahol a szívem mélyén megy kicsit mindig visszavágyok ide. Itt voltam bentlakásban négy évig, itt érettségiztem, s mindig jó ide visszajönni.
A mai rohanó világban sokan nem tudunk egymásról semmit, miközben már mobiltelefon meg Facebook és mindenféle. Melengeti a szívemet, hogy ennyien itt vannak, látom az örömöt az arcokon, s néha a könnyeket is. Mindenki meg van hatódva, örülnek, sírnak, emlékeznek” – fogalmazott az istentisztelet után a Krónika kérdésére Kátai Tímea.
A templomi megnyitó után a Csiky Gergely Főgimnázium udvarán Spier Tünde igazgató és az iskola diákkórusa köszöntötte az egybegyűlteket. „Az aradi magyar közösség igyekszik mindent megtenni azért, hogy legyen hova visszajönni (...) Még van magyar közösség, van magyar iskola, és reménykedjünk benne, hogy lesz is – nemcsak holnap, hanem nemzedékek múlva is” – fogalmazott a gyerekek népdaléneklése előtt Spier Tünde.
Gyülekező az iskolaudvaron
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A köszöntőbeszéd után új emléktáblával bővült a Csiky Gergely Főgimnázium első emeleti folyosójának emlékfala, amelyen aradi magyar jeles személyiségek, főleg pedagógusok emléktábláinak gyűjteménye látható:
A belényesi születésű, a középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban végző Réhon József elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1990 után ismét önállósuló iskola és bentlakás újraszervezésében, valamint a magyar oktatást támogató Alma Mater Alapítvány létrehozásában.
„Réhon Józsefnek hite volt: hite Istenben, a közösségben és önmagában. Azt hiszem, számára a legfontosabb a közösség volt” – írta róla a volt kolléga és korábbi iskolaigazgató, a jelenleg Marosvásárhelyen élő Éder Otto, akinek a méltató sorait lánya, Éder Enikő színművész olvasta fel. Réhon József özvegye, Magda és lánya, Judit is jelen volt a leleplezésen.
„Gyerekkoromban, amikor magával hozott az iskolába, éreztem a hely különleges hangulatát, csodáltam az élénk, vidám közösséget. Az iskola nagyon sokat jelentett neki, és most őt idézném:
Öröm számunkra, hogy ma együtt lehetünk és emlékezhetünk” – mondott köszönetet Réhon Judit.
A táblaavatás résztvevői
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kranowszky-Nagy Andrea, az Alma Mater Alapítvány elnöke elmondta, hogy minden (második) évben nagy várakozás övezi a Nemzedékek Találkozóját. „Már az év elején jelzik az itt végzett diákok, hogy szeretnének az őszi rendezvényen részt venni, és külön termeket foglalnak. De jelen vannak az egykori Slavici-líceum magyar tagozatán végzettek is, és természetesen a volt Zárda diákjai is eljöttek a rendezvényre.
Magyarországról látok itt arcokat, Németországból, de eljöttek távolabbról is, és természetesen Románia más településeiről is” – nyilatkozta a Krónikának az alapítvány elnöke.
Tarpai Mária és Kádár Erzsébet 1962-ben érettségiztek, s az osztályukból már csak ketten maradtak Aradon – mesélték. Rendszeresen részt vesznek az iskola és a magyar közösség rendezvényein, a Nemzedékek Találkozójára pedig eljönnek, ameddig az egészségük engedi. „Hogyha megismerjük egymást, az már öröm” – mondta nevetve Mária.
Ilisie Dezső 58 évvel ezelőtt, 1957 nyarán végezte el a középiskolát. „Az egész család ide járt, a nővéremtől kezdve az unokákig. A lányom, a fiam, másik fiunk és a feleségem is” – mondta. Ilisie Éva, a neje hozzáfűzte, hogy 1970-ben fejezte be tanulmányait, „és vannak itt osztálytársaim, akikkel minden évben találkozunk”.
Lakatos Ottó minorita házfőnök vezetésével már 1920-ban gyűjtésbe kezdtek az aradiak, téglajegyeket bocsátottak ki, és
az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. De az 1948-as államosítás során ezt az épületet is elvették az egyháztól.
Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár mint egykori diák jött el a Nemzedékek Találkozójára. „1948-ban érettségiztem, tehát 77 évvel ezelőtt. Akkor szűnt meg a katolikus gimnázium, vagyis én vagyok az egykori aradi katolikus gimnázium utolsó élő tagja” – mondta büszkén.
Piros Dénes állítása szerint az egykori katolikus gimnázium utolsó élő diákja
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 95 éves öregúr kíséret nélkül jött el az iskolába és mászta meg a lépvőket az első emeletre. „Istennek hála, még formában vagyok, mentálisan is, a lábam is még jók. Úgyhogy nagyon örülök, hogy itt lehetek, különösen, hogy Réhon Józsefhez 70 éves barátság kötött” – fűzte hozzá.
Piros Dénes nosztalgiával emlékezik vissza a történelmi időkre, de a jövőbe vetett bizalommal éli meg a jelent:
A Nemzedékek Találkozóján az érdeklődők kézbe vehették a Szövétnek című kulturális szemle legújabb lapszámát és bemutatták a Ficzay Dénes levelezése című monográfiakötetet.
Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!