Az utóbbi időben felerősödött magyarellenesség egyik legdurvább megnyilvánulásának nevezi a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöksége.
2014. december 15., 16:102014. december 15., 16:10
A szakmai szervezet a ploieşti-i bíróság döntése kapcsán hozott állásfoglalásában emlékeztet, hogy Sepsiszentgyörgyön a református egyházközösség szervezésében már a 16. században elindult a református oktatás.
„A Háromszéken létesítendő Református Középiskola eszméje a 19. század közepén merült fel, s 1859. szeptember elsején nyílt meg az intézet a református egyházhoz tartozó épületekben. Az iskola mindhárom alapítóját belefoglalták a nevébe, a református egyházat, gróf Mikó Imrét és Háromszék népét, akiknek köszönhetően a 19. század végén felépült a kollégium főtéri épületegyüttese” – mutatnak rá.
Mint hangsúlyozzák, a református egyháznak a szerepe meghatározó volt, nem csupán az iskola alapításában és építésében, de működtetésében is. Az iskola jelenleg is az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának kiapadhatatlan forrása, hívja fel a figyelmet az RMPSZ elnöksége, amely szerint az épület 1948-as államosításával sem sikerült kitörölni a magyar köztudatból a tanintézet református jellegét és ökumenikus szellemét.
Mint hangsúlyozzák, a bíróság által elrendelt visszaállamosítás „olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, amelyek törést okozhatnak a magyar oktatásban, de az egész magyar közösség hátrányos helyzetét is még inkább kiemelik”.
Az RMPSZ elnöksége a Mikó-ügyből okulva egy felhívást is közzétett, melyben arra szólítja fel az erdélyi magyar közösség tagjait: állítsanak emléket a magyar nyelvű oktatás jelenlegi és múltbeli helyszínein.
„Az elmúlt évtizedek során, de az utóbbi években is Erdély-szerte egymás után számoltak fel magyar tannyelvű iskolákat és tagozatokat, tüntettek el olyan emlékjeleket és tárgyi bizonyítékokat, amelyek a magyar nyelvű oktatás múltjára utaltak vagy utalhatnának – arra az együttes álláspontra jutott, legégetőbb tennivalóink közé kell iktatnunk, hogy legalább ott, ahol még erre lehetőség nyílik, emléket állítsunk a valamikori magyar oktatásnak. Tanúi vagyunk annak, hogy nem csupán a szórványban, de a tömbmagyarságban is egymás után szűnnek meg tanintézetek, a valamikori iskolaépületek más rendeltetést kapnak, s idő multával kivész az emlékezetből eredeti funkciójuk” – figyelmeztet a pedagógusszervezet.
Úgy vélik, sürgető feladat, hogy minden településen, ahol magyar tannyelvű iskola működött vagy működik, valamilyen formában jelezzék az építmény eredeti rendeltetését. Ugyanígy emléktáblát kellene állítani azokra az épületekre, ahonnan az iskolát kiköltöztették, s az ingatlannak más rendeltetést adtak, véli az RMPSZ elnöksége. A szakmai szervezet felhívással fordul a gyakorló vagy már nyugdíjba vonult pedagógusokhoz is, arra kérve őket, hogy írják meg valamikori iskolájuk történetét, településük történetét és saját életpályájukról is valljanak.
„Egyre csökkenő létszámú magyar közösségünk korábbi és jelenkori életéről legmeggyőzőbben azok vallhatnak, akik közvetlenül átélik mindazt, amit ma átélünk, ami elődeinkkel, szülőfalunkkal és – városunkkal, iskolánkkal történt és történik” – áll a felhívásban. Ez a földrajzi nevek összeírását is szorgalmazza, úgy vélve, ezek is veszélybe kerültek.
„Hegyeinket, völgyeinket, rétjeinket elveszítettük, legalább mentsük meg neveinket. A „kő marad”, de más lesz a neve, sok esetben már más is. S ott, ahol még nem idegen ez a név, mentsük meg magunknak, a jövőnek!” – olvasható a dokumentumban, amely szerint az RMPSZ keretében működő Tudományos Tanács örömmel fogad minden ilyen kéziratot.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!