A Határőrség és székelység elnevezésű konferencián a jelenlévőknek Egyed Ákos történész beszélt a székely határőrrendszer kérdéseiről az erdélyi országgyűléseken (1790–1794). Ezt követően a gyergyószéki határőrség szervezéséről Garda Dezső történész, a háromszékiről Albert Ernő népköltészeti gyűjtő, míg az udvarhelyszékiről Mihály János történész számolt be.

A madéfalvi veszedelemről és a kivándorlásról Szőcs János történész értekezett, majd Csikány Tamás egyetemi tanár Székely határőrök a csatatereken (1778–1849) című előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Délután Szentes Csaba polgármester nyitotta meg a helyi Szentes Gábor munkáiból összeállított vándorbot-kiállítást, majd a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége tartotta meg éves gyűlését.

Az emlékünnepség alkalmából a madéfalvi Fészek Tájház két társult kiállításnak ad otthont, ezek a bukovinai székelyek és a madéfalvi emlékmű történetével ismertetik meg az érdeklődőket. A tárlatot vasárnap délután nyitották meg magyarországi és helyi vendégek jelenlétében. Az „Emelt fővel” – Bukovinai székelyek Magyarországon 1941–2011 című vándorkiállítás a bonyhádi Völgységi Múzeumból érkezett a Fészek Tájházba, az emlékmű-történeti kiállítás pedig Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő kezdeményezésére készült el.

A megnyitón elsőként Sógor Csaba köszöntötte a résztvevőket. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólottak néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén életök végére, kövessétek hitöket” – idézte a szentírás ugyanazon részét, amellyel ezen a napon 25 évvel ezelőtt is emlékeztek. Rámutatott, ma nem hősi halottakra, hanem hősies helytállókra van szükség, olyan emberekre, akik tudják hol a helyük. „Ma a hazát családokkal, munkával és kitartással lehet megmenteni” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Csibi Krisztina, a bonyhádi Völgységi Múzeum néprajzosa elmondta, a bukovinai székelyekről szóló kiállítás célja, hogy jól érthetően, fiatalok számára is befogadható ábrázolással mutassa be azok történetét. Alapját a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének immár 18 éve tartó néprajzi táborának anyaga adta, vagyis azok a dokumentumok és fotók, amelyet fiatalokból álló csapatok gyűjtöttek össze, végigjárva a bukovinai székely családokat, magyarázta. Rámutatott, Magyarországon Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében 40 településen élnek még a bukovinai székelyek leszármazottjai, akik ápolják hagyományaikat.

Daczó Katalin csíkszeredai újságíró a Máthé Klára műépítész közreműködésével összeállított, a madéfalvi emlékmű történetéről készített tárlatot ismertette, amely a Fészek Tájház állandó kiállítása lesz. Elmondta, továbbra is várják a tárgyi emlékeket, amelyeket a helyiek még őriznek, és szívesen felajánlanának a nagyközönségnek. A kiállítások január 20-ig tekinthetők meg a madéfalvi Fészek Tájházban, majd ezt követően a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban is láthatók lesznek.

Az emlékezés kedden is folytatódik Madéfalván: reggel 7 órakor ágyúlövéssel ébresztik a falubelieket, majd 10 órától ünnepi szentmisét tartanak. Az emlékezők átvonulnak a Siculicidium emlékműhöz, ahol ünnepi beszédekkel, koszorúzással és kopjafaavatással emlékeznek a negyed évezrede történt székely mészárlásra. Este kulturális műsor lesz a helyi közösségi házban.