Elvándorolnak a gyermekvállalók – Horváth István: a munkaerőpiaci stabilitás állíthatná meg a kitelepedést

Mindez azért figyelemre méltó adat, mivel a 2011-ben végzett népszámláláson Kolozsvár 325 ezer lakosa közül csaknem ötvenezer vallotta magát magyarnak, ami a teljes lakosság több mint 15 százaléka.

Horváth István szerint a város népességszerkezete jelentős módon megváltozik azáltal, hogy sok fiatal végzős diákot alkalmaznak különböző feltörekvő cégeknél, és a magyarok valószínűleg alulképviseltek ezen a bevándorló fiatal népességen belül. „Hipotetikusan feltételezhetjük, hogy viszonylag kisebb a Kolozsvárra betelepülő magyarok részaránya, mint a betelepülő románoké. És ez nem etnikai diszkrimináció, sok magyar Budapesten vagy nyugatabbra szeretne karriert építeni. Ha Kolozsvár fejlődése folytatódik, akkor valószínűleg inkább csökkenni fog a születendő és magyarnak bejegyzett gyermekek részaránya” – mutatott rá a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hozzátette,

ezért nem szerepelnek a kincses város statisztikáiban.

A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi évben 462 magyar gyermek született Kolozsváron. Oláh Emese alpolgármester megkeresésünkre elmondta, a listán szereplő babák mindegyikének megjelölték a nemzetiségét a szülők, ez alapján jöttek ki a számadatok. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar újszülöttek aránya csupán fele akkora, mint amekkora a kolozsvári magyarság 15 százalékos részaránya.

Horváth István szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a stabil kolozsvári lakosság elidősödött.

– fogalmazott kérdésünkre a társadalomkutató. Kifejtette, bár nincsenek friss országos adatai a tavaly született gyermekek részarányát illetően, a Székelyföldön valamivel népesebb volt a vállalt gyermekek számaránya, mint Erdély többi régiójában. „A kilencvenes évektől kezdődően két évtizedig radikális csökkenés volt jellemző. A kilencvenes évek legelején a gyermekvállalási kedv úgymond a népességhelyettesítési szint alá esett egész Erdély, Románia területén, tehát az egy anyára számított gyerek száma átlagban kevesebb volt, mint 2,1. Ez valamelyest növekedésnek indult, de az enyhe növekvő trend nem volt elegendő ahhoz, hogy azt mondjuk, népességhelyettesítés következik be” – jelentette ki a Krónikának a szakember. Hozzátette, ez az átlag regionálisan is differenciált, ezért például Székelyföldön sem érik el mindenhol a 2,1-es küszöböt.

Arra a felvetésre, hogy a jövőben miként lehetne elérni a jelenlegi küszöböt, vagy növelni a gyermekvállalási átlagszámot, Horváth István elmondta,

és nem feltétlenül a belső gazdasági helyzettel magyarázható, hanem más tényezőkkel. „A gyermekvállalási korban levő fiatalok jó esetben elhalasztják az első gyermek vállalását, ami azzal jár, hogy a termékeny időszak alatt mindenképp kevesebb újszülött jön világra. Annak ellenére, hogy a hazai munkaerőpiacon jelentős a kereslet, a fiatalok inkább a migrációt választják, ami nyilván kihat, hiszen csökken az itthon levő termékeny korú fiatalok száma” – vázolta a helyzetet a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője.
Rámutatott, valamilyen szempontból

„Bár bizonyos foglalkozási csoportokban növekedtek a minimálbérek, perspektivikus közpolitikára volna szükség a fiatalok alkalmazását, családalapítását, lakáshoz való hozzáférését illetően” – mondta a szociológus. Hozzátette, a gazdasági fejlődés néhány nagyvárosra koncentrálódik, és gyakorlatilag a kisvárosok kevés perspektívával kecsegtetnek, kevés gazdasági lehetőséget kínálnak a fiataloknak, nyilván ez kihat a fiatalok családtervezésére is. Horváth István szerint mindenképpen a fiatalok munkaerő-piaci stabilitása kellene legyen az egyik cél, másrészt az úgymond felnőtté válás és a felnőttkori autonómia kialakulásában meghatározó szerepet játszó lakáshoz való hozzáférés és ennek a támogatása kellene hogy legyen egyfajta célkitűzés.