Elűznék a romákat a csíkszentmártoniak

A hatóságok hétfőn este megbeszélésre hívták a falu lakóit, amelyen mindkét érintett fél öt-öt képviselője is jelen volt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus szerint már csillapodott a feszültség, és a felek nyitottnak mutatkoznak a párbeszédre. Ennek ellenére a rendőrség nagy erőkkel van jelen az alcsíki községben, hogy megakadályozza az újabb összecsapásokat a két etnikum között.

Csíkszentmártonban az elmúlt hetekben mélyült el a feszültség a Csíkszeredától tizenöt kilométerre fekvő község magyar lakossága és a roma közösség tagjai között. Legutóbb pünkösd vasárnapján robbant ki a konfliktus, amikor féltucatnyi cigány a helybéli Potyó család néhány tagját saját kaszálójukon támadta meg és bántalmazta.

A tulajdonos a templomból hazajövet vette észre, hogy idegen lovak legelnek a kaszálóján. Három családtagjával az állatok elhajtásán fáradoztak, amikor kaszával, ásóval, kapával felszerelkezett romák támadtak rájuk. Fenyegetőzések hangzottak el, kettőjüket ütlegelni is kezdték. Ekkor több falubeli rohant a bántalmazottak segítségére, és a támadók kereket oldottak.

Az incidens nyomán vasárnap este közel kétszáz lakos gyűlt össze a cigánytelepen, hogy igazságot tegyen. Elkergették a romákat otthonaikból, három kalibát felgyújtottak, több háznak kitörték az ablakát. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. A „bosszúhadjárat” hatására mintegy hatvan cigány elmenekült a településről.

Panaszáradat és bűnlajstrom

„Ha így folytatják, nem tudjuk, mi lesz. Lopják a mezőket, lekaszálják a kaszálóinkat, garázdálkodnak, fenyegetőznek. A falu népe megelégelte, betelt a pohár” – hangoztatta az egyik lakos. A helybéli Potyó Gyula úgy véli, hogy a törvények a romákra is vonatkoznak .

„Ha az igazságszolgáltatási szervek ugyanúgy megbüntetnék őket, mint az ország más, társadalomellenes cselekményeket elkövető állampolgárait, nem tartanánk itt. Ehelyett bátorítják őket, és tudják, hogy ha nem gyilkolnak, nem kerülnek börtönbe. A pszichikai terror, amelynek nap mint nap ki vagyunk téve és a rendszeres lopások vajon nem számítanak?” – tette fel a kérdést Potyó.

Mint mondta, a romák a bírságokkal nem törődnek, nem fizetik ki őket. „Mi több, arra tanítják a gyerekeiket, hogy lopjanak, és késsel fenyegessék az öregeket és gyerekeket, tudva, hogy kiskorúak lévén, nem zárják őket börtönbe. Engem is megkéseltek a saját otthonomban” – tette hozzá a szentmártoni lakos.

„Éjjel-nappal terrorizálnak bennünket. Nem engedhetjük el a gyerekeinket és asszonyainkat a boltba, attól tartva, hogy fényes nappal kirabolják és megverik őket. Mi több, a saját udvarunkban sem vagyunk biztonságban. Ellopták a cserepeket a házamról, a búzát a padlásról. Amikor közöltem, hogy feljelentem őket, megfenyegettek, hogy felgyújtják a házamat. Nem tűrjük tovább, hogy terrorizáljanak, azt akarjuk, hogy menjenek el innen” – jelentette ki Salamon András, egy másik lakos. Mint mondta, a romák többsége nem is szentmártoni, engedély nélkül húzták fel kalibáikat a helyiek földjeire.

Gergely András, a község polgármestere a legrosszabbnak azt tartja, hogy a falubeliek maguk akarnak igazságot szolgáltatni. „Úgy érzik, nem hatékonyak a rendőrség és a hatóságok eljárásai” – közölte az elöljáró. Ennek alátámasztására néhány példát is felhozott, amikor a lopáson, garázdálkodáson tetten ért romákra csupán kisebb pénzbírságot róttak ki.

Oldódott a feszültség?

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus a helyi elöljárókkal folytatott megbeszélést követően úgy nyilatkozott, a községben oldódott a feszültség, és a felek nyitottak az együttműködésre. A hétfő esti találkozón mindkét felet öt-öt személy képviselte, de jelen volt Kászoni Fekete Titusz megyei rendőrfelügyelő, Gergely András polgármester, Sándor Csilla, a megyei roma iroda munkatársa, illetve Ioni Géza, a Romák Egyesületének Hargita megyei képviselője.

Ugyanakkor Marian Mandache és Tabă Stănică, a Romani Criss Egyesület és Vaszi Róbert János, az Egyenlő Esélyek Egyesület képviselője is megjelent a községben, és felháborodottan vették tudomásul, hogy nem vehetnek részt a gyűlésen. Mint mondták, azért jöttek, hogy feltárják a problémár és hogy segédkezzenek ennek megoldásában. „Nem azért vagyunk itt, hogy védjük a bűnözőket. Nekik a törvény előtt kell felelniük, attól függetlenül, hogy a roma vagy a többségi közösség tagjai” – jelentette ki Tabă Stănică. Mint mondta, a romák már egy hete nem mernek visszatérni otthonukba, és nem méltányos, hogy néhányuk tetteiért valamennyiüknek, még a gyerekeknek is lakolniuk kell.

A megbeszélést követően mintegy 200, a megoldásjavaslatokra kíváncsi helyi lakos gyűlt össze a községközpontban. Többségük úgy vélte, a legjobb az lenne, ha a romákat elköltöztetnék a faluból. Csillag Géza, a tárgyalóbizottság tagja szerint a romák húsz éve szisztematikusan fenyegetik és meglopják a lakosságot.

A megbeszélésen elhangzottak azok a feltételek, amelyek elengedhetetlenek az együttéléshez. A romák iránt elvárás a viselkedési normák betartása, a lovak megfelelő ellátása. Nem utolsósorban elengedhetetlen az együttéléshez, hogy ne lopjanak, ne garázdálkodjanak a mások birtokain. A romákat képviselő Budi Zoltán és társai hajlandóságot mutattak arra, hogy elfogadják a feltételeket. Gergely András elmondta, elégedett a találkozó eredményeivel, és bár nagy türelemre és önuralomra lesz szükség a helyzet megoldásához, bízik abban    , hogy sikerül feloldani a konfliktust.

Csíkszentmárton egyébként nem az egyetlen erdélyi település, ahol konfliktus alakult ki a helyi lakosság és a roma közösség között. Korábban Apáczán volt hasonló eset, ugyanakkor több háromszéki településen, Árapatakon, Előpatakon és Köpecen is arra panaszkodtak a helyiek, hogy bandákba verődött romák tartják rettegésben őket, és garázdálkodnak földjeiken. Emiatt több alkalommal verekedés tört ki a romák és a többi lakó között. Köpecen tavaly a helyiek botokkal felfegyverkezve támadtak rá a roma kolóniára.