
Fotó: Fried Noémi Lujza
Helyi rendőrségekké alakulhatnak az ország különböző városaiban működő közösségi rendőrségek, amennyiben az erről szóló törvényjavaslatot a szenátus után döntő fórumként a képviselőház is jóváhagyja.
A javaslat szerint azokban a városokban, ahol nem működik közösségi rendőrség, létrehozzák a helyit, melynek jóval kiterjedtebb hatásköre lesz. A tegnapi szenátusi vita során azonban elvetették azt a módosító javaslatot, miszerint a helyi rendőrség soraiba a lakosság arányának megfelelően a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket is alkalmazzanak.
„A mai napon újabb bizonyítékát kaptuk annak, hogy csak magunkra számíthatunk” – nyilatkozta ennek kapcsán Cseke Attila Bihar megyei szenátor. Az RMDSZ-es honatya a szenátus jogi bizottságában több módosító javaslatot is előterjesztett a törvényhez, amelyekkel kiküszöbölte a pontatlanságokat, s ezeket mind el is fogadta a felsőház – egyedül a nemzeti kisebbségek képviseletére vonatkozó kitételt utasította el 22-26 arányban, 21 tartózkodással.
Nagyváradon év elejétől működik közösségi rendőrség. A rendőrök toborzásakor az volt az alapelv, hogy számarányosan képviseljék a városban élő kisebbségeket – nyilatkozta a Krónikának a közösségi rendőrség vezetője, Crăciun Leucea. Mint mondta, jelenleg öt magyar, egy szlovák és egy roma dolgozik itt, az irodai személyzetet is beleszámítva összesen 68 alkalmazott van.
A tervezett szerkezeti felépítés egyébként 229-et ír elő, ám a közalkalmazotti munkahelyek befagyasztása miatt egyelőre nem tudnak új embereket alkalmazni, mondta Leucea. Hangsúlyozta, a parlament döntésétől függetlenül a váradi közösségi rendőrség etnikai összetétele a jövőben sem változik.
Ilie Bolojan polgármester korábban elmondta, amennyiben a parlament véglegesíti a helyi rendőrség létrehozására vonatkozó törvényt, a váradi közösségi rendőrség is kénytelen lesz azzá alakulni. Ez jelenleg a közrend, a köztisztaság és a város lakosságát közvetlenül érintő más problémákkal foglalkozik. Ha helyi rendőrséggé alakul, a közlekedésrendészettel, a lakosság nyilvántartásával és a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével is foglalkoznia kell.
„Az elvet egységesen kell alkalmazni, minden intézményben számarányosan kellene foglalkoztassanak kisebbségieket” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere egyetért Cseke Attila javaslatával, azonban úgy véli, azt nemcsak a közösségi rendőrség, hanem a dekoncentrált intézmények esetében is alkalmazni kellene.
„Nem kell külön minden intézményben kiharcolni ezt, ha az elvet érvényesíteni lehet a dekoncentrált intézményekben, akkor az önkormányzathoz tartozó közösségi rendőrségnél is alkalmazható” – hangsúlyozta az elöljáró. Antal Árpád elmondta, soknemzetiségű környezetben más gondokkal szembesülnek a kisebbség tagjai, a közösségi rendőröknek beszélniük kell magyarul. Hozzátette: a Székelyföldön viszont az jelent gondot, hogy a rendőrök elenyésző százaléka kisebbségi, ezért nagyon fontos, hogy megalakuljon a helyi rendőrség.
Cseke Attila egyébként hétfőn a magyar nevek használata kapcsán is felszólalt a szenátusban. „Az ember felsőbbrendűsége nemcsak az általa felhalmozott tudásból áll, hanem meggyőződésem szerint abból is, ahogyan viselkedik másokkal, akiknek esetleg más a véleménye, az értékrendje, netán az anyanyelve” – jelentette ki a honatya.
Azok a kimondhatatlan magyar nevek című politikai nyilatkozatában olyan eseteket kifogásol, amelyekben a magyar nemzetiségűek nevét helytelenül ejtik ki Romániában. Kifejtette, mindenkinek lenne alkalma arra, hogy megtanulja, hogyan kell helyesen kiejteni, leírni a más nemzetiséghez tartozó társai nevét.
„A magyar és több más nemzetiség 1100 éve él ezen a vidéken. Nem turisták vagyunk, akik a „Hét nap a tengeren vagy a hegyekben” kormányprogram részeseiként érkeztek” – fogalmazott a szenátor, többek között azt kifogásolva, hogy az újságírók, politikusok keresztnevükön szólítják a magyar közéleti szereplőket, helytelenül ejtik, írják, nem kevés esetben megcsonkítják ezek családnevét.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.