Takács Ádám Örkény István alkotásait dolgozza fel
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
Régi jazzlemezek, kézzel rajzolt figurák, egy okostelefon mikrofonja és a magyar színjátszás legismertebb hangjai – ezekből áll össze az a különleges animációs sorozat, amelyben Örkény István egypercesei kelnek új életre. Takács Ádám szatmárnémeti animációs alkotó nemcsak a klasszikus rajzfilmes technikához ragaszkodik egy olyan korban, amelyben egyre többen mesterséges intelligenciával készítenek képeket és videókat, hanem ahhoz is, hogy az irodalmat a saját eszközeivel vigye közelebb a közönséghez. Munkájához olyan művészek csatlakoztak, mint Kern András, Koltai Róbert, néhai Scherer Péter vagy Gálvölgyi János. A reklámgrafikusként és tanárként is dolgozó alkotó a Krónikának arról is beszélt, hogyan született meg a sorozat, és miért ragaszkodik a kézzel rajzolt animációhoz.
2026. augusztus 09., 09:072026. augusztus 09., 09:07
A digitális technika, a mesterséges intelligencia korában már nem sokan vállalkoznak arra, hogy klasszikus, kézzel rajzolt animációkat készítsenek, ám a szatmárnémeti Takács Ádám éppen ezt teszi, ráadásul nem mesefigurákat, hanem Örkény István egyperceseit ülteti át a rajzfilm nyelvére. A Youtube-on is nézhető sorozat az elmúlt hónapokban egyre több nézőhöz jutott el, néhány epizódját a TIFF Karaván szatmárnémeti állomásán is levetítették, kialakult egy egyelőre szűk, de lelkes rajongótábora.
de nem a kilencvenes évek animációi fogták meg igazán, hanem azok az ötvenes, hatvanas, hetvenes évekből származó klasszikusok, amelyeket a csatorna rendszeresen műsorra tűzött. Gyerekként állandóan rajzolta a karaktereket, és már akkor izgatta a kérdés, hogyan lehet egy papírra vetett figurát mozgásba hozni, de a szakma csínját-bínját csak később, a tanulmányai során értette meg – és sajátította el.
Idővel megtanulta hogyan készültek a klasszikus rajzfilmek, hogy a megfestett háttér előtt átlátszó fóliákra rajzolták újra és újra a szereplőket, minden egyes mozdulat külön képkockát jelentett. A módszer ma már szinte eltűnt, ő azonban úgy érzi, ennek a szemléletnek a lényege ma is megőrizhető.
Takács Ádám a klasszikus animációkat szereti
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
„Én is azt csinálom, csak nem száz-százötven tagú stúdióval, hanem egyedül” – fogalmazott. Takács Ádám Nagyváradon reklámgrafikát tanult, majd
Később a Metropolitan Egyetemen szerzett animációs mesterdiplomát, majd hazaköltözött Szatmárnémetibe, hogy itthon próbáljon szerencsét.
Az egyetem után azonban ugyanazzal a bizonytalansággal szembesült, mint sok pályakezdő művész: megvolt ugyan a diplomája, de az nem jelentett biztos megélhetést. Egy ideig szabadúszóként dolgozott, amerikai és német megrendeléseket is vállalt, miközben folyamatosan építette portfólióját, ám amikor megszületett első gyermeke, úgy döntött, szüksége van egy biztosabb háttérre, ezért reklámgrafikusként helyezkedett el egy multinacionális cégnél, délutánonként pedig művészeti iskolában kezdett tanítani reklámgrafikát és animációt.
A szabadúszó munkák ugyanakkor nem maradtak el:
Az Örkény egyperceseiből készülő animációk ötlete azonban nem tudatos projektként indult. A budapesti mesterszakon tanárai biztatták arra, hogy lépjen túl azon a slapstick (magyarul burleszk) humort idéző világon, amelyet az amerikai rajzfilmeken keresztül ismert meg, és nézzen körül a magyar irodalomban is. Ekkor került ismét a kezébe Örkény István, akinek abszurd világa azonnal megragadta. Különösen A színész halála című egyperces hagyott benne mély nyomot, de az ötlet éveken át érlelődött, mígnem 2024-ben végül úgy döntött, elkészíti belőle az első animációt.
Az animációk képi és zenei világa is izgalmas
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
A narrációhoz felkereste Scherer Pétert, akivel korábban már együtt dolgozott a diplomafilmjén, és a színész örömmel vállalta a felkérést, személyesen fogadta Budapesten, felmondta a szöveget, ebből született meg az első rész.
„Nem volt eltervezve, nem akartam ebből sorozatot csinálni. Viszont nagyon örülök, hogy van rá igény, és hogy egy vékony értelmiségi réteget megfogtam fele, hogy nekik tetszik” – mondta.
A vizuális és az auditív világot is tudatosan építette fel, hiszen olyan retro hangulatot szeretett volna teremteni, amely illik Örkény korához, ezért a hatvanas évek animációit idéző képi megoldásokat választotta, illetve egyik saját szenvedélye, a régi jazzlemezek gyűjtése is inspirálta, Miles Davistől kezdve számos klasszikus jazzmuzsikus zenéjét hallgatja, és ez a hangulat az animációiban is visszaköszön.
Örkény István humora megragadta a fiatal alkotót
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
A sorozat egyik legérdekesebb sajátossága, hogy minden epizódhoz más-más ismert magyar művész kölcsönzi a hangját.
A felvételekhez ráadásul nincs szüksége professzionális hangstúdióra, mint mesélte, legtöbbször egyszerűen felkeresi a művészeket egy telefonnal, egy hangrögzítő alkalmazással és egy apró hangszűrővel. Így készültek a felvételek Koltai Róberttel, Kerekes Józseffel vagy Sáfár Anikóval is, Kern Andrással pedig a Belvárosi Színházban találkozott.
Takács Ádám arról is beszélt, hogy miközben reklámgrafikusként maga is alkalmaz mesterséges intelligenciára épülő eszközöket – például képek felnagyítására vagy egyes technikai feladatokra –, az animációban meghúzta a saját határát.
„Animációban nem használom. Ott minden kézzel van rajzolva, és ehhez tartanám is magam” – fogalmazott, azt is leszögezve, hogy a sorozatot nem is fesztiváloknak készíti. Bár megfordult a fejében, hogy animációs filmfesztiválokra nevezzen, végül fontosabbnak tartotta, hogy a filmek szabadon elérhetők legyenek a YouTube-on, ahol bárki megnézheti és véleményt mondhat róluk.
Örkény-egypercesek sajátos stílusban
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
A fiatal közönséget sem próbálja mindenáron megszólítani. A statisztikák szerint nézőinek többsége harminc és negyvenöt év közötti, de ez nem zavarja. Azt mondja, mindig úgy készíti az animációkat, hogy elsősorban neki tetszenek, és ha mások is örömüket lelik bennük, az már külön ajándék. A legfontosabb számára pedig az, hogy legyen értelme annak, amit csinál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!