
Fotó: Fried Noémi Lujza
Helyi rendőrségekké alakulhatnak az ország különböző városaiban működő közösségi rendőrségek, amennyiben az erről szóló törvényjavaslatot a szenátus után döntő fórumként a képviselőház is jóváhagyja.
A javaslat szerint azokban a városokban, ahol nem működik közösségi rendőrség, létrehozzák a helyit, melynek jóval kiterjedtebb hatásköre lesz. A tegnapi szenátusi vita során azonban elvetették azt a módosító javaslatot, miszerint a helyi rendőrség soraiba a lakosság arányának megfelelően a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket is alkalmazzanak.
„A mai napon újabb bizonyítékát kaptuk annak, hogy csak magunkra számíthatunk” – nyilatkozta ennek kapcsán Cseke Attila Bihar megyei szenátor. Az RMDSZ-es honatya a szenátus jogi bizottságában több módosító javaslatot is előterjesztett a törvényhez, amelyekkel kiküszöbölte a pontatlanságokat, s ezeket mind el is fogadta a felsőház – egyedül a nemzeti kisebbségek képviseletére vonatkozó kitételt utasította el 22-26 arányban, 21 tartózkodással.
Nagyváradon év elejétől működik közösségi rendőrség. A rendőrök toborzásakor az volt az alapelv, hogy számarányosan képviseljék a városban élő kisebbségeket – nyilatkozta a Krónikának a közösségi rendőrség vezetője, Crăciun Leucea. Mint mondta, jelenleg öt magyar, egy szlovák és egy roma dolgozik itt, az irodai személyzetet is beleszámítva összesen 68 alkalmazott van.
A tervezett szerkezeti felépítés egyébként 229-et ír elő, ám a közalkalmazotti munkahelyek befagyasztása miatt egyelőre nem tudnak új embereket alkalmazni, mondta Leucea. Hangsúlyozta, a parlament döntésétől függetlenül a váradi közösségi rendőrség etnikai összetétele a jövőben sem változik.
Ilie Bolojan polgármester korábban elmondta, amennyiben a parlament véglegesíti a helyi rendőrség létrehozására vonatkozó törvényt, a váradi közösségi rendőrség is kénytelen lesz azzá alakulni. Ez jelenleg a közrend, a köztisztaság és a város lakosságát közvetlenül érintő más problémákkal foglalkozik. Ha helyi rendőrséggé alakul, a közlekedésrendészettel, a lakosság nyilvántartásával és a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével is foglalkoznia kell.
„Az elvet egységesen kell alkalmazni, minden intézményben számarányosan kellene foglalkoztassanak kisebbségieket” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere egyetért Cseke Attila javaslatával, azonban úgy véli, azt nemcsak a közösségi rendőrség, hanem a dekoncentrált intézmények esetében is alkalmazni kellene.
„Nem kell külön minden intézményben kiharcolni ezt, ha az elvet érvényesíteni lehet a dekoncentrált intézményekben, akkor az önkormányzathoz tartozó közösségi rendőrségnél is alkalmazható” – hangsúlyozta az elöljáró. Antal Árpád elmondta, soknemzetiségű környezetben más gondokkal szembesülnek a kisebbség tagjai, a közösségi rendőröknek beszélniük kell magyarul. Hozzátette: a Székelyföldön viszont az jelent gondot, hogy a rendőrök elenyésző százaléka kisebbségi, ezért nagyon fontos, hogy megalakuljon a helyi rendőrség.
Cseke Attila egyébként hétfőn a magyar nevek használata kapcsán is felszólalt a szenátusban. „Az ember felsőbbrendűsége nemcsak az általa felhalmozott tudásból áll, hanem meggyőződésem szerint abból is, ahogyan viselkedik másokkal, akiknek esetleg más a véleménye, az értékrendje, netán az anyanyelve” – jelentette ki a honatya.
Azok a kimondhatatlan magyar nevek című politikai nyilatkozatában olyan eseteket kifogásol, amelyekben a magyar nemzetiségűek nevét helytelenül ejtik ki Romániában. Kifejtette, mindenkinek lenne alkalma arra, hogy megtanulja, hogyan kell helyesen kiejteni, leírni a más nemzetiséghez tartozó társai nevét.
„A magyar és több más nemzetiség 1100 éve él ezen a vidéken. Nem turisták vagyunk, akik a „Hét nap a tengeren vagy a hegyekben” kormányprogram részeseiként érkeztek” – fogalmazott a szenátor, többek között azt kifogásolva, hogy az újságírók, politikusok keresztnevükön szólítják a magyar közéleti szereplőket, helytelenül ejtik, írják, nem kevés esetben megcsonkítják ezek családnevét.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.