Fotó: Beliczay László
A bukaresti legfelsőbb bíróság megalapozatlannak nyilvánította és elutasította az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen benyújtott fellebbezését.
2018. november 22., 16:362018. november 22., 16:36
2018. november 22., 18:502018. november 22., 18:50
A végleges, csütörtökön kihirdetett ítéletről a legfelsőbb bíróság kommunikációs osztálya tájékoztatta a Krónikát. A fellebviteli szakaszban az egyházkerület a brassói táblabíróságon 2016 decemberében született ítélet ellen emelt óvást, kérve az újbóli visszaszolgáltatás elutasításáról hozott döntés semmissé nyilvánítását.
Kató Béla: nem véletlenül kezdték bűnügyi perrel a visszaállamosítást
Romániában nincs lehetőség jogorvoslatra a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében, már csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat az Erdélyi Református Egyházkerület, amennyiben ezt indokoltnak találják – mondta el a Krónika megkeresésére Kató Béla. Az egyházkerület püspöke kifejtette, megvárják az indoklást, megvizsgálják, történtek-e eljárásbeli hiányosságok, hiszen a visszaszolgáltatási kérelmeket Strasbourgban alapvetően nem tárgyalják, csak abban az esetben, ha emberi jogok sérültek. „Eldöntjük, megyünk-e tovább” – mondta a püspök. Kató Béla rámutatott, az egyház tulajdonában levő iskolák legtöbb esetben a tanintézet nevére voltak telekkönyvezve a rendeltetést jelölve, ám egyértelműen az egyház tulajdonában voltak. Több iskola esetében a legfelsőbb bíróság is hozott döntést erre vonatkozóan, tehát a visszaszolgáltatási perekben elismerte az egyház tulajdonjogát. „A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esetében pedig már nem született ilyen döntés. A Mikó visszaállamosítását bűnügyi perrel kezdték, ennek következtében már egyetlen bíróság sem tette meg, hogy kimondja, jogos volt a visszaszolgáltatás, hiszen akkor a bűnügyi per elveszítette volna a tárgyát. Az pedig a koncepció szerint ki volt találva, azt már nem lehet visszafordítani. Ez a történet vége” – szögezte le Kató Béla püspök.
Kelemen Hunor: a jogállamiságot sérti a csütörtöki döntés
A Mikó-ügyben született végleges ítéletre Kelemen Hunor úgy reagált: az RMDSZ támogatja a református egyházat abban az elhatározásában, hogy a strasbourgi emberjogi bírósághoz forduljon. A szövetségi elnök úgy vélekedett, a jogállamiságot, valamint Románia saját törvényeiben és nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit sérti a Mikó-ügyben hozott csütörtöki döntés.
A politikus leszögezte: a visszaállamosítás elfogadhatatlan, akár egyházi, akár közösségi vagy magántulajdonról van szó. „Új jogi utakat és politikai megoldásokat keresünk azért, hogy megvédjük a már visszakapott ingatlanokat, és hogy a román állam folytassa azoknak a javaknak a visszaszolgáltatását, amelyeket a kommunista rezsim elrabolt” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele. A szövetségi elnök rámutatott: az RMDSZ minden eszközével támogatja az Erdélyi Református Egyházkerületet abbéli elhatározásában, hogy a strasbourgi emberjogi bírósághoz forduljon a Mikó ügyében.
A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak. Később azonban, egy feljelentés nyomán az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket – közöttük Markó Attilát, a testület egykori tagját – 2014 novemberében jogerősen elítéltek, az ingatlanokat pedig visszavette az állam. Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a bukaresti restitúciós bizottság.
Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit, amelyek az ingatlanok korábbi egyházi tulajdonát igazolták, és 2016. december 20-án kihirdetett ítéletében elutasította az Erdélyi Református Egyházkerület keresetét. A bukaresti legfelsőbb bíróság csütörtökön a Brassóban két évvel ezelőtt hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdetett végleges ítéletet.
„Tudtuk, hogy a Rendszer erősebb, mint az Igazság. Tudtuk, hogy az igazságszolgáltatás és a jogállamiság a mai Romániában két ellentétes fogalom. De azért reménykedtünk... Mint annyiszor már az elmúlt nyolc-tíz évben. És ahogy a reményeink oly sokszor porba hullottak az elmúlt nyolc-tíz évben... De az Igazság akkor is létezik, ha nem szolgáltatják!” – írta Markó Attila Facebook-oldalán.
„Félek, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola visszaállamosítása következik!” – reagált Puskás Bálint volt alkotmányjogász a Facebookon.
Az MTI-nek a Mikó-ügyet összefoglaló háttere felidézi, hogy a sepsiszentgyörgyi intézmény létrehozását 1857-ben határozta el a református egyházmegye. A közadakozásból, egyéni adományokból, állami támogatásokból és az egyház saját forrásaiból finanszírozott építkezést 1892-ben fejezték be. A kommunizmus idején államosított iskolaépület visszaszolgáltatásáról 2000-ben kormányhatározattal rendelkezett a román állam. A határozat végrehajtása egy háromtagú visszaszolgáltatási bizottság feladata volt, amely a tulajdonjogot igazoló dokumentáció átvizsgálása után 2002-ben állította ki a visszaadási jegyzőkönyvet. Az Erdélyi Református Egyházkerület ennek alapján telekkönyvezte az iskolaépületet, és a hozzá tartozó tanári lakásokat.
A tanári lakásokat a benne lakók egy 1997-ben elfogadott törvény alapján kedvezményes áron megvásárolták az államtól, és így tulajdonjogi vitába keveredtek az egyházzal. A felek között először polgári per zajlott, melynek végén, 2006-ban a bíróság jogerősen kimondta, hogy az egész épületegyüttes az egyház tulajdonát képezi. Ezt követően tettek büntető feljelentést a lakások megvásárlói a visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen.
Az első fokon 2012 júniusában kimondott ítéletben a bíróság a restitúciós bizottság két magyar tagját: Markó Attilát és Marosán Tamást letöltendő börtönbüntetésre, a bizottság román tagját, Silviu Climet pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és az ingatlan újbóli államosítását rendelte el. Az ítélet általános felháborodást váltott ki az erdélyi magyar társadalomban. Szeptemberben több tízezren vettek részt a Sepsiszentgyörgy főterén szervezett, Az igazság napja elnevezésű tüntetésen, amelyen az elítéltek felmentését és az ingatlanok egyházi tulajdonban való megtartását követelték.
A legfelsőbb bíróság azonban 2014 novemberében csak annyit változtatott az első fokú ítéleten, hogy a restitúciós bizottság mindhárom tagját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Válaszképpen az ítéletre az Erdélyi Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén 2014 novemberében Kató Béla püspök felajánlotta lemondását, a közgyűlés azonban egyhangúlag megerősítette tisztségében. A közgyűlés határozatban jelentette ki: az egyház soha nem kívánta a más tulajdonát, de ragaszkodik a sajátjához, és semmilyen körülmények között nem mond le a Székely Mikó Kollégiumról, és más, a román állam által jogtalanul elbirtokolt javáról.
A református egyház ezután újra benyújtotta a tanintézet épületeire a restitúciós kérelmet. Az ügyet 2016 májusában megvizsgáló, megújult összetételű bizottság tagjainak többsége azonban nem vállalta egy olyan restitúciós döntés megismétlését, amiért a korábbi bizottsági tagokat elítélték. Az egyház polgári pert indított az épületért, de az első fokon eljáró brassói ítélőtábla 2016 decemberében elutasította keresetét. Azok az érvek, amelyeket a restitúciós bizottság tagjai elleni büntetőperben a DNA felhozott, a Székely Mikó Kollégium későbbi visszaszolgáltatási kérelme és az azóta tárgyalt szinte valamennyi restitúciós kérelem elutasításának az alapját képezték.
A bizottság és a bíróságok azt az érvet tekintették irányadónak, hogy az egyház állami támogatással, és közadakozás révén építette fel a visszaigényelt ingatlanokat, és mivel az adakozó magyar állam jogutódja Erdélyben a román állam, így az ingatlanok a román államot illetik meg. Az egyház érveit ismertető Veress Emőd ügyvéd, egyetemi tanár szerint ha a román államé lett volna az ingatlan, nem kellett volna 1948-ban államosítani. A bizottság és a bíróságok azt is a visszaszolgáltatás jogi akadályának tekintették, hogy a Székely Mikó Kollégiumot és az egyházak által visszaigényelt ingatlanok többségét a 19. és a 20. század fordulóján nem az egyházakra, hanem az egyházak belső struktúrájába tagozódó, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező tulajdonosra telekkönyvezték.
A sepsiszentgyörgyi tanintézet tulajdonosaként például az „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” (Evangéliumi Református) bejegyzés került a telekkönyvbe. Veress Emőd szerint azért történt ez így, mert a korabeli telekkönyvezési szokás szerint az ingatlan rendeltetését jelölték meg. A jogász azonban bemutatta a magyar Igazságügyi Minisztérium 1911-ben hozott határozatát, amely éppen az ilyen telekkönyvi bejegyzéseknek az egyház javára történő átírását tette lehetővé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás