Szili Katalin a fórumon aláhúzta: a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne
Fotó: MTI/Kátai Edit
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott részvételével Sepsiszentgyörgyön. Ezt megelőzően kisebb incidens tarkította a politikusoknak a háromszéki prefektúra épületén tartott koszorúzását.
2023. szeptember 26., 00:562023. szeptember 26., 00:56
2023. szeptember 26., 01:082023. szeptember 26., 01:08
„Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban, és az európai szubszidiaritás elvét is figyelembe véve saját önigazgatásban élhetnek” – jelentette ki Szili Katalin a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott fórumon. „Nekünk az a dolgunk, hogy ahol alaptalan, jogtalan vádak hangzanak el, ott védjük egymást” – közölte a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak.
Emlékeztetett, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján lehetséges az önrendelkezés, és a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne. Aláhúzta: a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad. „A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek” – idézte az MTI Szili Katalint. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól.
A politikus emlékeztetett, hogy az őshonos nemzeti közösségek Európa lakosságának 10 százalékát teszik ki, míg a migránsok ennek felét, utóbbiakról mégis sokkal több szó esik az uniós intézményekben, ahogy a genderkérdésről is, a kérdéskezelésben „szívfacsaró a kontraszt”. Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.
Mint mondta, az identitásvédelemhez az egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Közölte, hogy „az identitás több mint néptánc, több mint nyelv”, és példaként az erdélyi német nyelvű iskolákat említette, ahol román gyerekek tanulnak. Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezőek, nem kényszeríthetők ki. Rámutatott, ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet.
A Fogolyán-emléktáblánál elhelyezett koszorún nem maradhatott a magyar nemzeti színű szalag
Fotó: Szili Katalin/Facebook
A fórumon elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket. „Nem a nemzeti kisebbségek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya” – fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke a székelyföldi autonómiastatútumnak a román parlamentben való kétszeri benyújtását ismertette, hangsúlyozva, hogy bár nem sikerült elfogadtatni, beszéltek róla.
A politikusok kisebb incidensről is beszámoltak: a szolgálatos csendőr eltávolíttatta az általuk a Kovászna megyei prefektúra épületére, a Fogolyán Kristóf-emléktáblához kihelyezett koszorú magyar nemzeti színű szalagját. Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, melyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok „zászlói”. Szili Katalin az MTI-nek elmondta: Ráduly István prefektus később telefonon elnézést kért a történtekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
A Közlekedési Minisztérium jóváhagyta a brassói és a marosvásárhelyi helyiérdekű vasútvonalakra (HÉV) vonatkozó terveket.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás