Szili Katalin a fórumon aláhúzta: a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne
Fotó: MTI/Kátai Edit
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott részvételével Sepsiszentgyörgyön. Ezt megelőzően kisebb incidens tarkította a politikusoknak a háromszéki prefektúra épületén tartott koszorúzását.
2023. szeptember 26., 00:562023. szeptember 26., 00:56
2023. szeptember 26., 01:082023. szeptember 26., 01:08
„Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban, és az európai szubszidiaritás elvét is figyelembe véve saját önigazgatásban élhetnek” – jelentette ki Szili Katalin a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott fórumon. „Nekünk az a dolgunk, hogy ahol alaptalan, jogtalan vádak hangzanak el, ott védjük egymást” – közölte a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak.
Emlékeztetett, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján lehetséges az önrendelkezés, és a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne. Aláhúzta: a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad. „A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek” – idézte az MTI Szili Katalint. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól.
A politikus emlékeztetett, hogy az őshonos nemzeti közösségek Európa lakosságának 10 százalékát teszik ki, míg a migránsok ennek felét, utóbbiakról mégis sokkal több szó esik az uniós intézményekben, ahogy a genderkérdésről is, a kérdéskezelésben „szívfacsaró a kontraszt”. Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.
Mint mondta, az identitásvédelemhez az egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Közölte, hogy „az identitás több mint néptánc, több mint nyelv”, és példaként az erdélyi német nyelvű iskolákat említette, ahol román gyerekek tanulnak. Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezőek, nem kényszeríthetők ki. Rámutatott, ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet.
A Fogolyán-emléktáblánál elhelyezett koszorún nem maradhatott a magyar nemzeti színű szalag
Fotó: Szili Katalin/Facebook
A fórumon elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket. „Nem a nemzeti kisebbségek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya” – fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke a székelyföldi autonómiastatútumnak a román parlamentben való kétszeri benyújtását ismertette, hangsúlyozva, hogy bár nem sikerült elfogadtatni, beszéltek róla.
A politikusok kisebb incidensről is beszámoltak: a szolgálatos csendőr eltávolíttatta az általuk a Kovászna megyei prefektúra épületére, a Fogolyán Kristóf-emléktáblához kihelyezett koszorú magyar nemzeti színű szalagját. Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, melyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok „zászlói”. Szili Katalin az MTI-nek elmondta: Ráduly István prefektus később telefonon elnézést kért a történtekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás