
Fotó: Bone Ewald
2012. április 27., 10:172012. április 27., 10:17
Több mint egy évvel a restaurált kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felavatása után is tisztázatlanok a felújítás anyagi vonzatai, és nézeteltérések támadtak az elszámolás kapcsán a magyar kormány és a kincses városi önkormányzat között. A Fadrusz-alkotás restaurálásának közös finanszírozásáról 2008-ban Budapesten született magyar–román kormányközi megállapodás, amelyben mindkét fél vállalta, hogy fele-fele arányban fedezi a munkálatoknak a megvalósíthatósági tanulmányban 800 ezer euróra becsült költségeit.
A magyar királyt és négy vitézét ábrázoló szoborcsoport felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást a nagyszebeni Concefa Rt. nyerte meg a pályázók közül legalacsonyabb, 380 ezer eurós (1,6 millió lej) ajánlatával.
A társaság pályázata ellen szakmabeliek már annak idején kifogást emeltek, hiszen a Concefának nem volt tapasztalata szoborrestaurálásban, és sokan egyetértettek abban: ennyi pénzből nem lehet minőségi munkát végezni. Noha a magyarországi pályázók megóvták a közbeszerzést, Kolozsi Tibor szobrász kooptálásával mégis a szebeni társaság láthatott hozzá a munkálatokhoz, amelyeket a helyi önkormányzattal kötött szerződés szerint 2010 júliusára kellett volna befejeznie.
A kivitelező azonban többször is halasztást kért, sőt a restaurálásra szánt pénzkeret kibővítését kérte, így a felújított szoborcsoportot – tizenhat hónapos munka után – végül 2011. április 2-án avatta fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Kelemen Hunor kulturális miniszter. Kiderült az is, hogy a felújítás szerződésben foglalt költsége időközben közel ötven százalékkal nőtt, és a Concefa tulajdonképpen 688 ezer eurót vágott zsebre.
A kolozsvári polgármesteri hivatal idén januárban juttatta el Budapestre a restaurálás költségéről szóló elszámolást, amelyből az derült ki, hogy a magyar társfinanszírozónak 18 ezer euró jár vissza. Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára válaszlevelében azonban közölte: a magyar kormány 55 789 eurót követel vissza a kolozsvári városvezetéstől. Ehhez képest Radu Moisin, Kolozsvár megbízott polgármestere a napokban leszögezte, noha a magyar kormány 400 ezer euróból kéri a visszajárót, a kincses város számlájára négy évvel ezelőtt csak 363 151 euró folyt be.
László Attila alpolgármester szerint ugyanakkor árfolyam-különbözet okozza, hogy eltér a budapesti és a kolozsvári számítás. Mihályfi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője csütörtökön a Krónikának elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága elfogadta a restaurálásról, annak költségeiről szóló beszámolókat, a számlák alapján azonban úgy ítéli meg, hogy a kolozsvári városháza által közölt összeg kevesebb, mint az összköltség fele – 344 ezer euró – és a Budapest által átutalt 400 ezer euró közötti különbség. Mihályfitól megtudtuk, a magyar kormány 2008-ban akkori árfolyamon számolva 400 ezer eurónak megfelelő forintot utalt át a kincses városnak.
„A visszajáró összeget mi éppen a nekünk elküldött számlák, bizonylatok alapján számoltuk ki, amelyekben a kolozsvári fél történetesen a szerződéskötés időpontjában rögzített lej-euró árfolyam alapján jelölte meg a költségeket. Nem zárom ki az árfolyamkülönbséget, hiszen mi forintban, a román fél lejben számol, viszont a NEFMI éppen a kolozsvári önkormányzat által megadott számadatokat vette alapul” – jelentette ki lapunknak Mihályfi.
Hozzátette: leveleire a magyar kulturális kormányzat eddig nem kapott választ a kincses várostól, annak álláspontjáról a sajtóból értesült. „Mi most várjuk a jelzést, hogy miért nem utalja az összeget a városháza. Ha hivatalos úton megkapjuk a kifogást, megpróbáljuk tárgyalásos úton rendezni az elszámolást. Ha rajtunk múlik, a visszajáró összeget úgyis kolozsvári projektre fordítjuk, például Mátyás szülőházában egy emlékszoba kialakítására” – nyilatkozta a Krónikának Mihályfi László.
A kincses város polgármesteri hivatala azonban továbbra is köti az ebet a karóhoz, hogy Budapestnek csak 18 ezer euró jár. A városi tanács csütörtöki ülésén a képviselőtestület egyhangúlag megszavazta, hogy a következő ülésig határozattervezet készül az összeg átutalásáról. A román tanácsosok közül néhányan sokallták a restaurálás összköltségét, mások azt javasolták: a polgármesteri hivatal kérje a magyar kormánytól, hogy a visszajáró összeget költsék más helyi projektre.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.