
Fotó: Bone Ewald
2012. április 27., 10:172012. április 27., 10:17
Több mint egy évvel a restaurált kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felavatása után is tisztázatlanok a felújítás anyagi vonzatai, és nézeteltérések támadtak az elszámolás kapcsán a magyar kormány és a kincses városi önkormányzat között. A Fadrusz-alkotás restaurálásának közös finanszírozásáról 2008-ban Budapesten született magyar–román kormányközi megállapodás, amelyben mindkét fél vállalta, hogy fele-fele arányban fedezi a munkálatoknak a megvalósíthatósági tanulmányban 800 ezer euróra becsült költségeit.
A magyar királyt és négy vitézét ábrázoló szoborcsoport felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást a nagyszebeni Concefa Rt. nyerte meg a pályázók közül legalacsonyabb, 380 ezer eurós (1,6 millió lej) ajánlatával.
A társaság pályázata ellen szakmabeliek már annak idején kifogást emeltek, hiszen a Concefának nem volt tapasztalata szoborrestaurálásban, és sokan egyetértettek abban: ennyi pénzből nem lehet minőségi munkát végezni. Noha a magyarországi pályázók megóvták a közbeszerzést, Kolozsi Tibor szobrász kooptálásával mégis a szebeni társaság láthatott hozzá a munkálatokhoz, amelyeket a helyi önkormányzattal kötött szerződés szerint 2010 júliusára kellett volna befejeznie.
A kivitelező azonban többször is halasztást kért, sőt a restaurálásra szánt pénzkeret kibővítését kérte, így a felújított szoborcsoportot – tizenhat hónapos munka után – végül 2011. április 2-án avatta fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Kelemen Hunor kulturális miniszter. Kiderült az is, hogy a felújítás szerződésben foglalt költsége időközben közel ötven százalékkal nőtt, és a Concefa tulajdonképpen 688 ezer eurót vágott zsebre.
A kolozsvári polgármesteri hivatal idén januárban juttatta el Budapestre a restaurálás költségéről szóló elszámolást, amelyből az derült ki, hogy a magyar társfinanszírozónak 18 ezer euró jár vissza. Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára válaszlevelében azonban közölte: a magyar kormány 55 789 eurót követel vissza a kolozsvári városvezetéstől. Ehhez képest Radu Moisin, Kolozsvár megbízott polgármestere a napokban leszögezte, noha a magyar kormány 400 ezer euróból kéri a visszajárót, a kincses város számlájára négy évvel ezelőtt csak 363 151 euró folyt be.
László Attila alpolgármester szerint ugyanakkor árfolyam-különbözet okozza, hogy eltér a budapesti és a kolozsvári számítás. Mihályfi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője csütörtökön a Krónikának elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága elfogadta a restaurálásról, annak költségeiről szóló beszámolókat, a számlák alapján azonban úgy ítéli meg, hogy a kolozsvári városháza által közölt összeg kevesebb, mint az összköltség fele – 344 ezer euró – és a Budapest által átutalt 400 ezer euró közötti különbség. Mihályfitól megtudtuk, a magyar kormány 2008-ban akkori árfolyamon számolva 400 ezer eurónak megfelelő forintot utalt át a kincses városnak.
„A visszajáró összeget mi éppen a nekünk elküldött számlák, bizonylatok alapján számoltuk ki, amelyekben a kolozsvári fél történetesen a szerződéskötés időpontjában rögzített lej-euró árfolyam alapján jelölte meg a költségeket. Nem zárom ki az árfolyamkülönbséget, hiszen mi forintban, a román fél lejben számol, viszont a NEFMI éppen a kolozsvári önkormányzat által megadott számadatokat vette alapul” – jelentette ki lapunknak Mihályfi.
Hozzátette: leveleire a magyar kulturális kormányzat eddig nem kapott választ a kincses várostól, annak álláspontjáról a sajtóból értesült. „Mi most várjuk a jelzést, hogy miért nem utalja az összeget a városháza. Ha hivatalos úton megkapjuk a kifogást, megpróbáljuk tárgyalásos úton rendezni az elszámolást. Ha rajtunk múlik, a visszajáró összeget úgyis kolozsvári projektre fordítjuk, például Mátyás szülőházában egy emlékszoba kialakítására” – nyilatkozta a Krónikának Mihályfi László.
A kincses város polgármesteri hivatala azonban továbbra is köti az ebet a karóhoz, hogy Budapestnek csak 18 ezer euró jár. A városi tanács csütörtöki ülésén a képviselőtestület egyhangúlag megszavazta, hogy a következő ülésig határozattervezet készül az összeg átutalásáról. A román tanácsosok közül néhányan sokallták a restaurálás összköltségét, mások azt javasolták: a polgármesteri hivatal kérje a magyar kormánytól, hogy a visszajáró összeget költsék más helyi projektre.
Több órás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.