Hagyományos mesterségek újragondolt alkotásait állítják ki az Élő Népművészet kiállításon
Fotó: Haáz Vince
Miként lehet a népművészet nyelvét a jelen igényeire fordítani, és milyen állapotban van ma az erdélyi kézművesség? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az Élő Népművészet XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás erdélyi regionális válogatása, amelyet március 21-én, szombaton nyitnak meg Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Házában. László Eszterrel, az intézmény szakemberével beszélgettünk a kiállítás koncepciójáról, a válogatás szempontjairól és a kortárs népi alkotás kihívásairól.
2026. március 20., 08:002026. március 20., 08:00
Több mint száz pályázó, közel négyszáz tárgy, és egy olyan közös kérdés, amely ma is érvényes: hogyan lehet a hagyományt a jelen nyelvén megszólaltatni. Erre a dilemmára épül az Élő Népművészet kiállítás, amely nem új kezdeményezés: az 1970-es években indult Magyarországon, és azóta ötévente rendezik meg.
A Kárpát-medencei összegző kiállítást – a sorozat legnagyobb és legátfogóbb tárlatát – idén ősszel Budapesten, a Néprajzi Múzeumban rendezik meg. Az ott bemutatott anyag azonban nem közvetlenül kerül kiválasztásra: minden régió saját válogatáson keresztül jut el a központi kiállításig. Ezek közül az egyik az erdélyi tárlat – Erdély csak az elmúlt öt évben lett önálló régió a rendszerben, amely nyolc egységből áll, többségük Magyarországon működik.
Az első erdélyi válogatást a járványhelyzet felülírta, a fizikai kiállítás elmaradt, helyette online platform született. Ennek eredménye lett az elonepmuveszet.ro oldal, ahol az alkotók munkáit és – különösen a díjazottakat – rövid videókban is bemutatták, részben azért, mert a kézművesek számára kevés olyan felület létezik, ahol önállóan tudnák népszerűsíteni magukat. Az idei kiállítás tehát egyfajta folytatás és visszatérés is: de most fizikai térben jelennek meg az alkotások – magyarázta a Krónikának László Eszter.
A kiállítás egyik kulcskérdése, hogyan értelmezhető a népművészet a 21. században. A válasz nem a puszta másolásban rejlik, hanem az átalakításban: a technika és a motívumkincs hagyományos, a funkció azonban kortárs. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régi formák és tárgytípusok nem feltétlenül maradnak változatlanok: a vetett ágyak nagyméretű párnái például ma már nem illeszkednek a lakáskultúrába, ezért kisebb, praktikusabb díszpárnák jelennek meg, ugyanazzal a mintavilággal, de új arányokkal és kompozíciós logikával.
Ez a változás jól mutatja a hagyományozódás átalakulását: míg korábban a családi környezetben tanulták a hímzést vagy a viseletkészítést, ma ezt gyakran szervezett képzések, egyesületek és műhelyek biztosítják.
Az idei pályázati felhívásra 110 alkotó jelentkezett, közülük 75 egyéni alkotó és öt alkotóközösség munkái kerültek be a kiállításra. A látogatók mintegy 400 tárgyat tekinthetnek meg, amelyeket szakmai zsűri válogatott ki – részletezte László Eszter.
A kiállítás egyik látványos eleme egy székelykapu, amelyet a kiállítótérben állítanak fel, így nemcsak tárgyi részletek, hanem a népi kultúra térbeli dimenziója is megjelenik.
Az Élő Népművészet kiállítást 2026. március 21-én, szombaton 13 órától nyitják meg Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Főtér 29. szám alatti székházában.
Fotó: Orbán Orsolya
A földrajzi merítés szintén széles: Moldvától a Partiumig minden régió képviselteti magát. Nem minden esetben a klasszikus, tájspecifikus mesterségek dominálnak, de jól kirajzolódnak azok a területek, ahol erősebb a kézműves aktivitás. A kiállításon közösségi munkák is szerepelnek: például festett bútorberendezések vagy mennyezetkazetták rekonstrukciói, amelyek több alkotó együttműködésével jönnek létre, és gyakran konkrét közösségi megrendelésekhez kapcsolódnak.
A pályázók között jól érzékelhető az intézményes háttér hatása. Egyes régiókban – például Szatmárban vagy Háromszéken – erős egyesületi és műhelymunka zajlik, amelynek eredményei a kiállítás anyagában is visszaköszönnek. Megjelennek olyan alkotók is, akik szakkörökből, közösségi műhelyekből nőttek ki, illetve olyan alkotóközösségek, amelyek teljes kollekciókkal pályáztak. Ugyanakkor a hagyományos, nagy szakmai tudást igénylő mesterségek – például a fafaragás – ritkábbak, míg más területeken, mint a népi ékszerkészítés, jóval nagyobb a jelenlét.
és rávilágít arra, hogy ezek a tudások még nem tűntek el teljesen.
A kiállítás egyik fontos sajátossága, hogy nem a mindennapi értékesítésre szánt tárgyakat mutatja be. Az alkotók kifejezetten erre az alkalomra készülnek, és gyakran olyan munkákat hoznak létre, amelyek a mesterségük legmagasabb szintjét képviselik.
A kiállításon nagyon széles a merítés, mind a technikák, mind a tájegység tekintetében
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ez a törekvés a székelykapu esetében is megfigyelhető, amelyet kifejezetten a kiállításra készítettek. A cél nem a rutinmunka bemutatása, hanem az alkotói tudás és a mesterség valódi mélységének megmutatása.
A népi mesterségek helyzete ugyanakkor nem problémamentes. Sok esetben ezek a tevékenységek nem biztosítanak teljes megélhetést, inkább jövedelemkiegészítésként vagy hobbiként vannak jelen az alkotók életében.
Ennek ellenére a szakmai igényesség nem csökken: az alkotók folyamatosan fejlesztik tudásukat, egyre pontosabb, kifinomultabb munkákra törekednek. A kiállítás egyik fontos hozadéka éppen az, hogy szélesebb közönséghez juttatja el őket, nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medencében, sőt nemzetközi szinten is, a néptáncos és hagyományőrző közösségek hálózatán keresztül.
A kiállítást 2026. március 21-én, szombaton 13 órától nyitják meg Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Főtér 29. szám alatti székházában.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy kolozsvári fiatal nő mesélte el nekünk keserűen, hogy megkárosították a csalók.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Radikális döntést hozott a Máramaros megyei önkormányzat, miután az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) helyt adott a megyeszékhely körgyűrűjének megvalósítására kiírt pályázat elleni óvásnak.
Miután az elmúlt években több helyszín is kudarcot vallott, a csütörtöki bejelentés szerint végül a Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi erdejébe költöztetik a nagyváradi állatkertet.
Miközben egyre több ember beszél nyíltan a mentális egészségről, a párkapcsolati problémák kezelésével kapcsolatban sok a bizonytalanság. Egészségünkre című videós sorozatunk újabb részében Bálint Gabriela párkapcsolati terapeutával beszélgettünk.
A meteorológiai szolgálat újabb elsőfokú hőségriasztásokat adott ki: szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés. De több erdélyi megyében viharos időjárásra is számítani kell.
Jól haladnak a munkálatok a Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő autópálya-szakaszon – derül ki a közlekedési tárca illetékesének tájékoztatásából.
Több száz, folyamatosan működő kriptovaluta-bányászgépet foglalt le az adóhatóság Szatmár megyében, miután egy be nem jelentett, jelentős energiafogyasztással működő bányászfarmra bukkant. A lefoglalt berendezések értéke meghaladja a kétmillió lejt.
Határozottan lépnek fel a medvék etetése ellen a hatóságok: három hét alatt 50 ezer lejnyi bírságot róttak ki a Transzfogarasi úton.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!