Hagyományos mesterségek újragondolt alkotásait állítják ki az Élő Népművészet kiállításon
Fotó: Haáz Vince
Miként lehet a népművészet nyelvét a jelen igényeire fordítani, és milyen állapotban van ma az erdélyi kézművesség? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az Élő Népművészet XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás erdélyi regionális válogatása, amelyet március 21-én, szombaton nyitnak meg Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Házában. László Eszterrel, az intézmény szakemberével beszélgettünk a kiállítás koncepciójáról, a válogatás szempontjairól és a kortárs népi alkotás kihívásairól.
2026. március 20., 08:002026. március 20., 08:00
Több mint száz pályázó, közel négyszáz tárgy, és egy olyan közös kérdés, amely ma is érvényes: hogyan lehet a hagyományt a jelen nyelvén megszólaltatni. Erre a dilemmára épül az Élő Népművészet kiállítás, amely nem új kezdeményezés: az 1970-es években indult Magyarországon, és azóta ötévente rendezik meg.
A Kárpát-medencei összegző kiállítást – a sorozat legnagyobb és legátfogóbb tárlatát – idén ősszel Budapesten, a Néprajzi Múzeumban rendezik meg. Az ott bemutatott anyag azonban nem közvetlenül kerül kiválasztásra: minden régió saját válogatáson keresztül jut el a központi kiállításig. Ezek közül az egyik az erdélyi tárlat – Erdély csak az elmúlt öt évben lett önálló régió a rendszerben, amely nyolc egységből áll, többségük Magyarországon működik.
Az első erdélyi válogatást a járványhelyzet felülírta, a fizikai kiállítás elmaradt, helyette online platform született. Ennek eredménye lett az elonepmuveszet.ro oldal, ahol az alkotók munkáit és – különösen a díjazottakat – rövid videókban is bemutatták, részben azért, mert a kézművesek számára kevés olyan felület létezik, ahol önállóan tudnák népszerűsíteni magukat. Az idei kiállítás tehát egyfajta folytatás és visszatérés is: de most fizikai térben jelennek meg az alkotások – magyarázta a Krónikának László Eszter.
A kiállítás egyik kulcskérdése, hogyan értelmezhető a népművészet a 21. században. A válasz nem a puszta másolásban rejlik, hanem az átalakításban: a technika és a motívumkincs hagyományos, a funkció azonban kortárs. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régi formák és tárgytípusok nem feltétlenül maradnak változatlanok: a vetett ágyak nagyméretű párnái például ma már nem illeszkednek a lakáskultúrába, ezért kisebb, praktikusabb díszpárnák jelennek meg, ugyanazzal a mintavilággal, de új arányokkal és kompozíciós logikával.
Ez a változás jól mutatja a hagyományozódás átalakulását: míg korábban a családi környezetben tanulták a hímzést vagy a viseletkészítést, ma ezt gyakran szervezett képzések, egyesületek és műhelyek biztosítják.
Az idei pályázati felhívásra 110 alkotó jelentkezett, közülük 75 egyéni alkotó és öt alkotóközösség munkái kerültek be a kiállításra. A látogatók mintegy 400 tárgyat tekinthetnek meg, amelyeket szakmai zsűri válogatott ki – részletezte László Eszter.
A kiállítás egyik látványos eleme egy székelykapu, amelyet a kiállítótérben állítanak fel, így nemcsak tárgyi részletek, hanem a népi kultúra térbeli dimenziója is megjelenik.
Az Élő Népművészet kiállítást 2026. március 21-én, szombaton 13 órától nyitják meg Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Főtér 29. szám alatti székházában.
Fotó: Orbán Orsolya
A földrajzi merítés szintén széles: Moldvától a Partiumig minden régió képviselteti magát. Nem minden esetben a klasszikus, tájspecifikus mesterségek dominálnak, de jól kirajzolódnak azok a területek, ahol erősebb a kézműves aktivitás. A kiállításon közösségi munkák is szerepelnek: például festett bútorberendezések vagy mennyezetkazetták rekonstrukciói, amelyek több alkotó együttműködésével jönnek létre, és gyakran konkrét közösségi megrendelésekhez kapcsolódnak.
A pályázók között jól érzékelhető az intézményes háttér hatása. Egyes régiókban – például Szatmárban vagy Háromszéken – erős egyesületi és műhelymunka zajlik, amelynek eredményei a kiállítás anyagában is visszaköszönnek. Megjelennek olyan alkotók is, akik szakkörökből, közösségi műhelyekből nőttek ki, illetve olyan alkotóközösségek, amelyek teljes kollekciókkal pályáztak. Ugyanakkor a hagyományos, nagy szakmai tudást igénylő mesterségek – például a fafaragás – ritkábbak, míg más területeken, mint a népi ékszerkészítés, jóval nagyobb a jelenlét.
és rávilágít arra, hogy ezek a tudások még nem tűntek el teljesen.
A kiállítás egyik fontos sajátossága, hogy nem a mindennapi értékesítésre szánt tárgyakat mutatja be. Az alkotók kifejezetten erre az alkalomra készülnek, és gyakran olyan munkákat hoznak létre, amelyek a mesterségük legmagasabb szintjét képviselik.
A kiállításon nagyon széles a merítés, mind a technikák, mind a tájegység tekintetében
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ez a törekvés a székelykapu esetében is megfigyelhető, amelyet kifejezetten a kiállításra készítettek. A cél nem a rutinmunka bemutatása, hanem az alkotói tudás és a mesterség valódi mélységének megmutatása.
A népi mesterségek helyzete ugyanakkor nem problémamentes. Sok esetben ezek a tevékenységek nem biztosítanak teljes megélhetést, inkább jövedelemkiegészítésként vagy hobbiként vannak jelen az alkotók életében.
Ennek ellenére a szakmai igényesség nem csökken: az alkotók folyamatosan fejlesztik tudásukat, egyre pontosabb, kifinomultabb munkákra törekednek. A kiállítás egyik fontos hozadéka éppen az, hogy szélesebb közönséghez juttatja el őket, nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medencében, sőt nemzetközi szinten is, a néptáncos és hagyományőrző közösségek hálózatán keresztül.
A kiállítást 2026. március 21-én, szombaton 13 órától nyitják meg Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Főtér 29. szám alatti székházában.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindeddig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy magyarországi motoros Torockón. 38 éves férfi többedmagával túrázott a Székelykőnél.
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent.
Zajlanak a munkálatok az alagútfúrók indítóaknájánál Szászfenesen, a majdani kolozsvári metró nyugati végénél: elkészült 86 műanyag cölöp, amelyek a fúrópajzs várva várt behatolását segítik elő.
Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Életét vesztette egy 58 éves nő csütörtök reggel, miután Beszterce területén egy vasúti átjárón elgázolta egy vonat – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Az iráni háború miatt számos romániai turista kénytelen lemondani Közel-Keletre tervezett utazását. Kelemen Barna turisztikai szakemberrel beszélgettünk a visszamondásokról, alternatív úti célokról és arról, hogyan hat a háború a térség idegenforgalmára.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Az időjárási körülmények javulásával a munkagépek ismét dolgoznak A király útja építésén, a Marospetres községtől a Hunyad megyei határig tartó szakaszon.
Havonta 20 ezerszer hajtottak át a piroson felelőtlen sofőrök egyetlen városban a közúti kamerák felvételei szerint, amelyek eddig csak „figyeltek”, mostantól azonban élesben is bevetik őket a bírságosztó e-Sigur rendszer beüzemelésével.
Alfred Simonis megyei tanácselnök közölte: elrendelte a Temesvár belvárosában található ingatlan kisajátítását és az Intercenter vállalat felszámolását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!