
Fotó: Krónika
A Besztercén tartott rendezvény – amelyen a szövetség színeiben júniusban mandátumot nyert polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők vettek részt – másik vezérgondolata az öszszefogás volt.
Függetlenek:
A romániai magyar közösség csak akkor szerepelhet sikeresen a november 30-i parlamenti választásokon, ha a szórvány- és a tömbmagyarság összefog, hangsúlyozta beszédében Markó Béla. A szövetségi elnök kifejtette: a szórványban élő romániai magyarok aggódnak amiatt, hogy jelöltjeik esélyeit rontja majd a magyarok által többségben lakott – főleg székelyföldi – megyékben várható magyar–magyar verseny. Markó ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) nem vesz részt ugyan szervezetként a novemberi választásokon, de független jelölteket támogat. Mint hangsúlyozta, a függetlenek a szórványban élők RMDSZ-jelöltjeinek rovására indulnak a választásokon, hisz a magyarok által gyéren lakott megyékben egy adott mandátumnak mindössze 0,6–0,7 százaléka szerezhető meg az ott leadott szavazatokból, a hiányzó rész az országos szintű visszaosztásból kapható meg. Markó szerint a székelyföldi tömbmagyarság körzeteiben induló független magyar jelöltek az RMDSZ-től vonnak el visszaosztható töredékszavazatokat, és ez főleg a szórványmagyarság jelöltjeit foszthatja meg a parlamentbe való bejutástól. Ily módon a szórvány parlamenti képviselet nélkül maradhat, ha a tömbmagyarságban „elpazarolják” a szavazatokat, fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott: egy 21 millió lakosságú országban, ahol a magyarok számaránya 6,5 százalék, csak összefogással lehet eredményeket elérni.
Célkitűzések:
Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, aki Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti polgármesterét váltja a tisztségben. A testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester.
Az Országos Önkormányzati Konferencia utolsó mozzanataként a szövetség képviselői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítették a helyi közigazgatás legfontosabb teendőit a 2008–2012 közötti időszakra. A dokumentum 11 olyan célt, elvet tartalmaz, amely a versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen az Európai Unióban. Az RMDSZ szükségesnek tartja a megyei tanácselnöki tisztség feladatkörének kiszélesítését, a decentralizáció folytatását a tanügy, az egészségügy, a környezetvédelem és a mezőgazdaság terén, illetve a fejlesztési régiók újraosztását. A nyilatkozat 10. pontja ugyanakkor a különböző autonómiaformák lehetőségének Románia alkotmányában történő megjelenítését tartalmazza. Kimondja: „Választási jelszavunk: Együtt Erdélyért, modernizáció és autonómia. Támogatjuk az alapvető állampolgári jogok bővítését, a különböző autonómiaformák lehetőségének és jogának alkotmányos biztosítását”.
Tanulják a magyar nyelvet!
Az RMDSZ elnöke a szövetség Maros megyei jelöltjeinek a bemutatásán sem fukarkodott a kisebbségi jogok kiterjesztésére vonatkozó kijelentésekkel. „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában” – fejtette ki beszédében Markó Béla, aki a Küküllőmentét és a Sóvidéket magában foglaló szenátori választókerületben indul a parlamenti választásokon.
Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puşcaş szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puşcaş szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”.
A Maros megyei jelöltek csapatában régi és új arcok egyaránt vannak, Markó Béla és Frunda György mellett a marosvásárhelyi szervezetet irányító Dávid Csaba vízügyi mérnök és Szakács János vegyészmérnök-vállalkozó indul szenátori mandátumért. A képviselőjelöltek között szerepel Borbély László fejlesztési miniszter, Kelemen Atilla és Kerekes Károly képviselő. Mellettük Benedek Imre szívgyógyász, Brassai Zsombor lelkész, Makkai Gergely meteorológus, Erőss Csaba és Szász Izolda méretkezik meg a különböző kerületekben.
Krónika
Székely Csaba Levente: az autonómia nem RMDSZ-üzenet
A területi autonómia nem az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt által felvállalt üzenet, hanem más pártok által gerjesztett téma, amely csalétekül szolgál, hogy választási tőkét kovácsoljanak – jelentette ki a hét végén az RMDSZ Galac megyei jelöltjeinek a bemutatóján Székely Csaba Levente képviselő. Mint hangsúlyozta, az RMDSZ soha nem követelte a területi autonómiát. „A kulturális autonómiát követelte, hogy megőrizzük és űzzük szokásainkat, illetve a kulturális, oktatási intézmények révén megőrizzük nemzeti identitásunkat” – .hangsúlyozta. Hozzátette: az MPP szintén nem akar mást, hisz programjában nem szerepel a területi autonómia. A Galac megyei RMDSZ-szervezet pénteken szüreti bálon mutatta be a szövetség képviselő- és szenátorjelöltjeit. Székely mellett román ajkú felesége, Ana Székely és szintén román nemzetiségű sógornője, Lucia Borza Dediu is képviselőjelölt a november 30-ai választásokon.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.