Ellenőrzi a Szatmár megyében működő pálinkafőzőket a vízügyi igazgatóság annak érdekében, hogy mérsékelni tudják a vizek szennyezését, a kisüsti készítése során keletkező cefremoslékot ugyanis igen sokan a patakokba öntik – jelentette be Vasile Andrieş igazgató.
2014. július 24., 19:372014. július 24., 19:37
A cefremoslékkal egyébként az őszi szezonban akadnak gondjaik, főleg, ha szárazság van, és alacsony a patakok, folyók vízhozama. A büdös lé káros hatása leginkább abban rejlik, hogy elszínezi a vizet, melybe emiatt nem tud behatolni a fény, ami végső soron a mérgező ammónia felgyülemléséhez vezet.
A cefremoslék-szennyezés egyébként eléggé könnyen észrevehető, hiszen bűzlik tőle a víz. Erre figyelhettek fel néhány éve az ukránok is, akik diplomáciai úton keményen fel is léptek ez ellen. Mint megtudtuk, a szóban forgó Tarna-patak szennyezésének megfékezése érdekében a hatóságok számos borsos büntetést róttak ki a nagytarnai pálinkafőzőkre.
Az ukrán határ közelében sikerült ugyan eredményeket elérnie a vízügyi hatóságnak, azonban a 10–15 ezer lejes bírságok sem riasztják el az avasi pálinkafőzőket, akik a mai napig nem hajlandók eleget tenni a követelményeknek, holott az eljárás nem túl költséges. Lényegében abból áll, hogy a cefremoslékot külön kell felfogni és ki kell szárítani, ezt követően akár trágyaként is használható.
Mint megtudtuk, Szatmár megyében 350 pálinkafőzőt tartanak nyilván, azonban rengeteg a be nem jelentett szerkezet, így lényegében nem tudni, összesen hány helyen készül a szeszes ital. Becslések szerint az éves termelés jobb esztendőkben meghaladja a 10 millió litert annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikákban ennek mindössze fele jelenik meg.
Mivel a főzés során körülbelül tízszer annyi cefremoslék termelődik, mint ahány liter pálinka készül, elmondható, hogy megyei szinten évente 100 millió liternyi mellékterméket kellene környezetbarát módon feldolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!