2011. november 07., 07:332011. november 07., 07:33
1916-ig itt állt a Honfoglaló vitéz szobra, amely a köztudatban Árpád-szobor néven él. A 20,3 m magas szobrot a millenniumi ünnepségek alkalmával, 1896. október 18-án leplezték le a Cenk csúcsán, 1913-ban bombatámadás érte, súlyosan megrongálódott, majd ledőlt. Talapzatának nagy részét az 1916-ban Brassóra támadó román hadsereg hordta el. A talapzat megmaradt részére tegnap az egyhetes Brassói Magyar Napok nyitóünnepségén került fel az Árpád-szobrot ábrázoló Magyar Napok lógóját tartalmazó lobogó.
A honismereti túra során Kovács Lehel két előadást is tartott a Cenkről, illetve Brassó történetéről.
Toró Tamás, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy 71 éve nem volt Brassóban hasonló horderejű rendezvény, az EMNT és különböző civil szervezetek 8 nap alatt 22 rendezvényt szerveznek. Rámutatott, hogy a 71 év alatt Brassó magyar lakossága 33-ról 8,14 százalékra csökkent, és azért van szükség ilyen rendezvényekre, hogy az átfogó programsorozattal a magyar identitás megőrzését próbálják a szervezők elősegíteni a brassói szórványban, a délkeleti végeken. Szász Ferenc unitárius lelkész áhítata után Hanke Rezső az Árpád-szobor történetét ismertette, Lay Imre 1956-os forradalmár pedig a magyar nyelv használatára hívta fel a figyelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok