Elkezdődött a kampány – két hétig tájékoztat a népszámlálásról az RMDSZ

„Szeretnénk eljuttatni minden fontos technikai tudnivalót az emberekhez, arra buzdítva mindenkit, hogy bátran és büszkén vállalja magyar identitását, anyanyelvét és vallási hovatartozását” – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Kiemelte, a karaván elsősorban a szórványban élő magyarokra koncentrál, útja során tíz megyében több mint száz olyan települést érint, ahol a 2002-es népszámlálási adatok alapján a magyarság számaránya 18 és 22 százalék között mozog.

„Ezekben a kisvárosokban, községekben, falvakban élő magyarok többségében román környezetben szocializálódtak, esetenként vegyes házasságokban élnek, románul tanulnak és dolgoznak - az RMDSZ számára kiemelten fontos eljutni ezekhez az emberekhez, megerősíteni őket identitásukban, és ennek felvállalására bátorítani őket” – hangsúlyozta a főtitkár.

A karaván az első két napon Kolozs és Szilágy megye több településére látogatott el, a hátralevő időszakban Bihar, Arad, Kovászna, Hargita, Szatmár, Máramaros, Maros és Fehér megye szórványtelepülései kerülnek sorra. Kovács Péter elmondta, hogy a szórólapozás és hangos-buszozás mellett beszélgetésekre is sor kerül a helyi véleményformálókkal, ugyanakkor lakossági fórumok keretében a népszámlálás fontosságára hívják fel a figyelmet a szövetség helyi, megyei és országos képviselői. Az RMDSZ karavánjával párhuzamosan a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság közös szervezésében egy szórványkaraván is útnak indult, mely Arad, Fehér, Hunyad, Brassó, Szeben és Beszterce-Naszód megyéket érinti.

Lélekszámfüggő jogok

Pénteken Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetést is tartottak a népszámlálásról, amelyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás eredménye, „sikeressége” rendkívül fontos az erdélyi magyarság közérzete szempontjából, de ennek a szimbolikus üzeneten túl, konkrét, jogi tétje is van: a magyar közösség valós számától függ ugyanis több, az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó alapvető jog is.

A Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) által közösen szervezett eseményen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Székely István politológus, valamint Kapitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára tartott előadást a népszámlálással kapcsolatos kérdésekről. Moderátor Ungvári-Zrínyi Imre egyetemi tanár volt.

A miniszterelnök-helyettes, aki az alapítvány elnöke is, kifejtette: a népszámlálás fontosságát jelzi, hogy az RMDSZ az előző népszámlálásokhoz képest lényegesen nagyobb és átfogóbb mozgosító kampányt indított. Mint mondta, nem híve a szimbolikus gesztusoknak, cselekedeteknek, az azonban tény, hogy a „hányan vagyunk” kérdésnek fontos jelképes üzenete van, amely befolyásolja az egész közösség közérzetét, jövőképét. Markó Béla ugyanakkor úgy látja, bár a nemzeti identitás megőrzését szolgáló eszközöknek elvileg nem kellene az adott közösség számától függniük, ez jelenleg mégis számos kisebbségi jog esetében igaz: ilyen az anyanyelvhasználattal kapcsolatos húsz százalékos küszöb. Bejelentette: az RMDSZ célként fogalmazza meg ennek 10 százalékra való csökkentését.

„Nem állunk rosszul”

Székely István politológus felhívta a figyelmet, hogy van magyar űrlap minden kérdezőbiztosnál ott, ahol a magyarság eléri a 20 százalékot. Hozzátette, az erdélyi magyarság jelenleg demográfiai szempontból „nem áll rosszul”, a felmérések ugyanis már évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival. A szakember rámutatott: az uniós csatlakozást követően megugrott a romániai külföldi munkavállalása, ebben a folyamatban azonban a magyarok jelentősen alulreprezentáltak. Mindez arra enged következtetni, hogy – bár abszolút számokban lesz csökkenés –, az erdélyi magyar közösség az országon belül tartani tudja eddigi számarányát. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás során kétszintű kódolással összesítik az eredményeket: azok, akik székelynek vagy „ungurnak” vallották magukat, azokat a második kódolásnál mind magyaroknak nyilvánítják. A csángók esetében ezt nehezebb lenne elérni, ezért aki csángónak vallja magát, az „egyéb” rovatba kerül.

Kapitány Balázs egy átfogó körképet adott a népszámlálás európai gyakorlatát illetően. Elsőként a szlovákiai tapasztalatot mutatta be, ahol a nyelvhasználat jogát 20-ról 15 százalékra csökkentették, de csak tíz év múlva vezetik be.