Fotó: Rostás Szabolcs
Egyik hétről a másikra, sok esetben ennél is sűrűbben változnak Romániában a járványügyi korlátozások, az országba való beutazás feltételei, ezért a jelenlegi nyaralási idényben fokozottan ajánlott tisztában lenni az aktuális szabályozásokkal.
2021. augusztus 19., 12:382021. augusztus 19., 12:38
Az elmúlt időszakban számtalan román állampolgár szembesült azzal, hogy egyféle járványügyi szabályozások voltak érvényben a külföldre utazásuk pillanatában, és újabbak léptek hatályba közvetlenül a hazatérésüket megelőzően. A hatóságok által foganatosított intézkedések gyakori váltakozása mindenekelőtt a nyaralásukat külföldön tervezőket vagy a más célból külföldre utazókat befolyásolja. Például sokak vakációjába kavart be alaposan, hogy a romániai turisták körében közkedvelt célpontnak számító Görögországot a bukaresti hatóságok augusztus elsejétől járványügyi szempontból vörös zónába sorolták, augusztus 15-étől pedig ugyanebbe a kategóriába került Montenegró és Törökország is.
A járványügyileg enyhébb, sárga zónába tartozó országokból érkező be nem oltottak 72 órásnál nem régebbi negatív PCR-teszttel mentesülnek a karantén alól. Ráadásul augusztus 13-ától Románia határátkelőinél csak az uniós digitális Covid-igazolványt fogadják el a sárga és vörös övezetbe sorolt országokból beutazóktól, és adott esetben ennek letöltése is nehézségbe ütközik. „Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy külföldre utazás előtt alaposan tájékozódjon a célországba való be-, valamint a majdani hazautazásra vonatkozó feltételekről. Adott esetben a karanténtól való mentesülés múlhat ezen” – jelentette ki a Krónikának Mihai Moisescu, a Kolozs megyei népegészségügyi igazgatóság (DSP) vezetője.
Az illetékes megerősítette, amit magunk is tapasztaltunk: a kolozsvári nemzetközi repülőtéren landoló antalyai charter járat utasai jelentős részének sárga színű, „Karantén” feliratú cédulát nyomtak a kezébe a DSP munkatársai, míg az oltottak fehér papírfecnit kaptak, ami a vesztegzárkötelezettség alóli felmentést jelenti. Jellemző volt, hogy többen negatív PCR-tesztet felmutatva abban reménykedtek, hogy megszabadulnak a 14 napos otthoni elkülönítéstől. „Lényeges, hogy csakis az oltottság mentesít a vörös zónába sorolt országokból való hazatéréskor, a negatív teszt nem, kivételt a kiskorúak képeznek” – nyomatékosította Mihai Moisescu igazgató, kérdésünkre hozzátéve, hogy a karanténra kötelezettek adatai a DSP, a határőrség és a rendőrség közös adatbázisába kerülnek, majd a rendőrség személyesen és telefonhívással ellenőrzi, betartják-e a kötelező elkülönítést.
Fotó: Román Határrendészet
Jó, ha tudjuk, hogy 6 éves korig a gyermekek koronavírusteszt nélkül utazhatnak haza külföldről, míg a 6 és 16 év közötti kiskorúaknak vörös és sárga zónából PCR-tesztre, vagy 12 és 18 év között oltási bizonylatra van szükségük (Romániában 12 éves kortól adható be a koronavírus elleni védőoltás). Vagyis a gyerekek akkor is szabadon mozoghatnak itthon, ha beoltatlan szüleikkel vörös zónából érkeznek Romániába, vagy sárga övezetbe tartozó országból, ám a felnőttek – akik ezekben az esetekben karanténra kényszerülnek – nem mutatnak fel negatív tesztet, és korábban nem is estek át a fertőzésen.
Egyébként a vírustesztek ára többnyire Romániában borsos (PCR-tesztek esetében túllépve a 400 lejt is), Görögországban 60, Törökországban mindössze 20 euróért elvégzik bárki számára, és az eredményt digitálisan, QR-kóddal ellátva bocsátják rendelkezésre. Mindez azért sem mellékes, mert az uniós Covid-igazolvány külföldön elvégzett teszt alapján nem tölthető le a román hatóságok által létesített Certificat-covid.gov.ro platformról, ahol kizárólag romániai helyszín közül lehet választani. A határátkelőknél azonban elfogadják a QR-kóddal ellátott digitális teszteredményt vagy annak kinyomtatottat formáját is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!