
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyik hétről a másikra, sok esetben ennél is sűrűbben változnak Romániában a járványügyi korlátozások, az országba való beutazás feltételei, ezért a jelenlegi nyaralási idényben fokozottan ajánlott tisztában lenni az aktuális szabályozásokkal.
2021. augusztus 19., 12:382021. augusztus 19., 12:38
Az elmúlt időszakban számtalan román állampolgár szembesült azzal, hogy egyféle járványügyi szabályozások voltak érvényben a külföldre utazásuk pillanatában, és újabbak léptek hatályba közvetlenül a hazatérésüket megelőzően. A hatóságok által foganatosított intézkedések gyakori váltakozása mindenekelőtt a nyaralásukat külföldön tervezőket vagy a más célból külföldre utazókat befolyásolja. Például sokak vakációjába kavart be alaposan, hogy a romániai turisták körében közkedvelt célpontnak számító Görögországot a bukaresti hatóságok augusztus elsejétől járványügyi szempontból vörös zónába sorolták, augusztus 15-étől pedig ugyanebbe a kategóriába került Montenegró és Törökország is.
A járványügyileg enyhébb, sárga zónába tartozó országokból érkező be nem oltottak 72 órásnál nem régebbi negatív PCR-teszttel mentesülnek a karantén alól. Ráadásul augusztus 13-ától Románia határátkelőinél csak az uniós digitális Covid-igazolványt fogadják el a sárga és vörös övezetbe sorolt országokból beutazóktól, és adott esetben ennek letöltése is nehézségbe ütközik. „Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy külföldre utazás előtt alaposan tájékozódjon a célországba való be-, valamint a majdani hazautazásra vonatkozó feltételekről. Adott esetben a karanténtól való mentesülés múlhat ezen” – jelentette ki a Krónikának Mihai Moisescu, a Kolozs megyei népegészségügyi igazgatóság (DSP) vezetője.
Az illetékes megerősítette, amit magunk is tapasztaltunk: a kolozsvári nemzetközi repülőtéren landoló antalyai charter járat utasai jelentős részének sárga színű, „Karantén” feliratú cédulát nyomtak a kezébe a DSP munkatársai, míg az oltottak fehér papírfecnit kaptak, ami a vesztegzárkötelezettség alóli felmentést jelenti. Jellemző volt, hogy többen negatív PCR-tesztet felmutatva abban reménykedtek, hogy megszabadulnak a 14 napos otthoni elkülönítéstől. „Lényeges, hogy csakis az oltottság mentesít a vörös zónába sorolt országokból való hazatéréskor, a negatív teszt nem, kivételt a kiskorúak képeznek” – nyomatékosította Mihai Moisescu igazgató, kérdésünkre hozzátéve, hogy a karanténra kötelezettek adatai a DSP, a határőrség és a rendőrség közös adatbázisába kerülnek, majd a rendőrség személyesen és telefonhívással ellenőrzi, betartják-e a kötelező elkülönítést.
Fotó: Román Határrendészet
Jó, ha tudjuk, hogy 6 éves korig a gyermekek koronavírusteszt nélkül utazhatnak haza külföldről, míg a 6 és 16 év közötti kiskorúaknak vörös és sárga zónából PCR-tesztre, vagy 12 és 18 év között oltási bizonylatra van szükségük (Romániában 12 éves kortól adható be a koronavírus elleni védőoltás). Vagyis a gyerekek akkor is szabadon mozoghatnak itthon, ha beoltatlan szüleikkel vörös zónából érkeznek Romániába, vagy sárga övezetbe tartozó országból, ám a felnőttek – akik ezekben az esetekben karanténra kényszerülnek – nem mutatnak fel negatív tesztet, és korábban nem is estek át a fertőzésen.
Egyébként a vírustesztek ára többnyire Romániában borsos (PCR-tesztek esetében túllépve a 400 lejt is), Görögországban 60, Törökországban mindössze 20 euróért elvégzik bárki számára, és az eredményt digitálisan, QR-kóddal ellátva bocsátják rendelkezésre. Mindez azért sem mellékes, mert az uniós Covid-igazolvány külföldön elvégzett teszt alapján nem tölthető le a román hatóságok által létesített Certificat-covid.gov.ro platformról, ahol kizárólag romániai helyszín közül lehet választani. A határátkelőknél azonban elfogadják a QR-kóddal ellátott digitális teszteredményt vagy annak kinyomtatottat formáját is.
A szélsőséges kirohanásairól ismert Diana Șoșoacă EP-képviselő élesen kikelt Emil Boc ellen egy közösségi médiás bejegyzésében.
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél (Gelu) településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
szóljon hozzá!