
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyik hétről a másikra, sok esetben ennél is sűrűbben változnak Romániában a járványügyi korlátozások, az országba való beutazás feltételei, ezért a jelenlegi nyaralási idényben fokozottan ajánlott tisztában lenni az aktuális szabályozásokkal.
2021. augusztus 19., 12:382021. augusztus 19., 12:38
Az elmúlt időszakban számtalan román állampolgár szembesült azzal, hogy egyféle járványügyi szabályozások voltak érvényben a külföldre utazásuk pillanatában, és újabbak léptek hatályba közvetlenül a hazatérésüket megelőzően. A hatóságok által foganatosított intézkedések gyakori váltakozása mindenekelőtt a nyaralásukat külföldön tervezőket vagy a más célból külföldre utazókat befolyásolja. Például sokak vakációjába kavart be alaposan, hogy a romániai turisták körében közkedvelt célpontnak számító Görögországot a bukaresti hatóságok augusztus elsejétől járványügyi szempontból vörös zónába sorolták, augusztus 15-étől pedig ugyanebbe a kategóriába került Montenegró és Törökország is.
A járványügyileg enyhébb, sárga zónába tartozó országokból érkező be nem oltottak 72 órásnál nem régebbi negatív PCR-teszttel mentesülnek a karantén alól. Ráadásul augusztus 13-ától Románia határátkelőinél csak az uniós digitális Covid-igazolványt fogadják el a sárga és vörös övezetbe sorolt országokból beutazóktól, és adott esetben ennek letöltése is nehézségbe ütközik. „Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy külföldre utazás előtt alaposan tájékozódjon a célországba való be-, valamint a majdani hazautazásra vonatkozó feltételekről. Adott esetben a karanténtól való mentesülés múlhat ezen” – jelentette ki a Krónikának Mihai Moisescu, a Kolozs megyei népegészségügyi igazgatóság (DSP) vezetője.
Az illetékes megerősítette, amit magunk is tapasztaltunk: a kolozsvári nemzetközi repülőtéren landoló antalyai charter járat utasai jelentős részének sárga színű, „Karantén” feliratú cédulát nyomtak a kezébe a DSP munkatársai, míg az oltottak fehér papírfecnit kaptak, ami a vesztegzárkötelezettség alóli felmentést jelenti. Jellemző volt, hogy többen negatív PCR-tesztet felmutatva abban reménykedtek, hogy megszabadulnak a 14 napos otthoni elkülönítéstől. „Lényeges, hogy csakis az oltottság mentesít a vörös zónába sorolt országokból való hazatéréskor, a negatív teszt nem, kivételt a kiskorúak képeznek” – nyomatékosította Mihai Moisescu igazgató, kérdésünkre hozzátéve, hogy a karanténra kötelezettek adatai a DSP, a határőrség és a rendőrség közös adatbázisába kerülnek, majd a rendőrség személyesen és telefonhívással ellenőrzi, betartják-e a kötelező elkülönítést.
Fotó: Román Határrendészet
Jó, ha tudjuk, hogy 6 éves korig a gyermekek koronavírusteszt nélkül utazhatnak haza külföldről, míg a 6 és 16 év közötti kiskorúaknak vörös és sárga zónából PCR-tesztre, vagy 12 és 18 év között oltási bizonylatra van szükségük (Romániában 12 éves kortól adható be a koronavírus elleni védőoltás). Vagyis a gyerekek akkor is szabadon mozoghatnak itthon, ha beoltatlan szüleikkel vörös zónából érkeznek Romániába, vagy sárga övezetbe tartozó országból, ám a felnőttek – akik ezekben az esetekben karanténra kényszerülnek – nem mutatnak fel negatív tesztet, és korábban nem is estek át a fertőzésen.
Egyébként a vírustesztek ára többnyire Romániában borsos (PCR-tesztek esetében túllépve a 400 lejt is), Görögországban 60, Törökországban mindössze 20 euróért elvégzik bárki számára, és az eredményt digitálisan, QR-kóddal ellátva bocsátják rendelkezésre. Mindez azért sem mellékes, mert az uniós Covid-igazolvány külföldön elvégzett teszt alapján nem tölthető le a román hatóságok által létesített Certificat-covid.gov.ro platformról, ahol kizárólag romániai helyszín közül lehet választani. A határátkelőknél azonban elfogadják a QR-kóddal ellátott digitális teszteredményt vagy annak kinyomtatottat formáját is.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!