Életének 89. évében elhunyt Nagy Benedek, Csíkszereda Benci bácsija
Fotó: Pinti Attila
Életének 89. évében, május 30-án elhunyt Nagy Benedek erdélyi magyar közíró, helytörténész, politikus, volt 1956-os politikai elítélt. Halálhírét Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere jelentette be Facebook-oldalán.
2025. május 31., 09:012025. május 31., 09:01
„Eltávozott közülünk egy példakép, egy »nagy öreg«: Nagy Benedek, Csíkszereda Benci bácsija.
az értelmiségi családból származó Nagy Benedek magyar nemzetének és a szabadságnak kompromisszumot nem ismerő harcosa volt. Egyetemista korában a kommunista diktatúra kegyetlenségével dacolva az 1956-os eszmék mellett állt ki, és ezért fiatalságának 5 évét börtönökben töltötte 1956–1961 között. A meghurcolás nem ért véget ezt követően sem: még évekig mellőzték, ellehetetlenítették” – fogalmazott Korodi Attila.
Felidézte: Nagy Benedeknek 1971-ben végül sikerült elvégeznie a történelem szakot, és tanárként nemzedékek szívébe csempészte bele Csíkszeredában a kommunisták által rejtegetett valós történelmünket.
Alapító tagja volt az RMDSZ helyi szervezetének, és hat éven át parlamenti képviselőként segítette a Szövetség munkáját a demokrácia »hőskorában«, 1990–1996 között, szerepet vállalva az alapvető nemzetiségi, nyelvi jogok kiharcolásában. Ekkor nyugdíjba vonult ugyan, de közösségi felkérésre folytatta a politikai pályafutását vallásügyi, oktatásügyi vonalon.
A volt politikai foglyok emlékének fáradhatatlan ápolója, városának tevékeny szolgája volt. A munkássága elismeréséül adományozott Pro Urbe díj apróság ahhoz képest, amit tőle kapott Csíkszereda.
Tegnap még betöltötte a 88. életévét. Ma délután elhunyt. Élettapasztalata, meglátásai, hangja, gesztusai mind-mind hiányozni fognak. Köszönjük az útmutatást, Nagy Benedek!
Isten nyugtasson, Benci bácsi! A nehézségek ellenére reméltem még sokáig velünk maradsz! A Jóisten haza hívott” – így búcsúzott Nagy Benedektől Korodi Attila.
Nagy Benedek 1937. május 29-én született Kolozsváron. 1954-ben Csíkszeredában végezte el a középiskolát, egyetemi tanulmányait pedig a Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán kezdte meg. A történelem–filológia kari diákszövetség egyik vezetőjeként 1956-ban részt vett a diáktanács programjának megfogalmazásában, amiért 1956. november 24-én letartóztatták és ötesztendei börtönre ítélték (1956–1961). Kiszabadulása után 1962-től 1965-ig faipari munkás, villanyszerelő, technikumi tanuló, 1965–1968 között bányaipari technikus, majd 1968–1974 között muzeológus, tisztviselő és rövid ideig megyei laptudósító, ahonnan, mivel nem volt párttag, menesztették.
1968-ban a minisztérium jóváhagyta az egyetemre való visszavételi kérését, látogatás nélküli szakra. 1971-ben történelemtanári diplomát szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1974-től 1990-ig helyettesítő, majd rendes tanár Csíkszereda különböző iskoláiban.
1989. december 22-én a csíkszeredai tüntetők, köztük egykori diákjai felszólalásra ösztönözték. A csíki RMDSZ egyik alapítója, 1990-től a Csíki Lapok szerkesztőbizottsági tagja. 1990–1996 között az RMDSZ listáján parlamenti képviselő, e minőségében szólalt fel a HAR-KOV-jelentés vitájában. 1991-ben nem szavazta meg az új alkotmányt. Márton Árpáddal közösen dolgozta ki 1994-ben az RMDSZ-nek a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatásáról szóló törvénytervezetét. 1994-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki.
1996-ban nyugdíjba vonult. A magyar egyházfők és az RMDSZ javaslatára 1998 és 2008 között a magyar történelmi egyházak képviseletében a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa Bukarestben. 2003 és 2009 között az Országos Restitúciós Bizottságon belül az egyházi és a közösségi ingatlanok restitúciós albizottságának is a szaktanácsosa. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2009 januárjában egészségügyi okokból visszavonult. (Forrás: Wikipédia)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!