
Életének 89. évében elhunyt Nagy Benedek, Csíkszereda Benci bácsija
Fotó: Pinti Attila
Életének 89. évében, május 30-án elhunyt Nagy Benedek erdélyi magyar közíró, helytörténész, politikus, volt 1956-os politikai elítélt. Halálhírét Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere jelentette be Facebook-oldalán.
2025. május 31., 09:012025. május 31., 09:01
„Eltávozott közülünk egy példakép, egy »nagy öreg«: Nagy Benedek, Csíkszereda Benci bácsija.
az értelmiségi családból származó Nagy Benedek magyar nemzetének és a szabadságnak kompromisszumot nem ismerő harcosa volt. Egyetemista korában a kommunista diktatúra kegyetlenségével dacolva az 1956-os eszmék mellett állt ki, és ezért fiatalságának 5 évét börtönökben töltötte 1956–1961 között. A meghurcolás nem ért véget ezt követően sem: még évekig mellőzték, ellehetetlenítették” – fogalmazott Korodi Attila.
Felidézte: Nagy Benedeknek 1971-ben végül sikerült elvégeznie a történelem szakot, és tanárként nemzedékek szívébe csempészte bele Csíkszeredában a kommunisták által rejtegetett valós történelmünket.
Alapító tagja volt az RMDSZ helyi szervezetének, és hat éven át parlamenti képviselőként segítette a Szövetség munkáját a demokrácia »hőskorában«, 1990–1996 között, szerepet vállalva az alapvető nemzetiségi, nyelvi jogok kiharcolásában. Ekkor nyugdíjba vonult ugyan, de közösségi felkérésre folytatta a politikai pályafutását vallásügyi, oktatásügyi vonalon.
A volt politikai foglyok emlékének fáradhatatlan ápolója, városának tevékeny szolgája volt. A munkássága elismeréséül adományozott Pro Urbe díj apróság ahhoz képest, amit tőle kapott Csíkszereda.
Tegnap még betöltötte a 88. életévét. Ma délután elhunyt. Élettapasztalata, meglátásai, hangja, gesztusai mind-mind hiányozni fognak. Köszönjük az útmutatást, Nagy Benedek!
Isten nyugtasson, Benci bácsi! A nehézségek ellenére reméltem még sokáig velünk maradsz! A Jóisten haza hívott” – így búcsúzott Nagy Benedektől Korodi Attila.
Nagy Benedek 1937. május 29-én született Kolozsváron. 1954-ben Csíkszeredában végezte el a középiskolát, egyetemi tanulmányait pedig a Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán kezdte meg. A történelem–filológia kari diákszövetség egyik vezetőjeként 1956-ban részt vett a diáktanács programjának megfogalmazásában, amiért 1956. november 24-én letartóztatták és ötesztendei börtönre ítélték (1956–1961). Kiszabadulása után 1962-től 1965-ig faipari munkás, villanyszerelő, technikumi tanuló, 1965–1968 között bányaipari technikus, majd 1968–1974 között muzeológus, tisztviselő és rövid ideig megyei laptudósító, ahonnan, mivel nem volt párttag, menesztették.
1968-ban a minisztérium jóváhagyta az egyetemre való visszavételi kérését, látogatás nélküli szakra. 1971-ben történelemtanári diplomát szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1974-től 1990-ig helyettesítő, majd rendes tanár Csíkszereda különböző iskoláiban.
1989. december 22-én a csíkszeredai tüntetők, köztük egykori diákjai felszólalásra ösztönözték. A csíki RMDSZ egyik alapítója, 1990-től a Csíki Lapok szerkesztőbizottsági tagja. 1990–1996 között az RMDSZ listáján parlamenti képviselő, e minőségében szólalt fel a HAR-KOV-jelentés vitájában. 1991-ben nem szavazta meg az új alkotmányt. Márton Árpáddal közösen dolgozta ki 1994-ben az RMDSZ-nek a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatásáról szóló törvénytervezetét. 1994-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki.
1996-ban nyugdíjba vonult. A magyar egyházfők és az RMDSZ javaslatára 1998 és 2008 között a magyar történelmi egyházak képviseletében a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa Bukarestben. 2003 és 2009 között az Országos Restitúciós Bizottságon belül az egyházi és a közösségi ingatlanok restitúciós albizottságának is a szaktanácsosa. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2009 januárjában egészségügyi okokból visszavonult. (Forrás: Wikipédia)
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
szóljon hozzá!