
Kincses Elődöt gyászolja az erdélyi magyarság
Fotó: Haáz Vince
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
2025. június 25., 14:172025. június 25., 14:17
2025. június 25., 14:372025. június 25., 14:37
Halálhíréről szerdán délután az RMDSZ Maros megyei szervezete tájékoztatott. „Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi közélet jelentős személyisége. Kincses Elődnek fontos szerepe volt a diktatúra bukása után az új demokratikus rend kialakításában Marosvásárhelyen.
– írták. „Peres ügyei, nyilvános fellépései és közéleti szerepvállalása nemcsak szakmai munkásságát jellemezték, hanem mélyen áthatotta azokat egy nemzeti elköteleződés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete nevében főhajtással búcsúzunk tőle. Elismeréssel gondolunk mindarra, amit a romániai magyar közösség jogaiért tett. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak” – zárul a szövetség tájékoztatója.
Kincses Előd jogász, közíró 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát, szülővárosában jogtanácsos, majd gyakorló ügyvéd lett.
1990. január 2-ától Király Károly utódaként a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi pogrom (fekete március) során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában.
Az összecsapások után kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a román hadsereg és rendőrség beavatkozását. A segítség és a rendteremtés elmaradása, a fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat. Továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba.
A politikai helyzet csillapodtával visszatért Erdélybe, a közelmúltban is aktív tevékenységet folytatott ügyvédként, közéleti szereplőként, a politikából azonban kiszállt.
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent. Életében a valódi felelősök kilétének feltárásán dolgozott.
A marosvásárhelyi eseményekről, a román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról erdélyi magyar és külföldi lapokban is jelentek meg cikkei. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára.
Budapesten ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását.
2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját.
Kincses Előd számos interjút adott a Krónikának. Nyolcvanéves szülinapját követően készült cikkünkből kiderült, előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön. Ennek ellenére Kincses Előd ügyvédnek nem a saját kudarcai fájtak a leginkább, hanem a magyar közösséget érintő igazságtalanságok: mint például a törvény kicselezése a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetében, vagy Fodor Imre volt polgármester 2000-ben történt cserbenhagyása, és ezzel együtt a marosvásárhelyi elöljárói szék húsz évre történt átengedése. Élsportolóként Kincses Előd már fiatalon megtanult egy-egy vereség után talpra meg az élre állni – derül ki az interjúból.

Előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön.
Kincses Előd a közelmúltban is felszólalt a nyilvánosság előtt. A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából szervezett, A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig című pódiumbeszélgetésen Kincses Előd, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje ugyanúgy köszöntötte a vásárhelyieket, mint 35 évvel ezelőtt március idusán – a különbség az volt, hogy akkor tele volt a főtér vásárhelyiekkel, most márciusban pedig alig volt pár tucat ember az Ariel bábszínházban. Kincses úgy fogalmazott, az emberek valószínűleg el akarják felejteni a „fekete március” eseményeit, de az idős ügyvéd hangsúlyozta, ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, bármikor előfordulhatnak hasonló események.

Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
1 hozzászólás