Hirdetés

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje

Kincses Előd

Kincses Elődöt gyászolja az erdélyi magyarság

Fotó: Haáz Vince

Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.

Krónika

2025. június 25., 14:172025. június 25., 14:17

2025. június 25., 14:372025. június 25., 14:37

Halálhíréről szerdán délután az RMDSZ Maros megyei szervezete tájékoztatott. „Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi közélet jelentős személyisége. Kincses Elődnek fontos szerepe volt a diktatúra bukása után az új demokratikus rend kialakításában Marosvásárhelyen.

Idézet
Olyan helyzetekben is kiállt az igazság mellett, amikor ezért súlyos árat kellett fizetnie. Kiállása sokak számára adott példát, különösen a Maros megyei magyarság sorsfordító éveiben”

– írták. „Peres ügyei, nyilvános fellépései és közéleti szerepvállalása nemcsak szakmai munkásságát jellemezték, hanem mélyen áthatotta azokat egy nemzeti elköteleződés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete nevében főhajtással búcsúzunk tőle. Elismeréssel gondolunk mindarra, amit a romániai magyar közösség jogaiért tett. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak” – zárul a szövetség tájékoztatója.

Hirdetés

Kincses Előd jogász, közíró 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát, szülővárosában jogtanácsos, majd gyakorló ügyvéd lett.

1989-ben ő volt a védője Tőkés Lászlónak a temesvári lelkész kilakoltatási perében, amely végül az 1989-es romániai forradalomhoz vezetett.

1990. január 2-ától Király Károly utódaként a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi pogrom (fekete március) során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában.

Személyes fellépésével megakadályozta, hogy több ezer Hargita és Kovászna megyei székely bemenjen Marosvásárhelyre, mivel úgy tartotta, hogy az akkori hatalomnak a zavargások eszkalációjára van szüksége.

Az összecsapások után kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a román hadsereg és rendőrség beavatkozását. A segítség és a rendteremtés elmaradása, a fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat. Továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba.

Az etnikai összecsapások után a román szélsőséges elemek támadásainak középpontjába került, az első letartóztatások és koncepciós perek időszakában Magyarországon és Bécsben keresett menedéket.

A politikai helyzet csillapodtával visszatért Erdélybe, a közelmúltban is aktív tevékenységet folytatott ügyvédként, közéleti szereplőként, a politikából azonban kiszállt.

Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent. Életében a valódi felelősök kilétének feltárásán dolgozott.

A marosvásárhelyi eseményekről, a román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról erdélyi magyar és külföldi lapokban is jelentek meg cikkei. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára.

Budapesten ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását.

Tőkés László ügyvédje volt a Románia Csillaga érdemrend visszavonása miatt indított perben, számos, a nemzeti jelképek használata miatt és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért indított perben vállalta az ügyvédi képviseletet.

2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját.

Kincses Előd számos interjút adott a Krónikának. Nyolcvanéves szülinapját követően készült cikkünkből kiderült, előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön. Ennek ellenére Kincses Előd ügyvédnek nem a saját kudarcai fájtak a leginkább, hanem a magyar közösséget érintő igazságtalanságok: mint például a törvény kicselezése a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetében, vagy Fodor Imre volt polgármester 2000-ben történt cserbenhagyása, és ezzel együtt a marosvásárhelyi elöljárói szék húsz évre történt átengedése. Élsportolóként Kincses Előd már fiatalon megtanult egy-egy vereség után talpra meg az élre állni – derül ki az interjúból.

korábban írtuk

„Nem lehet a választói akarattal szemben politizálni” – A 80 éves Kincses Előd jogász az örök ellenzékiségről
„Nem lehet a választói akarattal szemben politizálni” – A 80 éves Kincses Előd jogász az örök ellenzékiségről

Előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön.

Kincses Előd a közelmúltban is felszólalt a nyilvánosság előtt. A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából szervezett, A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig című pódiumbeszélgetésen Kincses Előd, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje ugyanúgy köszöntötte a vásárhelyieket, mint 35 évvel ezelőtt március idusán – a különbség az volt, hogy akkor tele volt a főtér vásárhelyiekkel, most márciusban pedig alig volt pár tucat ember az Ariel bábszínházban. Kincses úgy fogalmazott, az emberek valószínűleg el akarják felejteni a „fekete március” eseményeit, de az idős ügyvéd hangsúlyozta, ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, bármikor előfordulhatnak hasonló események.

korábban írtuk

Kincses Előd: ha a múltunkat nem ismerjük meg helyesen, bármikor előfordulhat egy újabb „fekete március”
Kincses Előd: ha a múltunkat nem ismerjük meg helyesen, bármikor előfordulhat egy újabb „fekete március”

Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 26., hétfő

„Ha a Srí Lanka-iak ide szakadtak, kötelességünk testvérként nézni rájuk”. Több százan a Szent Mihályban

Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.

„Ha a Srí Lanka-iak ide szakadtak, kötelességünk testvérként nézni rájuk”. Több százan a Szent Mihályban
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Szatmárnémetitől Székelyföldig dúl a magyar–román zászlóháború

Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.

Szatmárnémetitől Székelyföldig dúl a magyar–román zászlóháború
2026. október 26., hétfő

Egyes vidékeken már a tél kopogtat, máshol az esőé lesz a főszerep

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.

Egyes vidékeken már a tél kopogtat, máshol az esőé lesz a főszerep
2026. október 26., hétfő

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Több mint száz székelyföldi településen gyúltak őrtüzek az autonómia és az összetartozás jegyében

Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.

Több mint száz székelyföldi településen gyúltak őrtüzek az autonómia és az összetartozás jegyében
2026. október 25., vasárnap

Egy székelyföldi és egy partiumi kispap öltötte fel ünnepélyesen a reverendát Gyulafehérváron

A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.

Egy székelyföldi és egy partiumi kispap öltötte fel ünnepélyesen a reverendát Gyulafehérváron
2026. október 25., vasárnap

Airsoftfegyverrel és gránáttal ment be a gyulafehérvári rendőrségre egy férfi, és azt kérte, hogy lőjék le

Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.

Airsoftfegyverrel és gránáttal ment be a gyulafehérvári rendőrségre egy férfi, és azt kérte, hogy lőjék le
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Időkapszulát helyezett el, gyümölcsfát ültetett a Magyar Unitárius Egyház Balázs Ferenc emlékére

Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.

Időkapszulát helyezett el, gyümölcsfát ültetett a Magyar Unitárius Egyház Balázs Ferenc emlékére
2026. október 24., szombat

Vasárnap hajnalban átállítjuk az órákat, de a szervezetünknek hetekig tarthat az alkalmazkodás

Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.

Vasárnap hajnalban átállítjuk az órákat, de a szervezetünknek hetekig tarthat az alkalmazkodás
2026. október 24., szombat

Koholt vádak, börtönbüntetés, vagyonelkobzás, kivégzés: a Szoboszlay-per áldozataira emlékeztek Pécskán

Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.

Koholt vádak, börtönbüntetés, vagyonelkobzás, kivégzés: a Szoboszlay-per áldozataira emlékeztek Pécskán
Hirdetés
Hirdetés