
Kincses Elődöt gyászolja az erdélyi magyarság
Fotó: Haáz Vince
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
2025. június 25., 14:172025. június 25., 14:17
2025. június 25., 14:372025. június 25., 14:37
Halálhíréről szerdán délután az RMDSZ Maros megyei szervezete tájékoztatott. „Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi közélet jelentős személyisége. Kincses Elődnek fontos szerepe volt a diktatúra bukása után az új demokratikus rend kialakításában Marosvásárhelyen.
– írták. „Peres ügyei, nyilvános fellépései és közéleti szerepvállalása nemcsak szakmai munkásságát jellemezték, hanem mélyen áthatotta azokat egy nemzeti elköteleződés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete nevében főhajtással búcsúzunk tőle. Elismeréssel gondolunk mindarra, amit a romániai magyar közösség jogaiért tett. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak” – zárul a szövetség tájékoztatója.
Kincses Előd jogász, közíró 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát, szülővárosában jogtanácsos, majd gyakorló ügyvéd lett.
1990. január 2-ától Király Károly utódaként a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi pogrom (fekete március) során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában.
Az összecsapások után kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a román hadsereg és rendőrség beavatkozását. A segítség és a rendteremtés elmaradása, a fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat. Továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba.
A politikai helyzet csillapodtával visszatért Erdélybe, a közelmúltban is aktív tevékenységet folytatott ügyvédként, közéleti szereplőként, a politikából azonban kiszállt.
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent. Életében a valódi felelősök kilétének feltárásán dolgozott.
A marosvásárhelyi eseményekről, a román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról erdélyi magyar és külföldi lapokban is jelentek meg cikkei. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára.
Budapesten ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását.
2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját.
Kincses Előd számos interjút adott a Krónikának. Nyolcvanéves szülinapját követően készült cikkünkből kiderült, előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön. Ennek ellenére Kincses Előd ügyvédnek nem a saját kudarcai fájtak a leginkább, hanem a magyar közösséget érintő igazságtalanságok: mint például a törvény kicselezése a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetében, vagy Fodor Imre volt polgármester 2000-ben történt cserbenhagyása, és ezzel együtt a marosvásárhelyi elöljárói szék húsz évre történt átengedése. Élsportolóként Kincses Előd már fiatalon megtanult egy-egy vereség után talpra meg az élre állni – derül ki az interjúból.

Előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön.
Kincses Előd a közelmúltban is felszólalt a nyilvánosság előtt. A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából szervezett, A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig című pódiumbeszélgetésen Kincses Előd, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje ugyanúgy köszöntötte a vásárhelyieket, mint 35 évvel ezelőtt március idusán – a különbség az volt, hogy akkor tele volt a főtér vásárhelyiekkel, most márciusban pedig alig volt pár tucat ember az Ariel bábszínházban. Kincses úgy fogalmazott, az emberek valószínűleg el akarják felejteni a „fekete március” eseményeit, de az idős ügyvéd hangsúlyozta, ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, bármikor előfordulhatnak hasonló események.

Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
1 hozzászólás