
Kincses Elődöt gyászolja az erdélyi magyarság
Fotó: Haáz Vince
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
2025. június 25., 14:172025. június 25., 14:17
2025. június 25., 14:372025. június 25., 14:37
Halálhíréről szerdán délután az RMDSZ Maros megyei szervezete tájékoztatott. „Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi közélet jelentős személyisége. Kincses Elődnek fontos szerepe volt a diktatúra bukása után az új demokratikus rend kialakításában Marosvásárhelyen.
– írták. „Peres ügyei, nyilvános fellépései és közéleti szerepvállalása nemcsak szakmai munkásságát jellemezték, hanem mélyen áthatotta azokat egy nemzeti elköteleződés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete nevében főhajtással búcsúzunk tőle. Elismeréssel gondolunk mindarra, amit a romániai magyar közösség jogaiért tett. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak” – zárul a szövetség tájékoztatója.
Kincses Előd jogász, közíró 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát, szülővárosában jogtanácsos, majd gyakorló ügyvéd lett.
1990. január 2-ától Király Károly utódaként a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi pogrom (fekete március) során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában.
Az összecsapások után kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a román hadsereg és rendőrség beavatkozását. A segítség és a rendteremtés elmaradása, a fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat. Továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba.
A politikai helyzet csillapodtával visszatért Erdélybe, a közelmúltban is aktív tevékenységet folytatott ügyvédként, közéleti szereplőként, a politikából azonban kiszállt.
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent. Életében a valódi felelősök kilétének feltárásán dolgozott.
A marosvásárhelyi eseményekről, a román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról erdélyi magyar és külföldi lapokban is jelentek meg cikkei. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára.
Budapesten ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását.
2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját.
Kincses Előd számos interjút adott a Krónikának. Nyolcvanéves szülinapját követően készült cikkünkből kiderült, előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön. Ennek ellenére Kincses Előd ügyvédnek nem a saját kudarcai fájtak a leginkább, hanem a magyar közösséget érintő igazságtalanságok: mint például a törvény kicselezése a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetében, vagy Fodor Imre volt polgármester 2000-ben történt cserbenhagyása, és ezzel együtt a marosvásárhelyi elöljárói szék húsz évre történt átengedése. Élsportolóként Kincses Előd már fiatalon megtanult egy-egy vereség után talpra meg az élre állni – derül ki az interjúból.

Előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön.
Kincses Előd a közelmúltban is felszólalt a nyilvánosság előtt. A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából szervezett, A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig című pódiumbeszélgetésen Kincses Előd, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje ugyanúgy köszöntötte a vásárhelyieket, mint 35 évvel ezelőtt március idusán – a különbség az volt, hogy akkor tele volt a főtér vásárhelyiekkel, most márciusban pedig alig volt pár tucat ember az Ariel bábszínházban. Kincses úgy fogalmazott, az emberek valószínűleg el akarják felejteni a „fekete március” eseményeit, de az idős ügyvéd hangsúlyozta, ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, bármikor előfordulhatnak hasonló események.

Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
1 hozzászólás