Életmentés a sziklákon

„Többnyire jól képzett, mentési engedéllyel rendelkezõ önkéntesek látják el a hegyimentõ szolgálatot” – mondta el lapunknak Cãtãlin Candea, a Hegyimentõk Országos Szövetségének titkára. A brassói székhelyû szövetség egyébként évente két nyári és két téli hegyimentõ képzést szervez, kezdõknek és haladóknak egyaránt. Cãtãlin Candea szerint az lenne az ideális állapot, ha minél több hegyvidéki település önkormányzata 2003/77-es törvény értelmében finanszírozást nyújtana a hegyimentõ közszolgálatoknak. A nagyobb központokban tevékenykedõ hegyimentõk több pénzbõl gazdálkodhatnak, de a kisvárosokhoz tartozó csapatok, valamint a frissen alakult szolgálatok  alulfizetettségre panaszkodnak.

Helikopteres mentés – csak álom?

„Országszinten általános jelenség a korszerû géppark hiánya” – jelentette ki Candea, hozzátéve: a motoros szánok, terepjárók igénye alapszükséglet mentések alkalmával. A szállítási eszközök biztosítása a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Candea a Brassó megyei önkormányzatot említette, amely szerzõdéses viszonyban áll egy olyan helikopteres mentõszolgálattal, amely bármikor a hegyimentõk segítségére siet, ha magashegyi mentésrõl van szó. „Ilyen szerzõdést bármelyik önkormányzat köthet, amely hegyimentõ szolgálatokat finanszíroz” – magyarázta Candea, viszont egy-egy bevetés nagyon sokba kerül.

 A titkár szerint nehéz lenne rangsorolni a hegyimentõ szolgálatokat teljesítményük alapján, hiszen balesetek megelõzésében szintén nagy szerepük van. A hatékony megelõzõ munkálat eredményének tartják, hogy az utóbbi három évben a Gyergyói-medencében nem történt súlyosabb hegyi baleset. „Amióta fizetett alkalmazottja vagyok az egyesületnek, a nyári szezont a Gyilkostó üdülõtelepen töltöm. Nem nehéz kiszûrnünk a kezdõ, tapasztalatlan hegymászókat, akiket mindig figyelmeztetünk a rájuk leselkedõ veszélyekre” – mesélte Bögözi Gábor, a gyegyószentmiklósi Dancurás Hegyimentõ Egyesület elnöke. Mint mondta, az esetek többségében a turisták megfogadják tanácsaikat.

Kevés mentõ, hiányos felszereltség

A Dancurás Hegyimentõ Egyesület Hargita megyében az egyetlen, amely szerzõdéses viszonyban áll a gyergyószentmiklósi önkormányzattal, amely  két hivatásos mentõ bérét biztosítja. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és maroshévízi alakulatok önkéntesekbõl verbuválódtak és hasonló gondokkal küszködnek: hiányos a felszerelésük, a géppark elavult, és kevesen látják el a szolgálatot. A csapatok felszereltségének, és felkészültségének korszerûsítését célzó közös stratégia kidolgozására szerveztek nemrégiben egyeztetõ tanácskozást a Hargita megyei hegyimentõ alakulatok. „Hargita megye tanácsa idén is jelentõs összeggel, 150 ezer lejjel támogatta a megyében mûködõ négy hegyimentõ alakulatot” – jelentette ki a Krónika kérdésére Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, aki részt vett az egyeztetõ tanácskozáson. Elsõ lépésként egy pontos felmérés elkészítését szögezték le, amely a csapatok tevékenységét és szükségleteiket tükrözi. Petres meglátása szerint kétféle költséggel kell számolniuk, egyrészt a csapatok felszereltségét kell megfelelõ szintre emelni, másrészt legalább ötéves idõtartamra szinten kell tartani az alakulatok mûködését. Mindezt az alelnök becslése szerint 1,5 millió lejbõl lehetne megoldani, ekkora összeg viszont nem áll a megyei önkormányzat rendelkezésére. „Nincs ahonnan elõvenni ekkora összeget” –szögezte le Petres, de azt is hozzáfûzte, hogy a hegyimentõ csapatok fenntartásába igyekeznek bevonni azokat a helyi önkormányzatokat, amelyek közvetlenül érintettek a szolgálat mûködtetésében, illetve megkeresik a turisztikai vállalkozásokat és a sífelvonó mûködtetõket is. A gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentõ Egyesület két fizetett, nyolc önkéntes és két tanuló tagja a Görgényi-havasokban, a Gyergyói-havasokban, a Hagymás- hegységben, a Gyilkos-tónál és a Békás-szorosban, illetve a medence nyolc sípályáján teljesít szolgálatot. A csapat mindössze 25 ezer lejnyi helyi önkormányzati, illetve 19 ezer lej megyei önkormányzati összegbõl gazdálkodhat. A helyi önkormányzat által biztosított összeg csupán a két fizetett hegyimentõ bérét fedezi, a megyei önkormányzattól kapott összeget felszerelések vásárlására fordítják.

J. A.

Önkormányzati kötelezettség

Romániában a 2003/77-es kormányhatározat rendelkezik a megyei hegyimentõ közszolgálatok megszervezésérõl azokban a megyékben, ahol hegyi turisztikai útvonalak, sípályák találhatók. A közszolgálat feladatai közé tartozik: a hegyimentési tevékenység koordinálása, turistaútvonalak kijelölése és karbantartása, állandó szolgálat biztosítása a menedékházaknál, a hegyimentõk szakmai felkészítésének megszervezése. A közszolgálat, illetve a helyi hegyimentõ alakulatok finanszírozását – beleértve a menedékházak fenntartási költségeit is – a megyei, illetve helyi önkormányzatoknak kell ellátniuk. Ugyancsak az önkormányzatok finanszírozási hatáskörébe tartozik az alakulatok mentési és szállítási felszerelésekkel való ellátása. A kormányhatározat szerint a megyei tanácsokra háruló kötelezettségek nem teljesítése esetén 2000-tol 10. 000 lejig terjedõ bírságot róhatnak ki.