2008. január 29., 00:002008. január 29., 00:00
A Kovászna megyei prefektus szerint a megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetõsége a prefektúra segítségét kérte az elhúzódó kárpótlási ügy rendezéséhez, ugyanis az elégedetlen gazdák megfenyegették azokat az állatorvosokat, akik 2006-ban elrendelték a fertõzõ vérszegénységben szenvedõ lovaik levágását. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a beteg állatokat vágóhídra kellett szállítani, az állam pedig vállalta, hogy a piaci árnak megfelelõ kártérítést fizet értük. Sokan abban bíztak, hogy a pénzbõl egészséges állatot vásárolhatnak majd, de a kárpótlást máig nem kapták meg. Háromszéken 292 fertõzõ vérszegénységben szenvedõ lovat vágtak le, a kormánynak összesen 400 ezer lejnyi kárpótlást kellett volna kiutalnia. Gondot okoz az is, hogy a lovak tulajdonosai egy olasz cégnek adták állataikat, amely egy alexandriai vágóhídnak adta tovább azokat. A háromszéki gazdák az ott kapott dokumentáció alapján igényelték a kárpótlást, de mivel a papírokon az olasz cég neve szerepel, az állam nem akar fizetni. A törvény szerint ugyanis a lovakat nem közvetítõk révén kellett volna átadni, hanem a gazdáknak személyesen kellett volna elvinniük állataikat a vágóhídra. György Ervin prefektus elmondta: a megyei állat-egészségügyi igazgatóságtól kapott dokumentáció alapján még ezen a héten a mezõgazdasági miniszter és a kormány támogatását kéri az ügyben. Borúlátó, hiszen mivel egy magáncég által lebonyolított üzletrõl van szó, nem valószínû, hogy a kormány közbelépne és kárpótolná a gazdákat. Hasonló gondokkal küzd az ország több mint 5000 pórul járt lovasgazdája, aki csak törvénymódosítás vagy miniszteri rendelet révén juthat hozzá az állatai kényszerlevágása után járó kártérítéshez. A pórul járt gazdák zöme Kovászna, Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben, Krassó-Szörény és Teleorman megyei, az ezekbõl a megyékbõl kikerült, több mint 5000, közvetítõ révén levágott ló után az államnak mintegy 5,6 millió lejnyi kárpótlást kellene fizetnie.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát – jelentették be a szak képviselői sajtótájékoztató keretében.
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.