A száztíz éves múltra visszatekintő üzemben jelenleg 144-en dolgoznak, közülük negyven alkalmazottat bocsátanak el. A szakszervezet két hónapja tárgyal a létszámcsökkentésről a gyár vezetőségével, tájékoztatott Sándor Csaba szakszervezeti elnök. Az érdekvédelmi szervezet annyit tudott elérni, hogy a tervezett hatvan helyett negyven személy marad állás nélkül.
„Beszűkült a piac, nincs kereslet a termékeinkre, így kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy elküldik az alkalmazottak egy részét” – fejtette ki Sándor. Mint elmondta, a gyár július–augusztusban szinte semmit nem termelt, szeptemberben szűk három hetet dolgozhatnak. A feketepiac előretörése miatt évek óta folyamatosan hanyatlik a román dohányipar, csökken a termelés – tette hozzá.
Jelenleg a sepsiszentgyörgyi gyárban havonta átlag 60-70 tonna cigarettát állítanak elő, bár ennek tízszeresére is lenne kapacitás. A román dohánytársaságot 1998-ban magánosították, azóta több kézen is átment, jelenleg a Fabrica de Ţigarete Rt. a tulajdonosa. Az egyedáruságként működő dohánytársaságon belül tizenegy gyár működött, ezekben több ezren dolgoztak, mára már csak a sepsiszentgyörgyi üzem maradt, ahol a Carpaţi, Snagov és Cooper márkájú cigarettát gyártják.
Sándor Csaba cáfolta azokat a városban szárnyra kapott híreszteléseket, hogy a Bukarestből ingázó igazgató a magyar munkásoktól akar megszabadulni. Minden részlegen csökkentik a létszámot. Az érintetteket értesítették, közülük mintegy tízen önként jelentkeztek, mert találtak más megoldást. A napokban kezdik el a folyamatot, a hivatalos értesítés után számított 45 napon belül bontják fel a munkaszerződéseket. A kollektív munkaszerződés alapján az elbocsátottak 12 havi fizetéssel és két minimálbérrel egyenértékű végkielégítést kapnak részletekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Látogatottsági adatok