A 8.400 négyzetméteres, 30 szobás, 10 fürdőszobás, többszintes sörgyár épülete 2,69 millió euróért cserélne gazdát
Fotó: www.sothebysrealty.com
Új tulajdonost keres Kolozs megye egyik legkülönlegesebb ipari öröksége, az egykori tordai sörgyár. A 18–19. században épült, 8400 négyzetméteres hasznos felületű, a Rațiu család tulajdonában lévő sörgyár épülete 2,69 millió euróért cserélne gazdát.
2026. január 13., 08:002026. január 13., 08:00
2026. január 13., 14:052026. január 13., 14:05
Eladóvá vált Kolozs megye egyik legkülönlegesebb ipari öröksége, az egykori tordai sörgyár épülete. A Torda történelmi központjától néhány lépésre található, a 18–19. században épült, műemléki védettség alatt álló ingatlant 2,69 millió euróért kínálja a világszerte ismert, luxus- és műtárgyakra szakosodott Sotheby’s aukciósház romániai ingatanokat is kínáló hivatalos oldala. A 8 400 négyzetméteres, 30 szobás, 10 fürdőszobás, többszintes épülethez 4 300 négyzetméteres telek is tartozik a leírás szerint.
Az egykori gyár története szorosan összefonódik Torda gazdasági és kulturális életével.
Kövesi munkája ötvözi a korai ipari funkcionalitást az adott korszak és régió jellegzetes építészeti stílusával. A gyár főépülete 1911-ben épült, és hamarosan Erdély leghíresebb sörgyára lett. A román megszállás után Turdeana Sörgyárra keresztelték. Csúcsidőszakában az ipari komplexum a város egyik legnagyobb munkaadója volt, gazdasági és társadalmi szempontból is meghatározó szerepet töltött be. 1927-ben 90 alkalmazottat foglalkoztatott, és évente 50 000 hektoliter sört termelt. A 40-es évek elején a gyárat a tordai Herman Ausländer vásárolta meg.
A háborút követően a gyár újraindította tevékenységét, majd 1947-ben államosították, majd a kolozsvári Ursus sörgyár vásárolta meg. A rendszerváltást követően az Ursus privatizálta gyárát, és a külföldi tulajdonosok tordai egységet véglegesen bezárták. 2006-ban a város legrégebbi nemesi családja, a Rațiu család vásárolta meg az ingatlant.
Az egykori tordai sörgyárat Erdély egyik legismertebb sörgyára volt, 1927-ben 90 alkalmazottat foglalkoztatott, és évente 50.000 hektoliter sört termelt
Fotó: www.sothebysrealty.com
Az épület ma is őrzi eredeti, autentikus építészeti jellegét. Számos értékes, korabeli részlet maradt fenn: a téglafalak, a fa- és fém nyílászárók, az ipari kémény, a saroktornyocska, valamint a tágas terek mind hozzájárulnak a jellegzetes formavilág megőrzéséhez.
A belső terek több szinten helyezkednek el, magas mennyezetük és rugalmas beosztásuk révén sokoldalú használatot tesznek lehetővé. A földszint közvetlen utcai bejárattal rendelkezik, így tökéletes éttermek, galériák, kiállítóterek vagy rendezvényhelyszínek számára. A felsőbb szinteken
A tágas pince pedig bor- vagy sörpincék, wellness-részlegek, illetve speciális tárolóhelyek kialakítására nyújt lehetőséget – olvasható az épületet hirdető aukciósház oldalán.
Az épület ma is őrzi eredeti, autentikus építészeti jellegét. Számos értékes, korabeli részlet maradt fenn: a téglafalak, a fa- és fém nyílászárók, az ipari kémény
Fotó: www.sothebysrealty.com
Az évek során az egykori sörgyár nem maradt üresen: kulturális eseményeknek, művészeti installációknak és magánrendezvényeknek adott otthont jelenlegi tulajdonosai az eredeti elképzelés szerint a gyárból bevásárlóközpontot szerettek volna kialakítani, amelyhez az engedélyeket is megkapták a helyi tanácstól, azzal a feltétellel, hogy az épület műemléki jellegét megőrizzék. A 2008-as pénzügyi válság azonban keresztülhúzta ezeket a terveket, és az elmúlt évtizedekben az egykori sörgyár épülete kulturális és közösségi térként működött.
Más vélemények szerint az épületegyüttesben spa-részleget lehetne kialakítani, amivel élénkíteni lehetne a turizmust a tordai sóbánya körül, amely jelenleg Erdély egyetlen működő sóbányájaként évente több ezer látogatót vonz a városba. Akadt olyan hozzászólás is, amely szerint a magyar államnak kellene megvásárolnia az épületet, és gondosan felújítania azt.
A versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi–Teleki-kastélyban hatvan éven át elmegyógyintézet működött, állapota leromlott. A jelenlegi tulajdonos 800 ezer euróért eladná.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!