
A 8.400 négyzetméteres, 30 szobás, 10 fürdőszobás, többszintes sörgyár épülete 2,69 millió euróért cserélne gazdát
Fotó: www.sothebysrealty.com
Új tulajdonost keres Kolozs megye egyik legkülönlegesebb ipari öröksége, az egykori tordai sörgyár. A 18–19. században épült, 8400 négyzetméteres hasznos felületű, a Rațiu család tulajdonában lévő sörgyár épülete 2,69 millió euróért cserélne gazdát.
2026. január 13., 08:002026. január 13., 08:00
2026. január 13., 14:052026. január 13., 14:05
Eladóvá vált Kolozs megye egyik legkülönlegesebb ipari öröksége, az egykori tordai sörgyár épülete. A Torda történelmi központjától néhány lépésre található, a 18–19. században épült, műemléki védettség alatt álló ingatlant 2,69 millió euróért kínálja a világszerte ismert, luxus- és műtárgyakra szakosodott Sotheby’s aukciósház romániai ingatanokat is kínáló hivatalos oldala. A 8 400 négyzetméteres, 30 szobás, 10 fürdőszobás, többszintes épülethez 4 300 négyzetméteres telek is tartozik a leírás szerint.
Az egykori gyár története szorosan összefonódik Torda gazdasági és kulturális életével.
Kövesi munkája ötvözi a korai ipari funkcionalitást az adott korszak és régió jellegzetes építészeti stílusával. A gyár főépülete 1911-ben épült, és hamarosan Erdély leghíresebb sörgyára lett. A román megszállás után Turdeana Sörgyárra keresztelték. Csúcsidőszakában az ipari komplexum a város egyik legnagyobb munkaadója volt, gazdasági és társadalmi szempontból is meghatározó szerepet töltött be. 1927-ben 90 alkalmazottat foglalkoztatott, és évente 50 000 hektoliter sört termelt. A 40-es évek elején a gyárat a tordai Herman Ausländer vásárolta meg.
A háborút követően a gyár újraindította tevékenységét, majd 1947-ben államosították, majd a kolozsvári Ursus sörgyár vásárolta meg. A rendszerváltást követően az Ursus privatizálta gyárát, és a külföldi tulajdonosok tordai egységet véglegesen bezárták. 2006-ban a város legrégebbi nemesi családja, a Rațiu család vásárolta meg az ingatlant.
Az egykori tordai sörgyárat Erdély egyik legismertebb sörgyára volt, 1927-ben 90 alkalmazottat foglalkoztatott, és évente 50.000 hektoliter sört termelt
Fotó: www.sothebysrealty.com
Az épület ma is őrzi eredeti, autentikus építészeti jellegét. Számos értékes, korabeli részlet maradt fenn: a téglafalak, a fa- és fém nyílászárók, az ipari kémény, a saroktornyocska, valamint a tágas terek mind hozzájárulnak a jellegzetes formavilág megőrzéséhez.
A belső terek több szinten helyezkednek el, magas mennyezetük és rugalmas beosztásuk révén sokoldalú használatot tesznek lehetővé. A földszint közvetlen utcai bejárattal rendelkezik, így tökéletes éttermek, galériák, kiállítóterek vagy rendezvényhelyszínek számára. A felsőbb szinteken
A tágas pince pedig bor- vagy sörpincék, wellness-részlegek, illetve speciális tárolóhelyek kialakítására nyújt lehetőséget – olvasható az épületet hirdető aukciósház oldalán.
Az épület ma is őrzi eredeti, autentikus építészeti jellegét. Számos értékes, korabeli részlet maradt fenn: a téglafalak, a fa- és fém nyílászárók, az ipari kémény
Fotó: www.sothebysrealty.com
Az évek során az egykori sörgyár nem maradt üresen: kulturális eseményeknek, művészeti installációknak és magánrendezvényeknek adott otthont jelenlegi tulajdonosai az eredeti elképzelés szerint a gyárból bevásárlóközpontot szerettek volna kialakítani, amelyhez az engedélyeket is megkapták a helyi tanácstól, azzal a feltétellel, hogy az épület műemléki jellegét megőrizzék. A 2008-as pénzügyi válság azonban keresztülhúzta ezeket a terveket, és az elmúlt évtizedekben az egykori sörgyár épülete kulturális és közösségi térként működött.
Más vélemények szerint az épületegyüttesben spa-részleget lehetne kialakítani, amivel élénkíteni lehetne a turizmust a tordai sóbánya körül, amely jelenleg Erdély egyetlen működő sóbányájaként évente több ezer látogatót vonz a városba. Akadt olyan hozzászólás is, amely szerint a magyar államnak kellene megvásárolnia az épületet, és gondosan felújítania azt.

A versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi–Teleki-kastélyban hatvan éven át elmegyógyintézet működött, állapota leromlott. A jelenlegi tulajdonos 800 ezer euróért eladná.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!