El tudja tartani magát Hargita és Kovászna megye

A Gândul írása szerint 2010-ben a különböző megyék és Bukarest 31,89 milliárd eurót fizettek be az államkasszába a különböző adók és illetékek formájában. A kormány 8,216 milliárd eurót osztott vissza számukra a személyi jövedelemadókból, a hozzáadottérték-adóból (áfa) elkülönített pénzből, illetve kormánytámogatások révén, írja a hírportál pénzügyminisztériumi adatokra hivatkozva. Mint állítja, a különböző szubvenciók ugyanakkor 1,23 milliárd eurót tesznek ki, a bruttó hazai termék (GDP) alig egy százalékát. Az újság számításai szerint a megyék általában egynegyedét kapják vissza az adókból és illetékekből befizetett pénznek, azonban a kormánytámogatásokkal kiegészülve ez az arány jelentősen eltér a különböző megyék között. Míg Bukarest a befizetett összeg 26 százalékát kapja viszsza, az ország egyik legszegényebb régiójaként számon tartott Vasluiba a befizetett összeg 89,3 százaléka tér vissza. Ráadásul a főváros az általa befizetett összegből 28 évig tudná finanszírozni a moldvai megye teljes költségvetését. Bukarest mellett a környező Ilfov, illetve a leggazdagabbakként számon tartott Kolozs és Temes megye kapja vissza a legkevesebb pénzt az államtól, az erdélyi megye a befizetett összeg 37,4, a bánsági a 37,7 százalékát.

Gazdagabbak, mint hitték

Meglepő módon azonban a Gândul által megjelentetett adatok teljesen ellentmondanak a román politikusok által előszeretettel hangoztatott, az autonómiatörekvéseket megkérdőjelező szlogeneknek, melyek szerint a székely megyéket a román állam tartja el, annyira szegények, hogy nem képesek a saját lábukon megállni. Az internetes újság adatai szerint Hargita megye a befizetett pénz „csupán” 59,5, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól, és ezzel a középmezőnyben helyezkedik el számos moldvai, dobrudzsai vagy havasalföldi megyét megelőzve.

A székelyföldi elöljárók szerint bár a Gândul számításai nem elég alaposak, mindenképp jelzésértékűek, és azt bizonyítják, hogy a székely megyék több pénzt fizetnek be, mint amennyit visszakapnak, tehát képesek lennének eltartani saját intézményeiket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a Krónikának elmondta, bár sajnálatos módon Romániában nincs olyan intézmény, amely átlátná a különböző adónemek ki- és befizetését, megyei szintű visszaosztását, a Gândul kimutatása jelzésértékű, azt sejteti, hogy a székelyföldi erőfeszítések eredményesek, és a térség nemcsak a bruttó termék tekintetében, hanem a megyei visszaosztás alapján is a középmezőnyben van. „Ebből is kiderül, hogy kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit befizetünk, és ez feljogosít arra, hogy még több pénzt követeljünk Bukaresttől” – jelentette ki Borboly Csaba, aki szerint a két megyét a kommunizmus évtizedei alatt elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért is kárpótolni kellene. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a székely megyéket évtizedekig tudatosan próbálták elsorvasztani, még tíz évvel ezelőtt is igaz volt a megállapítás, hogy az egész országban jobb utak vannak, mint a magyarlakta térségben. Ezt a hátrányt kell ledolgozni, és az elmúlt két-három évben ez egyre jobban sikerül, hangsúlyozta Tamás Sándor. Hozzátette, az elmúlt két-három évben egyértelműen javult a helyzet, míg korábban a székely megyék országos viszonylatban 0,9–1 százalékot kaptak közberuházásokra, az elmúlt években ezt sikerült 3,5–4 százalékra feltornázni. Borboly Csaba ugyanakkor úgy véli, a hírportál adatai a decentralizáció szükségességét is bizonyítják, hiszen a pénz egy részét a felesleges, „vízfejű” bukaresti intézmények pazarolják el. „Bukarestben nem tudják, melyik székelyföldi falu melyik utcáját kell csatornázni, ha helyben dönthetnénk, hatékonyabban költenénk el a pénzeket” – szögezte le a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

„Szolidáris” kolozsváriak

Az erdélyi megyék közül a régió leggazdagabbjának tartott Kolozs megye fizeti be a legtöbbet, és kapja vissza a legkevesebbet az államkasszából, de Alin Tişe megyei tanácselnököt ez nem zavarja. „Itt a szolidaritás elvéről van szó. Természetesnek tartom, hogy az állam jobban támogassa azokat a megyéket, akiknek nehézségeik vannak. Az országot egységesen kell fejleszteni, egyensúlynak kell lennie” – nyilatkozta a hírportálnak a Kolozs megyei önkormányzat elnöke, hangsúlyozva, hogy a megyei elöljárók nem várhatják állandóan Bukarest segítségét, saját bevételi forrásokról is gondoskodniuk kell. Kolozs megye ezt uniós forrásokból próbálja beszerezni, jelenleg 400 millió euróra vannak projektjeik, tette hozzá a tanácselnök. Helyettese, az RMDSZ-es Fekete Emőke kicsit másként látja a kérdést, szerinte a térségnek több pénzt kellene kapnia. „Kolozs megyében regionális fontosságú intézmények működnek, ezért a decentralizáció nem merülhet ki abban, hogy leosztják a feladatokat, ezekhez hozzá kell rendelni a szükséges anyagi forrásokat is” – nyilatkozta az alelnök. Ugyanakkor elmondta, a megyei tanács költségvetésének csak egy része származik a központi költségvetésből, és arra sincs rálátásuk, hogy a kormány pontosan mennyit oszt vissza a megyének, hiszen az állam nemcsak a megyei önkormányzatot és az alárendeltségébe tartozó intézményeket támogatja, hanem a kormány alárendeltségébe tartozó intézményeket is, mint a prefektúra vagy a megyei közegészségügyi hatóság. Tişe szerint a megye költségvetéséből mintegy 100 millió eurót, azaz a büdzsé 60 százalékát a szociális és az alárendelt intézmények fenntartására fordítják.

Túlzottan támogatott bihariak?

Hasonlóan szociális szolgáltatásokra költi költségvetése nagy részét a szomszédos Bihar megye is, amely a befizetett pénz 53,1 százalékát kapja vissza, és ezzel a középmezőnyben található. Szabó Ödön RMDSZ-es megyei tanácsos szerint azonban a megyei önkormányzat költségvetése szempontjából ez a számítás nem jelent sokat, hiszen a visszautalt pénz összege már január óta szerepel a költségvetésben, és az sem mindegy, mire költik azt. A megyei tanács háromfelé fektetheti be azt: szociális célra, útkarbantartásra, illetve az intézmények fenntartására. Az első tulajdonképpen a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot jelenti, ez a megye legnagyobb intézménye, amely a fogyatékkal élőket segítő központokat is fenntartja – erre költik a legnagyobb összeget. „Mivel a megyének nincsenek saját adói és illetékei, mint a helyi önkormányzatoknak, nem gazdálkodhatunk például visszautalt útadóból. Az államkasszából kapott pénzt kátyúzásra fordíthatjuk” – fogalmazott Szabó Ödön, aki szerint a kulturális intézmények, speciális iskolák fenntartására fordítható összeg a megyében bejegyzett dolgozók személyi jövedelemadójának, illetve az áfának egy részéből jár vissza.

Egyébként a határ menti megye fejlettségéhez képest jelentős összeget kap vissza az államtól, ami valószínűleg az itteni politikusok által kifejtett lobbinak köszönhető. Vasile Blaga volt belügyminiszter, a nagyobbik kormánypárt főtitkára bihari, akárcsak Cseke Attila egészségügyi miniszter, aki szinte hetente felavat valamit a térségben. Talán ennek köszönhető, hogy kormánytámogatások tekintetében Bihar megye vezet. A Gândul szerint a kormány tavaly 1,23 milliárd euró támogatást nyújtott a fővárosnak és a különböző megyéknek, átlagosan 56 euró pótlék jutott egy lakosra – ebben a fűtéspótlék mellett a mezőgazdasági területekre, illetve a kis- és közepes vállalkozóknak nyújtott támogatás is benne van. A bihariak azonban szinte ennek kétszeresében részesültek, itt 104 eurós támogatás jutott egy lakosra, összesen 62,2 millió euró. Az összeg nagyságát tekintve Kovászna megye kapta a legkevesebbet, 13,3 millió eurót, ami lakosonként 60 eurót jelent.

Nem mindegy, hogyan számolnak

Szatmár megye 20,1 millió euró pótlékban részesült, ez lakosonként 55 eurót jelent. A partiumi megye egyébként a Gândul adatai szerint a befizetett összeg 58,5 százalékát kapja vissza az államtól. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök, aki jelenleg külföldön tartózkodik, a Krónikának elmondta: Szatmár a középmezőnyben van, azaz aránylag többet kap vissza, mint a sokat befizető, gazdaságilag fejlett megyék, mint Kolozs, Temes, Brassó vagy Konstanca, és kevesebbet, mint a moldvai megyék, ahol a visszaosztás aránya igen magas. Kifejtette: ahhoz, hogy értékelni tudja az adatokat, tudnia kellene például azt, hogy a számításban szerepelnek-e az úgynevezett nagybefizetők, a nagy összegeket adózók. Ezek a vállalatok, melyek a megye gazdaságának jelentős részét képezik, bár Szatmárban vannak bejelentve, közvetlenül Bukarestnek fizetik az adót. Csehi szerint az sem mellékes, hogy támogatások címszó alatt mit ért a pénzügyminisztérium, azaz hogy benne vannak-e a nagy összegű útfelújítási munkálatok költségei.