Fotó: Krónika
nem teljes a Gyergyószentmiklóson összeállított dosszié. Egy gyergyószárhegyi fiatalember elmondása szerint éjfél után indult útnak, hajnali 2 órakor már Csíkszeredában volt. „Amikor odaértünk, már legalább húsz személy állt előttem a sorban” – magyarázta, és több mint négyszázra becsülte azok számát, akik a reggeli nyitásig összegyűltek az épület előtt. Egy gyergyószentmiklósi vállalkozó pedig azt panaszolta el, hogy egy személytől csak egy autó bejegyzési aktacsomóját fogadják el, és a cégtulajdonosok 50 lejes napi sorállási díjat fizetnek autónként azoknak a munkanélkülieknek, akik vállalják a céges autók bejegyeztetésével járó sorban állást.
Az áldatlan állapotokat állítólag az okozza, hogy biztonságosabbá tették a nyilvántartási rendszert, ami jelentős mértékben lassította a munkafolyamatot. Ráadásul Hargita megye valamennyi településéről a megyeszékhelyre kell járni az igazolványok kiváltásáért és autóbejegyzési ügyekben, holott néhány hónappal ezelőtt ezt meg lehetett tenni Gyergyószentmiklóson, illetve Székelyudvarhelyen is. Hargita megyében 28 gépkocsivezető-képző iskola működik, amelyek havonta mintegy ezer tanulóvezetőt készítenek fel a vizsgára, illetve állítják össze a jogosítvány kiváltásához szükséges iratcsomójukat. Ehhez még hozzáadódnak a jogosítványcserék, illetve az autóbejegyeztetési ügyek, amelyekben szintén a csíkszeredai közszolgálat illetékes.
A prefektusi hivatal képviselői tegnap elmondták, október elsejétől növelik az ügyfélszolgálat alkalmazottainak létszámát. „A csíkszeredai munkaponton három új alkalmazott fogja operatívabbá tenni a szolgálat működését, valamint megyeszerte 15 személlyel gyarapodik a közszolgálat munkatársainak száma. Ezenkívül, hamarosan lehetőség lesz arra, hogy a területi ügyfélszolgálati irodák felvállalják az autóbejegyzési, jogosítványigénylési iratok begyűjtését és továbbítását a csíkszeredai munkapontnak” – olvasható a megyei önkormányzat tájékoztatójában is.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.