Egyszerűbb, de szigorúbb

Mint ismeretes, eddig a végzősöknek írásbeli vizsgán is részt kellett venniük, ahol az általános tudásukat ellenőrizték, illetve szakdolgozatot kellett írniuk, amelyet bizottság előtt védtek meg. A bolognai rendszerre való áttéréssel azonban a diákoknak már csak szakdolgozatot kell írniuk, és azt megvédeniük.

Mint arról beszámoltunk, az idei tanév különlegesnek számít a BBTE történetében, hiszen júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, illetve a 2007–2008-as tanév végén kell záróvizsgáznia az első olyan évfolyamnak, amely a bolognai rendszerben tanul. Az oktatási minisztérium ajánlása szerint minden egyetem maga döntheti el, hogyan szervezi meg a záróvizsgát: írásban is teszteli a végzősöket, vagy csak szakdolgozatot kér tőlük.

„Nem akartunk különbséget tenni a diákok között, hiszen ez egy speciális év, és a hallgatóknak együtt kell majd felvételizniük a mesteri helyekre. Ezért mindkét évfolyam ugyanazon kritériumok szerint államvizsgázik, azaz nem lesz írásbeli vizsga, csak szakdolgozatot kell írni és azt megvédeni” – közölte a Krónikával Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. A magyar tagozat vezetője szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az államvizsga könnyebb lesz. Mint mondta, a szakdolgozat megvédése során szigorúbbak lesznek, mint eddig. „Ez azt jelenti, hogy nemcsak öt percet csevegünk a hallgatóval, hanem a szakdolgozat kapcsán alaposan kikérdezzük, az általános tudását is megpróbáljuk felmérni” – hangsúlyozta. A döntés szerint az új kritériumok a 2008 júniusában és 2009 februárjában tartandó záróvizsgákra érvényesek. Az, hogy a következő években is ugyanezen kritériumok szerint szervezik-e meg az államvizsgát, Magyari szerint az egyetem új vezetőségétől függ, amelyet decemberben választanak meg.

Arról, hogy a korábbi években végzett és még nem államvizsgázott diákok milyen rendszerben államvizsgáznak, még nem született döntés. Azonban Magyari szerint valószínű, hogy ők is az új rendszer szerint vizsgáznak. A rektorhelyettes amúgy arról is beszámolt, hogy a tanári kar nagy része és a diákság egy része is azt szerette volna, ha mindkét próba marad. „Én is ezt támogattam, hisz jobban elkülönültek volna az eredmények, nagyobb lett volna a konkurencia. Mások viszont könnyítést akartak, és az egyetem vezetősége engedett” – összegzett.

Az új államvizsgarendszer bevezetése a nyelvvizsgát nem érinti, ezen továbbra is részt kell venniük a diákoknak, mivel ezt törvény írja elő.