
2013. március 04., 07:402013. március 04., 07:40
Az ilyen jellegű kezdeményezésekkel kapcsolatban azonban jogi természetű problémák is megfogalmazódtak. Láng László tanácsos például azt vetette fel, hogy mi történhet abban az esetben, ha egy temetőt üzemeltető cég egy idő után fel kívánja függeszteni ezt a fajta tevékenységet. „Örülök, hogy a magánvállalkozók ilyesmibe fektetnek, azonban jó lenne tudni, mi történik például abban az esetben, ha egy temetőt működtető cég csődbe megy?” – tette fel a kérdést a tanácsos, aki szerint megfontolandó lenne egy helyi határozat vagy akár egy országos érvényű törvény kidolgozása az ilyen jellegű problémák megnyugtató rendezésére.
Lapunk érdeklődésére Maskulik Csaba, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kifejtette: konzultált jogászokkal ez ügyben. A jogászok elismerték, hogy nem létezik speciális szabályzat az előbb vázolt problémára, sőt, nem is tudnak olyan esetről, hogy sírkertet üzemeltető, csődöt mondott vállalkozás ügyében kellett volna a hatóságoknak eljárniuk. Azonban biztosították az elöljárót arról, hogy az érvényben levő törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy például valaki lakótelepet építsen sírokra. „A terület rendeltetéséről a helyi önkormányzat dönt, így ameddig egy telek temetőként van nyilvántartva, nem adható ki rá sem bontási, sem építkezési engedély” – fejtette ki a képviselő, aki rámutatott: a város egyik lakótelepén jelenleg is van egy 10–15 sírból álló régi református temető, melyen a befektetők – bár jó helyen van – nem próbálkoznak építkezni. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy meggyőződtek arról: igen körülményes volna beépítésre alkalmas telekké nyilvánítani a szóban forgó területet.
A sírkerteknek egyébként nemcsak a felszámolása nem egyszerű, a temetőnyitás engedélyeztetése is eléggé sok jogosítvány kiváltását, illetve különféle tanulmányok elkészíttetését feltételezi. Gáti József Sámuel szatmárnémeti vállalkozó, aki korábban maga is fontolgatott egy ilyen jellegű befektetést, lapunknak elmondta: sokkal bonyolultabb és költségesebb a kötelező engedélyek beszerzése, mint amire egy befektető általában számít. Kifejtette: nyolc hónapjába tellett, amíg minden kötelező hatósági jóváhagyást megszerzett, ugyanis a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatástanulmány elkészíttetése mellett, kellett engedély a vízügyi hatóság kolozsvári és szatmárnémeti kirendeltségétől, a talajtani és agrokémiai hatóságtól, a mezőgazdasági igazgatóságtól, a közegészségügyi hatóságtól, az állategészségügyi hatóságtól, kettő az áramszolgáltatótól, a környezetvédelmi ügynökségtől, sőt még az országos légi közlekedési hatóságtól is. Utóbbira egyébként azért volt szükség, mert Szatmárnémetinek nemzetközi repülőtere van, melynek 20 kilométeres körzetében csak engedéllyel lehet temetőt nyitni. Úgy vélekedett, hogy, az érvényben levő normáknak megfelelő sírkert nyitásával kapcsolatos költségek leghamarabb 20 év alatt térülhetnek meg. A vállalkozó egyébként úgy számolt: százezer eurós nagyságrendű befektetés egy temető megnyitása, mely tágas, kápolnával is ellátott ravatalozóval és halottasházzal (melynek hűtőkamráiban 15–20 test helyezhető el egyszerre) rendelkezik. A papoknak külön öltöző kell, továbbá valamint iroda, férfi- és női mosdók és étkező, ahol torokat lehet tartani. A tervezett bevételekkel kapcsolatban elmondta: ha egy kétszemélyes, körbebetonozott sírhelyet 5 ezer lejért ad el 25 évre, és abból leszámítja az áruforgalmi és a jövedelemadót, valamint a költségeit, az alkalmazottak bérét és ezeknek járulékait, illetve a telek árát, körülbelül 400–500 lejes jövedelemmel lehet számolni.
Az említett két magánbefektetés mellett lapunk értesülései szerint az ortodox egyház is fontolgatja temető megnyitását, mivel a keleti egyház papjai nem hajlandók sem ökumenikus köztemetőben, sem magántulajdonban levő sírkertben temetni, kizárólag a felekezetük tulajdonában levő temetőben teljesítenek szolgálatot. Szatmárnémetiben a sírkertek zöme egyébként egyházi tulajdonban van, egyetlen egy tartozik az önkormányzathoz, az amaci úti temető. Amint Maskulik Csabától megtudtuk, a városvezetés megegyezett az egyik telekszomszéddal, így valamennyivel tudják bővíteni a sírkertet, azonban ez távolról nem lesz elég a gondok orvoslására, így jól jön a polgármesteri hivatalnak az, hogy a vállalkozók próbálnak temetőket működtetni.
Áramlopás gyanúja miatt tartottak nagyszabású rendőrségi akciót Maros megyében, amelynek nyomán három férfit 24 órára őrizetbe vettek. A hatóságok szerint az érintettek illegális berendezések segítségével csatlakoztak közvetlenül az elektromos hálózatra.
A bizonytalanság, háborúk és válságok terhe alatt élő világban az ember biztonságra vágyik. A húsvéti üzenet választ ad: Krisztus feltámadása hitünk alapja, reménységünk és jövőnk biztosítéka – hangsúlyozza Kolumbán Vilmos József református püspök.
Határrendészekből és vámosokból álló közös csapat, kutyás egységek közreműködésével, egy légpuskát és 200 darab lövedéket talált a csomagok ellenőrzése során a kolozsvári nemzetközi repülőtéren.
Közel kétmillió euró értékű finanszírozást nyert el a Szatmár Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság és a Dél‑Nyugat Szatmár Vidékfejlesztési Akciócsoport az egyedül élő, alacsony jövedelmű idősek támogatására a Nagykároly és Tasnád térségében.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.