
2013. március 04., 07:402013. március 04., 07:40
Az ilyen jellegű kezdeményezésekkel kapcsolatban azonban jogi természetű problémák is megfogalmazódtak. Láng László tanácsos például azt vetette fel, hogy mi történhet abban az esetben, ha egy temetőt üzemeltető cég egy idő után fel kívánja függeszteni ezt a fajta tevékenységet. „Örülök, hogy a magánvállalkozók ilyesmibe fektetnek, azonban jó lenne tudni, mi történik például abban az esetben, ha egy temetőt működtető cég csődbe megy?” – tette fel a kérdést a tanácsos, aki szerint megfontolandó lenne egy helyi határozat vagy akár egy országos érvényű törvény kidolgozása az ilyen jellegű problémák megnyugtató rendezésére.
Lapunk érdeklődésére Maskulik Csaba, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kifejtette: konzultált jogászokkal ez ügyben. A jogászok elismerték, hogy nem létezik speciális szabályzat az előbb vázolt problémára, sőt, nem is tudnak olyan esetről, hogy sírkertet üzemeltető, csődöt mondott vállalkozás ügyében kellett volna a hatóságoknak eljárniuk. Azonban biztosították az elöljárót arról, hogy az érvényben levő törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy például valaki lakótelepet építsen sírokra. „A terület rendeltetéséről a helyi önkormányzat dönt, így ameddig egy telek temetőként van nyilvántartva, nem adható ki rá sem bontási, sem építkezési engedély” – fejtette ki a képviselő, aki rámutatott: a város egyik lakótelepén jelenleg is van egy 10–15 sírból álló régi református temető, melyen a befektetők – bár jó helyen van – nem próbálkoznak építkezni. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy meggyőződtek arról: igen körülményes volna beépítésre alkalmas telekké nyilvánítani a szóban forgó területet.
A sírkerteknek egyébként nemcsak a felszámolása nem egyszerű, a temetőnyitás engedélyeztetése is eléggé sok jogosítvány kiváltását, illetve különféle tanulmányok elkészíttetését feltételezi. Gáti József Sámuel szatmárnémeti vállalkozó, aki korábban maga is fontolgatott egy ilyen jellegű befektetést, lapunknak elmondta: sokkal bonyolultabb és költségesebb a kötelező engedélyek beszerzése, mint amire egy befektető általában számít. Kifejtette: nyolc hónapjába tellett, amíg minden kötelező hatósági jóváhagyást megszerzett, ugyanis a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatástanulmány elkészíttetése mellett, kellett engedély a vízügyi hatóság kolozsvári és szatmárnémeti kirendeltségétől, a talajtani és agrokémiai hatóságtól, a mezőgazdasági igazgatóságtól, a közegészségügyi hatóságtól, az állategészségügyi hatóságtól, kettő az áramszolgáltatótól, a környezetvédelmi ügynökségtől, sőt még az országos légi közlekedési hatóságtól is. Utóbbira egyébként azért volt szükség, mert Szatmárnémetinek nemzetközi repülőtere van, melynek 20 kilométeres körzetében csak engedéllyel lehet temetőt nyitni. Úgy vélekedett, hogy, az érvényben levő normáknak megfelelő sírkert nyitásával kapcsolatos költségek leghamarabb 20 év alatt térülhetnek meg. A vállalkozó egyébként úgy számolt: százezer eurós nagyságrendű befektetés egy temető megnyitása, mely tágas, kápolnával is ellátott ravatalozóval és halottasházzal (melynek hűtőkamráiban 15–20 test helyezhető el egyszerre) rendelkezik. A papoknak külön öltöző kell, továbbá valamint iroda, férfi- és női mosdók és étkező, ahol torokat lehet tartani. A tervezett bevételekkel kapcsolatban elmondta: ha egy kétszemélyes, körbebetonozott sírhelyet 5 ezer lejért ad el 25 évre, és abból leszámítja az áruforgalmi és a jövedelemadót, valamint a költségeit, az alkalmazottak bérét és ezeknek járulékait, illetve a telek árát, körülbelül 400–500 lejes jövedelemmel lehet számolni.
Az említett két magánbefektetés mellett lapunk értesülései szerint az ortodox egyház is fontolgatja temető megnyitását, mivel a keleti egyház papjai nem hajlandók sem ökumenikus köztemetőben, sem magántulajdonban levő sírkertben temetni, kizárólag a felekezetük tulajdonában levő temetőben teljesítenek szolgálatot. Szatmárnémetiben a sírkertek zöme egyébként egyházi tulajdonban van, egyetlen egy tartozik az önkormányzathoz, az amaci úti temető. Amint Maskulik Csabától megtudtuk, a városvezetés megegyezett az egyik telekszomszéddal, így valamennyivel tudják bővíteni a sírkertet, azonban ez távolról nem lesz elég a gondok orvoslására, így jól jön a polgármesteri hivatalnak az, hogy a vállalkozók próbálnak temetőket működtetni.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.