Fotó: Gecse Noémi
Nehezen és drágábban lehet tűzifához jutni a székelyföldi és erdélyi településeken a megnövekedett kereslet, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítása óta.
Egyelőre kizárólag rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról a fűtésszezon kezdete óta: a tavalyi idényhez hasonlóan a kereslet növekedése – főleg a nagy fafeldolgozók jelenléte –, valamint az illegális kereskedés visszaszorítása miatt egyre nehezebben lehet beszerezni a tűzifát. A szakemberek szerint egyáltalán nem meglepő az sem, hogy az árnövekedési tendencia tovább folytatódik: az idei fűtési idényben is drágábban lehet hozzájutni a tüzelőanyaghoz, mint az előző téli szezonban.
Háromszéken az önkormányzatok próbálnak segíteni a lakóknak azokon a településeken, ahol erre egyáltalán lehetőség van. Fodor István, Bodok község polgármestere lapunknak elmondta,
Bodokon egyelőre nem jelent gondot a tüzelőanyag beszerzése, mert szinte mindenkinek van erdőrésze a közbirtokosságban, és onnan megkapják az osztalékot viszonylag megfizethető áron. Az önkormányzat is kiosztotta a fűtéssegélyt, ám a polgármester szerint gondot okoz, hogy nem mindenki vásárol ebből tüzelőt.
Az önkormányzat egyeztetett az erdészettel is, így a rászorulók engedélyt kaptak, hogy az állami erdőkből összegyűjtsék a száraz ágakat. Fodor István szerint nem mindenki él ezzel a lehetőséggel, „sokan azt várják, hogy hazavigyük a fát, és meg is gyújtsuk nekik a tüzet”. A polgármester úgy véli,
Fodor arra utalt, hogy egy szeptemberben benyújtott törvénytervezet értelmében legfeljebb három évig felfüggesztenék a legtöbb 20 centiméter átmérőjű és maximum 4 méter hosszú tűzifa exportját. A beterjesztő liberálisok szerint előre lehet vetíteni, hogy az idei tűzifamennyiség nem fogja fedezni annak a 3,6 millió háztartásnak a szükségletét, amelyek fával fűtenek.
Fotó: Pál Árpád
Nagyajtán is nehézségekbe ütközik a téli tüzelő beszerzése. Bihari Edömér polgármester úgy próbál segíteni a háromszéki település lakóinak, hogy a községi erdőből kitermelt fát önköltségi áron, méterét 150 lejért eladják a lakosságnak. „Összesen 180 köbméter fát tudunk szétosztani, az erőforrásunk véges, ez valószínű nem lesz elég a lakosságnak a télre” – részletezte az elöljáró. Ezért
Legtöbb hat méterre lehet kérést benyújtani, ez valójában a tartalékmegoldást jelenti. „Az állami erdészet vállalta, hogy kedvezményes áron kiszolgálja a nagyajtaiakat, s csak akkor adja el a fát a szabadpiacon, ha helyben már nem lesz rá igény” – összegezte a polgármester.
Egy neve elhallgatását kérő sepsiszéki erdész a Krónika kérdésére elmondta, valamelyest javult a helyzet az év elejéhez képest, amikor egyáltalán nem lehetett tűzifát kapni, mert októberben megkezdődtek a fővágások, és egészen márciusig zajlik a kitermelés. Hozzátette,
Meglátása szerint a fa drágulása a megnövekedett kereslettel magyarázható. „A brassói Kronospan fafeldolgozó felvásárolja a bükk-, gyertyán-, nyír- és nyárrönköket. Nem számít a méret, a 10 és 45 centiméter vastagságúakat is kéri, ugyanakkor nem kell felaprítani, háromméteres hosszúságban is átveszi, míg a háztartásokban általában egyméteres tűzifát használnak. A másik nagy feldolgozó, a rétyi üzemet működtető osztrák Holzindustrie Schweighofer csak fenyőt vásárol.
– avatott be a részletekbe az erdész.
Fotó: Barabás Ákos
A térségben egyébként egyre több tűzifát használnak: nagyon sok új ház épült az elmúlt években, ezeket már általában nem gázzal fűtik, hanem beszerelték a fás kazánt. Csak egy háztartásban évi 30-40 méter fát vásárolnak fel, ez megint csak a kereslet növekedéséhez vezetett – részletezte az erdész.
A fűtésszezon beálltával Maros megyében három helyről jelentették a polgármesteri hivatalok, hogy tűzifahiány van: Mezőbándról, Küküllőszéplakról és Nyárádmagyarósról. A helyzet részben megoldódott, Nyárádmagyaróson azonban az erdőtulajdonosok nehéz helyzetben vannak. Maros megye prefektusa, Lucian Goga azt nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak, hogy Mezőbándon 132 méter fenyőfát biztosított az erdészeti hivatal a polgármesteri hivatalnak, igaz, a lakók elégedetlenek, hogy nem keményfát kaptak, de mindenképpen lesz mivel melegíteniük a fagyos téli napokon.
Goga arról is beszámolt, hogy Küküllőszéplak községnek szintén az erdészeti hivatal biztosított 214 méter fát, s ebből meg tudják oldani a lakosság ellátását, mivel Kislászló kivételével Küküllőszéplak községben van földgáz, és sokan azzal melegítenek.
Fotó: Barabás Ákos
Lapcsaládunk érdeklődésére Kacsó Antal nyárádmagyarósi polgármester elmondta, hogy
„A pár hete érvényes előírás szerint csak azoknak pecsételnek az erdejükből, akik tulajdonjoggal rendelkeznek. Eddig elég volt a birtoklevél, a kézzel írott adásvételi szerződés, de most már nem. Így abba a helyzetbe kerültünk, hogy bár a község területén 1700 hektárnyi erdő van, csupán 12 személynek bélyegeztek, a többieknek nem” – méltatlankodott a polgármester, aki szerint legalább egy féléves kifutási időt kellett volna hagyni az erdőtulajdonosoknak, s utána bevezetni ezt a szigorítást.
Sokan örökölték a földeket, de nem végeztették el a jelentős költséggel járó hagyatéki tárgyalást, így nem került a nevükre az erdő. Névelírások is történtek a birtoklevelekben, ez is megnehezíti a tulajdonjog megszerzését. A polgármester jelentette ezt a méltatlan helyzetet az erdészeti hivatalnak, a prefektúrának, s arra kérte a Maros megyei szenátorokat és képviselőket, hogy szólaljanak meg, s találjanak megoldást a problémára.
„Jelenleg az erdőkkel rendelkező emberek nem tudnak vágatni saját erdejükből, s nincs mivel fűtsék otthonukat. Császár Károly szenátor megígérte, hogy felszólal ebben az ügyben. Nemcsak magyarósiak vannak ebben a helyzetben, hanem megyeszerte többen, de nem mindenki meri ezt szóvá tenni” – mondta a polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!