Fotó: Gecse Noémi
Nehezen és drágábban lehet tűzifához jutni a székelyföldi és erdélyi településeken a megnövekedett kereslet, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítása óta.
Egyelőre kizárólag rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról a fűtésszezon kezdete óta: a tavalyi idényhez hasonlóan a kereslet növekedése – főleg a nagy fafeldolgozók jelenléte –, valamint az illegális kereskedés visszaszorítása miatt egyre nehezebben lehet beszerezni a tűzifát. A szakemberek szerint egyáltalán nem meglepő az sem, hogy az árnövekedési tendencia tovább folytatódik: az idei fűtési idényben is drágábban lehet hozzájutni a tüzelőanyaghoz, mint az előző téli szezonban.
Háromszéken az önkormányzatok próbálnak segíteni a lakóknak azokon a településeken, ahol erre egyáltalán lehetőség van. Fodor István, Bodok község polgármestere lapunknak elmondta,
Bodokon egyelőre nem jelent gondot a tüzelőanyag beszerzése, mert szinte mindenkinek van erdőrésze a közbirtokosságban, és onnan megkapják az osztalékot viszonylag megfizethető áron. Az önkormányzat is kiosztotta a fűtéssegélyt, ám a polgármester szerint gondot okoz, hogy nem mindenki vásárol ebből tüzelőt.
Az önkormányzat egyeztetett az erdészettel is, így a rászorulók engedélyt kaptak, hogy az állami erdőkből összegyűjtsék a száraz ágakat. Fodor István szerint nem mindenki él ezzel a lehetőséggel, „sokan azt várják, hogy hazavigyük a fát, és meg is gyújtsuk nekik a tüzet”. A polgármester úgy véli,
Fodor arra utalt, hogy egy szeptemberben benyújtott törvénytervezet értelmében legfeljebb három évig felfüggesztenék a legtöbb 20 centiméter átmérőjű és maximum 4 méter hosszú tűzifa exportját. A beterjesztő liberálisok szerint előre lehet vetíteni, hogy az idei tűzifamennyiség nem fogja fedezni annak a 3,6 millió háztartásnak a szükségletét, amelyek fával fűtenek.
Fotó: Pál Árpád
Nagyajtán is nehézségekbe ütközik a téli tüzelő beszerzése. Bihari Edömér polgármester úgy próbál segíteni a háromszéki település lakóinak, hogy a községi erdőből kitermelt fát önköltségi áron, méterét 150 lejért eladják a lakosságnak. „Összesen 180 köbméter fát tudunk szétosztani, az erőforrásunk véges, ez valószínű nem lesz elég a lakosságnak a télre” – részletezte az elöljáró. Ezért
Legtöbb hat méterre lehet kérést benyújtani, ez valójában a tartalékmegoldást jelenti. „Az állami erdészet vállalta, hogy kedvezményes áron kiszolgálja a nagyajtaiakat, s csak akkor adja el a fát a szabadpiacon, ha helyben már nem lesz rá igény” – összegezte a polgármester.
Egy neve elhallgatását kérő sepsiszéki erdész a Krónika kérdésére elmondta, valamelyest javult a helyzet az év elejéhez képest, amikor egyáltalán nem lehetett tűzifát kapni, mert októberben megkezdődtek a fővágások, és egészen márciusig zajlik a kitermelés. Hozzátette,
Meglátása szerint a fa drágulása a megnövekedett kereslettel magyarázható. „A brassói Kronospan fafeldolgozó felvásárolja a bükk-, gyertyán-, nyír- és nyárrönköket. Nem számít a méret, a 10 és 45 centiméter vastagságúakat is kéri, ugyanakkor nem kell felaprítani, háromméteres hosszúságban is átveszi, míg a háztartásokban általában egyméteres tűzifát használnak. A másik nagy feldolgozó, a rétyi üzemet működtető osztrák Holzindustrie Schweighofer csak fenyőt vásárol.
– avatott be a részletekbe az erdész.
Fotó: Barabás Ákos
A térségben egyébként egyre több tűzifát használnak: nagyon sok új ház épült az elmúlt években, ezeket már általában nem gázzal fűtik, hanem beszerelték a fás kazánt. Csak egy háztartásban évi 30-40 méter fát vásárolnak fel, ez megint csak a kereslet növekedéséhez vezetett – részletezte az erdész.
A fűtésszezon beálltával Maros megyében három helyről jelentették a polgármesteri hivatalok, hogy tűzifahiány van: Mezőbándról, Küküllőszéplakról és Nyárádmagyarósról. A helyzet részben megoldódott, Nyárádmagyaróson azonban az erdőtulajdonosok nehéz helyzetben vannak. Maros megye prefektusa, Lucian Goga azt nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak, hogy Mezőbándon 132 méter fenyőfát biztosított az erdészeti hivatal a polgármesteri hivatalnak, igaz, a lakók elégedetlenek, hogy nem keményfát kaptak, de mindenképpen lesz mivel melegíteniük a fagyos téli napokon.
Goga arról is beszámolt, hogy Küküllőszéplak községnek szintén az erdészeti hivatal biztosított 214 méter fát, s ebből meg tudják oldani a lakosság ellátását, mivel Kislászló kivételével Küküllőszéplak községben van földgáz, és sokan azzal melegítenek.
Fotó: Barabás Ákos
Lapcsaládunk érdeklődésére Kacsó Antal nyárádmagyarósi polgármester elmondta, hogy
„A pár hete érvényes előírás szerint csak azoknak pecsételnek az erdejükből, akik tulajdonjoggal rendelkeznek. Eddig elég volt a birtoklevél, a kézzel írott adásvételi szerződés, de most már nem. Így abba a helyzetbe kerültünk, hogy bár a község területén 1700 hektárnyi erdő van, csupán 12 személynek bélyegeztek, a többieknek nem” – méltatlankodott a polgármester, aki szerint legalább egy féléves kifutási időt kellett volna hagyni az erdőtulajdonosoknak, s utána bevezetni ezt a szigorítást.
Sokan örökölték a földeket, de nem végeztették el a jelentős költséggel járó hagyatéki tárgyalást, így nem került a nevükre az erdő. Névelírások is történtek a birtoklevelekben, ez is megnehezíti a tulajdonjog megszerzését. A polgármester jelentette ezt a méltatlan helyzetet az erdészeti hivatalnak, a prefektúrának, s arra kérte a Maros megyei szenátorokat és képviselőket, hogy szólaljanak meg, s találjanak megoldást a problémára.
„Jelenleg az erdőkkel rendelkező emberek nem tudnak vágatni saját erdejükből, s nincs mivel fűtsék otthonukat. Császár Károly szenátor megígérte, hogy felszólal ebben az ügyben. Nemcsak magyarósiak vannak ebben a helyzetben, hanem megyeszerte többen, de nem mindenki meri ezt szóvá tenni” – mondta a polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!