Egymással ütköző vélemények

Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elnöki tisztségét is betöltő szenátor tegnapi lapszámunkban közölt nyilatkozatában példaként hozta fel, hogy volt olyan megyei szervezet is, amelynek az elnöke külföldön tartózkodott a népszavazás idején.

A bajok forrása

„Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. „Azt kell például megnézni, hogy a döntés, amelyet meghoztunk, találkozik-e a területi szervezetek véleményével” – vélekedett az elnök.

László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte például, az RMDSZ álláspontja volt a bajok forrása. „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét – magyarázta László Attila. – Háttérben kellett volna maradni, hiszen a felmérések előrevetítették az elnök győzelmét.” Nagy hibának tartotta, hogy a Desiré Alapítvány által magyarok körében elvégzett közvélemény-kutatásának eredményeit a szervezet vezetése figyelmen kívül hagyta. „Utólag látható: a felmérés pontosan előrejelezte, hogy a magyar szavazók nem értenek egyet az államelnök menesztésével” – vélekedett. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke megjegyezte, a magyar szavazók jól látták, hogy az elnök menesztése esetén Gigi Becalihoz mérhető személyek közül kell majd jelölni az új államelnököt.

Magyarázzák a bizonyítványt

„Nem fogom újságon keresztül sem a Frunda György, sem más nyilatkozatát kommentálni, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsában (TEKT) majd megbeszéljük a kérdést” – zárkózott el a nyilatkozástól Petres Sándor, a Hargita megyei RMDSZ-szervezet soros elnöke. A TEKT ülését egyébként szombatra, épp a csíksomlyói búcsú időpontjára hívták össze Marosvásárhelyre. A Maros megyei szervezet vezetői inkább a bizonyítvány magyarázására szorítkoztak. Csép Andrea ügyvezető elnök úgy vélte: sem ő, sem kollégái nem okolhatók a kudarcért. „Nem a Maros megyei magyarok nagy része, hanem az urnák előtt megjelentek nagy része támogatta az államfőt” – pontosította Kelemen Atilla megyei elnök, majd beismerte, a szombati népszavazáson kiderült: a politikusok céljai nem mindig egyeznek a választók céljaival. Kelemen szerint Bãsescu nagyarányú győzelme annak is betudható, hogy sokan félreértették a kérdést. Felvetésünkre, hogy néhány RMDSZ-vezető tisztségébe is kerülhet a kudarcos szereplés, határozott nemmel válaszolt. Megítélése szerint most nem kell fejeknek hullaniuk, csak alapos elemzésre van szükség.

Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Bãsescu leváltására szavazni. Hozzátette azonban: a háromszéki eredményben azoknak is megvan a maguk része, akik félretájékoztatták a szavazópolgárokat, és arra buzdították, hogy „nem”-el szavazzanak. A Háromszék napilapot meg is nevezte.

Saját úton a bihariak

Az RMDSZ Bihar megyei szervezeténél nem tartanak attól, hogy helyi vagy megyei szinten bosszút forralna ellenük a Demokrata Párt. „Nem törvény az, hogy a pártok megyei szervezetei ugyanúgy kell együttműködjenek egymással, ahogy a kormánykoalícióban működnek együtt” – nyilatkozta lapunknak Szabó Ödön ügyvezető elnök. Hozzátette, az RMDSZ és a Demokrata Párt megyei szinten már több cikluson át tartó együttműködésre tekint vissza. Mindkét fél bízik abban, hogy ez az együttműködés a továbbiakban is folytatódik.