Egymásnak feszülő indulatok

„Tolvajok!” – kiáltotta tele torokból egyszerre hetven ember, amikor a román környezetvédelmi minisztérium képviselője felvezette a verespataki aranybánya megnyitásáról szóló közvitát a Fehér megyei településen. A kanadai–román Roºia Montanã Gold Corporation (RMGC) első alkalommal hívta meg a nagyközönséget, hogy bemutassa az aranybánya tervét, és magyarázatot adjon a környezetvédelmi szervezetek egyre kényelmetlenebbé váló kérdéseire. Az újabb ciánkatasztrófától tartó helyi Alburnus Maior Egyesületet néhány romániai civil szervezeten kívül a Greenpeace németországi és magyarországi tagjai is erősítették, akik a közvitának helyet adó futballpálya mellé nagyméretű, „A cián nem megoldás” feliratú vásznat feszítettek ki, amelyet a bányavállalat saját pannóival próbált ellensúlyozni. A terv bemutatása során egymást próbálta túlüvölteni az ellenzők csoportja és a bányavállalat szakembereinek hatalmas hangszórók által felerősített hangja – a körülbelül 700 résztvevő egy részének füttykoncertjével kevés sikerrel vették fel a versenyt a hangosbeszélők. Az RMGC alkalmazottjai és a bányaterv szimpatizánsainak csoportja ugyanakkor perceken keresztül tartó vastapssal és a „Goldul, Goldul” ütemes skandálásával erősítette a szakemberek előadását. A két, egymásnak feszülő tábor közé még idejében beférkőzött a csendőrség az incidensek megakadályozásáért. A meghallgatáson írásban lehetett feltenni a kérdéseket. A vállalat hosszú listákat szedett össze a helybeliek és saját alkalmazottai támogató megjegyzéseivel, de amikor a civil szféra egyik-másik képviselője foglalta írásba kérdéseit, többen is nekik támadtak: „Ha nem vagy idevalósi, mi közöd hozzá?” Kétségtelen, a helybeliek közül egyre többen értenek egyet az RMGC céljaival, a közvitán az ellenzők csoportja számbelileg jóval elmaradt a támogatókétól. A magyarországi Greenpeace – „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát!” – magyar feliratú transzparenst lóbált, a szemben levő dombon a „Stop Cyanide!” hatalmas felirat volt olvasható. A vállalat viszont a verespataki ingatlanoknak valamivel több mint 40 százalékát már megvásárolta, és egy korábbi tájékoztatás szerint a lakosoknak csak körülbelül 5 százaléka nem hajlandó megválni ingatlanjaitól. Az emberek véleménye is ennek megfelelően oszlik meg. „2003-ban egymilliárd lejt kaptam a Goldtól az ingatlanomért, és 900 millióért sokkal nagyobb házat vásároltam Gyulafehérváron” – magyarázta lapunknak egy helybeli. Hozzáfűzte, hogy amióta tart a verespataki házak szinte csillagászati összegekért való felvásárlása, a megyeszékhelyen is egyre jobban emelkednek a lakásárak. Nem így gondolkodik ellenben egy 74 esztendős öregasszony. „Sokat dolgoztunk, hogy 40 évvel ezelőtt megvegyük ezt a házat, és nem adom el, hiába jönnek hetente ezek a bukarestiek” – állítja. A helybeli rendőr vállat vont, amikor a bányanyitás támogatottságáról kérdeztük. „A pénz beszél” – mondja, majd hozzáteszi: minél többet fizet a Gold, annál többen adják majd el házaikat.
A vállalat céljai eléréséért a kétes módszerektől sem riad vissza: aktivistáik „Mentsük meg Verespatakot!” feliratú pólókban jelentek meg a rendezvényen, holott ezt a jelszót elsőként az ellentábor tűzte zászlajára. Az RMGC ugyanakkor azt hangoztatta: felelős bányászatot szeretne, és minimálisnak, vagyis „szinte kizártnak” tartja a katasztrófa veszélyét. A cég képviselői hozzátették, a bányászat befejeztével teljesen ökologizálják a környéket. A korszerű bányászat ecsetelése közben tovább folytatódott a hangoskodás, a „Hazugság!” szót olyan erővel ordították egyszerre többen is, hogy zengett belé a völgy. Míg a bányavállalat a több száz szakember pozitív véleményezéséről beszélt, a futballpályán egy nyilatkozatot osztogattak, amely a Román Akadémia, valamint a román és magyar egyházak bányanyitást ellenző álláspontját tartalmazta.
Verespatak alatt 1600 tonna arany és valamivel több mint 3000 tonna ezüst található, melynek kitermelésére az RMGC ciános technológiát alkalmazna. A vállalat a bánya megépítésének időszakára 1200 munkahelyet ígér, a kitermelés alatt újabb 600-at, és közvetett módon további 6000 munkahely jönne létre. A tegnapihoz hasonló közvitát a következő időszakban több romániai településen is szerveznek majd, ez ugyanis törvény által előírt kötelessége a környezetvédelmi hatástanulmányt benyújtó vállalatnak. Kelemen Tamás