Kovács Emőke: ahogy teltek az évek, egyre inkább tudatosult, mi is történt
Fotó: Facebook/Kovács Emőke
A romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából az éppen 1989. december 25-én született muzeológust, színháztörténészt, Kovács Emőkét faggattuk arról, milyen úton-módon szerzett tudomást a születése előtti sötét világról, és milyennek látja a vele együtt „újjászületett”, mai Romániát. A Krónika újabb sorozatában a rendszerváltással egyidős nemzedék tagjait szólaltatjuk meg.
2019. december 30., 16:242019. december 30., 16:24
2019. december 30., 16:352019. december 30., 16:35
Kovács Emőke 1989. december 25-én született, a Ceaușescu házaspár kivégzésének napján, így számára többletjelentőséget is hordoz a születésnapja. „A születésnapom ünneplésekor a családom minden alkalommal feleleveníti a születésem körülményeit: a szülőfalumban, Gyergyószárhegyen is voltak zavargások, így a szüleim aggódtak, hogy épségben odaérünk-e a mentőautóval Gyergyószentmiklósra, a kórházba.
mondta lapunk volt munkatársa, aki néhány éve Budapesten él, és muzeológusként, színháztörténészként az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben dolgozik.
Hozzátette, a nem mindennapi szülinap ellenére nagyon ellentmondásos kép él benne a kommunista időszakról, hiszen a családja és közvetlen környezete tapasztalatait és emlékeit megszépíti az idő.
– mutatott rá a visszás helyzetre. Hozzátette, leginkább annak tulajdonít jelentőséget, hogy karácsonykor és egyben (ha csak szimbolikusan is) a kommunista diktatúra utolsó napján jött világra. „A szüleim mesélték, a kórházban mindenki arról beszélt, hogy én már egy új világba születtem, és a környezetem is reménykedve tekintett előre, abban hittek, hogy ezentúl minden másképp lesz” – emlékezett vissza.
Harmincéves kortársak. Az idő által megszépített családi történetek furcsa ellentmondásokat teremthetnek a kommunizmus felidézése során
Fotó: Presidency.ro
A kommunista diktatúra témáját tanulmányai során is rendszeresen érintette: egyetemi évei alatt – mind Marosvásárhelyen, mind Budapesten – színházi és filmes tantárgyainak részét képezték a romániai diktatúrához és forradalomhoz kapcsolódó előadások és filmek. „Ennek az időszaknak a (múlt)feldolgozása nem is olyan régen kezdődött: a privát és kollektív emlékezés a kortárs művészet kitüntetett témája, alapanyaga, így rengeteg történelmi és művészi ún. újrajátszás született. Számomra meghatározó Milo Rau The Last Days of the Ceausescus című színházi re-enactmentje, amelyben a Ceaușescu házaspár utolsó napját játsszák újra.
– mondta lapunknak.
Kovács Emőke hatodik éve él Budapesten. Azért akarta ott elvégezni a mesterképzést, mert több lehetőséget látott az ottani egyetemi képzésben, fejlettebb infrastruktúrát, pezsgőbb, sokszínűbb kulturális életet remélt. „Sajnos a munkahelyi elfoglaltságaim miatt ritkán járok haza; olyankor eltekintek a régiónk infrastrukturális, gazdasági hiányosságaitól, mert felértékelődött számomra a táj szépsége, az emberek közvetlensége.
– mondta, amikor a jelenlegi romániai helyzetről kérdeztük. Úgy vélte, bár idillikusan hangzik, az erdélyi magyarságnak sokkal erőteljesebb összefogásra, ugyanakkor nyitottságra lenne szüksége. „Nem a románság ellenében kellene megfogalmaznia az identitását, hanem fel kellene ismernie, mekkora kincs egy másik kultúrával együtt élni – nyilván ez úgy működne, ha a románok is hasonlóan viszonyulnának ehhez” – jelentette ki lapunknak a 30. életévét pár napja betöltő lány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!