Kovács Emőke: ahogy teltek az évek, egyre inkább tudatosult, mi is történt
Fotó: Facebook/Kovács Emőke
A romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából az éppen 1989. december 25-én született muzeológust, színháztörténészt, Kovács Emőkét faggattuk arról, milyen úton-módon szerzett tudomást a születése előtti sötét világról, és milyennek látja a vele együtt „újjászületett”, mai Romániát. A Krónika újabb sorozatában a rendszerváltással egyidős nemzedék tagjait szólaltatjuk meg.
2019. december 30., 16:242019. december 30., 16:24
2019. december 30., 16:352019. december 30., 16:35
Kovács Emőke 1989. december 25-én született, a Ceaușescu házaspár kivégzésének napján, így számára többletjelentőséget is hordoz a születésnapja. „A születésnapom ünneplésekor a családom minden alkalommal feleleveníti a születésem körülményeit: a szülőfalumban, Gyergyószárhegyen is voltak zavargások, így a szüleim aggódtak, hogy épségben odaérünk-e a mentőautóval Gyergyószentmiklósra, a kórházba.
mondta lapunk volt munkatársa, aki néhány éve Budapesten él, és muzeológusként, színháztörténészként az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben dolgozik.
Hozzátette, a nem mindennapi szülinap ellenére nagyon ellentmondásos kép él benne a kommunista időszakról, hiszen a családja és közvetlen környezete tapasztalatait és emlékeit megszépíti az idő.
– mutatott rá a visszás helyzetre. Hozzátette, leginkább annak tulajdonít jelentőséget, hogy karácsonykor és egyben (ha csak szimbolikusan is) a kommunista diktatúra utolsó napján jött világra. „A szüleim mesélték, a kórházban mindenki arról beszélt, hogy én már egy új világba születtem, és a környezetem is reménykedve tekintett előre, abban hittek, hogy ezentúl minden másképp lesz” – emlékezett vissza.
Harmincéves kortársak. Az idő által megszépített családi történetek furcsa ellentmondásokat teremthetnek a kommunizmus felidézése során
Fotó: Presidency.ro
A kommunista diktatúra témáját tanulmányai során is rendszeresen érintette: egyetemi évei alatt – mind Marosvásárhelyen, mind Budapesten – színházi és filmes tantárgyainak részét képezték a romániai diktatúrához és forradalomhoz kapcsolódó előadások és filmek. „Ennek az időszaknak a (múlt)feldolgozása nem is olyan régen kezdődött: a privát és kollektív emlékezés a kortárs művészet kitüntetett témája, alapanyaga, így rengeteg történelmi és művészi ún. újrajátszás született. Számomra meghatározó Milo Rau The Last Days of the Ceausescus című színházi re-enactmentje, amelyben a Ceaușescu házaspár utolsó napját játsszák újra.
– mondta lapunknak.
Kovács Emőke hatodik éve él Budapesten. Azért akarta ott elvégezni a mesterképzést, mert több lehetőséget látott az ottani egyetemi képzésben, fejlettebb infrastruktúrát, pezsgőbb, sokszínűbb kulturális életet remélt. „Sajnos a munkahelyi elfoglaltságaim miatt ritkán járok haza; olyankor eltekintek a régiónk infrastrukturális, gazdasági hiányosságaitól, mert felértékelődött számomra a táj szépsége, az emberek közvetlensége.
– mondta, amikor a jelenlegi romániai helyzetről kérdeztük. Úgy vélte, bár idillikusan hangzik, az erdélyi magyarságnak sokkal erőteljesebb összefogásra, ugyanakkor nyitottságra lenne szüksége. „Nem a románság ellenében kellene megfogalmaznia az identitását, hanem fel kellene ismernie, mekkora kincs egy másik kultúrával együtt élni – nyilván ez úgy működne, ha a románok is hasonlóan viszonyulnának ehhez” – jelentette ki lapunknak a 30. életévét pár napja betöltő lány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!