Egyhamar nem lát napvilágot a kolozsvári metró

Szerinte a legkézenfekvőbb az lenne, ha a város szászfenesi – Nagyvárad felőli – bejáratától a repülőtérig, azaz a város keleti kijáratáig összefüggő vonal jönne létre.

Az alpolgármester úgy vélte: a metróvonal egyrészt azért nem lenne kivitelezhető, „mert Kolozsvár dombos vidéken fekszik”, és nagyon nehéz lenne a dombokat átfúrva kialakítani az útvonalat. Másrészt arról sincs meggyőződve, hogy a földalatti át tudna haladni a történelmi belvároson. „Tudomásom szerint az építészek sem javasolnak ott földalatti megoldásokat, mert nem lehet pontosan tudni, hogy hol vannak a vezetékek, melyek azok az övezetek, ahol régészeti feltárás szükséges. Ezért nem tartom valószínűnek, hogy a város szívén egy metró át tudna haladni” – magyarázta Oláh Emese.

Ennek ellenére nem nevezné naivitásnak a metróépítést szorgalmazó civil kezdeményezést, ugyanakkor szerinte az ügy elemzését szakértőkre kell bízni. „Ha a szakértők mégis kivitelezhetőnek tartják, és nem túl költséges más alternatívákhoz képest, nyilván én is támogatnám az ötletet, de így konkrétumok, a pontos útvonal megtervezése nélkül nem tudnám rá azt mondani, hogy egyértelműen kivitelezhető” – összegzett az alpolgármester.

„Járható út a metró, csak költséges”

Ennél „engedékenyebb” Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, aki a Krónikának úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy a metró egyike a járható utaknak a túlzsúfoltság ellen, csak nagyon költségigényes. Ettől függetlenül a város tengelyén áthaladó földalatti vonalat sokkal jobb ötletnek tartja, mint azt a nemrég felvetett elképzelést, miszerint az autóknak építenének alagutakat. A szakértő kifejtette: mivel hosszú, lineáris városról van szó,

Guttmann arra is felhívta a figyelmet: Kolozsvár lélekszámát tekintve is a határon mozog azt illetően, hogy kifizetődő-e metrót üzemeltetnie. „Minél több embert szolgál ki, annál gazdaságosabban lehetne működtetni” – magyarázta Guttmann. Szerinte a felszíni tömegközlekedés tekintetében is bőven akad még tennivaló, amíg egyáltalán szóba jöhet a metróépítés.

– magyarázta. Rámutatott: ezek az ipari zónák a jövőben fontos fejlesztési zónákká válhatnak, ahol lakóingatlanokat fognak építeni, és más beruházásokat megvalósítani. Ezeknek a területeknek a vasúti összeköttetése már ki van építve, csak a hálózatot kellene felújítani. „A metróépítés előtt még vannak gazdaságosan járható utak, a kolozsvári földalatti sajnos még nagyon távoli terv” – magyarázta Guttman Szabolcs.

Nem biztos, hogy a népesség alapján kifizetődő

A kincses városi metróépítés ötlete annak nyomán vált ismét aktuálissá, hogy néhány napja a Facebookon megjelent a Metró Kolozsváron (Metrou în Cluj) elnevezésű csoport, amely követőinek száma rövid időn belül elérte az ezret. „Talán a mi gyerekeink megérik egyszer, hogy ne ebben a haszontalan és drága forgalomban sínylődjenek. Csak álmodozni tudok róla” – írja a csoport egyik tagja.

A földalatti megvalósíthatóságáról évek óta zajlik a vita. Şerban Ţigănaş, a Romániai Építészek Rendjének elnöke a Ziua de Cluj portálnak nemrég elmondta, a város szerkezete teszi alkalmatlanná Kolozsvárt arra, hogy metrót lehessen üzemeltetni benne. Emil Boc polgármester támogatja az ötletet, legutóbb azt nyilatkozta: szeretné, ha legalább elvi vita indulna a témában. Az elöljáró szerint

Dan Tarcea alpolgármester nemrég arról értekezett: jelenleg egy előzetes hatástanulmány pályázati követelményein dolgoznak, hiszen erre akkor is szükség van, ha csak 5–10 év múlva lesz lehetőség a konkrét beruházás elkezdésére, később pedig már arról beszélt, hogy szerinte a következő 20 évben „lehetséges lesz földalattit építeni Kolozsváron”.

Tarcea arról is beszélt: valamennyi hatástanulmány azt mutatja, egy félmilliós lakosúnál kisebb városnak nem éri meg a rendkívül költséges metró üzemeltetése. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár lakosainak száma mintegy 330 ezer, ha pedig beleszámoljuk a környező, a kincses várossal már csaknem egybeépült települések népességét, a lakosságszám eléri 430 ezret. Ehhez még hozzáadódik a kincses városban tanuló körülbelül 80–100 ezer egyetemista.