
Fotó: Boda L. Gergely
Nem tájékoztatták a háziorvosokat az egészségügyi kártya paramétereiről, működéséről, holott a hatóságok szerint már októberben működnie kellene a rendszernek.
2014. szeptember 08., 20:032014. szeptember 08., 20:03
2014. szeptember 08., 20:512014. szeptember 08., 20:51
Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke a Krónika megkeresésére hétfőn úgy fogalmazott: az orvosokra próbálják hárítani a felelősséget az elektronikus egészségügyi kártya használatának késlekedéséért, ám ők addig nem vehetnek kártyaolvasót, amíg nem tudják, hogy milyen típusúra lesz szükség.
„Mi nem kaptunk semmilyen leírást a kártyáról, nem tudjuk, milyen rendszerrel kell hogy kompatibilis legyen a leolvasó, így egyelőre nem is tudjuk beszerezni. Jellemtelenség, hogy a saját inkompetenciájukat próbálják az orvosok nyakába varrni. Évek óta ígérik a rendszer bevezetését, de kártyát még nem látott senki” – mondja az orvosnő.
Soós Szabó Klára ugyanakkor leszögezte, a kártya bevezetése nem javítja az ellátás minőségét, nem könnyíti meg az orvosok munkáját, nem nő meg általa az egészségügy finanszírozása. Szerinte valójában mindössze az egészségbiztosítási pénztár eszköze az ellenőrzésre. „Ezért elvárható lenne, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosítsa a leolvasókat a felhasználóknak, tehát az orvosoknak, mint ahogy a pénzintézetek is teszik a kártyaelfogadó boltok esetében” – fogalmazta meg a szakember.
Kell-e azonosító?
Soós Szabó Klára ugyanakkor bízik abban, hogy figyelembe vették jobbító javaslataikat, és a kártya felhasználásakor a betegnek nem kell beütnie az azonosító számot (PIN-kód).
„Időben figyelmeztettem a minisztert, hogy az azonosító szám súlyosan diszkriminálja a betegeket, és hogy Európa egyetlen országában sem így működik a kártya. Például egy eszméletlen, nagy fájdalmakkal vagy éppen memóriazavarral küzdő betegtől az orvos nem várhatja el, hogy tudja a kártyája azonosító számát. Egy súlyos vesekrízistől szenvedő beteg esetében sem lehet azzal kezdeni az ellátást, hogy a kártya kódjáról faggatjuk” – adott hangot aggályainak a háziorvos. Hozzátette: az orvosokat eddig is ellenőrizték, és „nem az alapellátás szintjén próbáltak valótlan egészségügyi szolgáltatásokat elszámolni”.
Cseke Attila szerint előnyös a kártya
A rendszer működésének technikai problémáit meg kell oldani, ez az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, ám a kártya bevezetésének előnye vitathatatlan – véli eközben Cseke Attila. Az RMDSZ korábbi egészségügyi minisztere – aki 2011-ben maga kezdeményezte az elektronikus kártya bevezetését – megkeresésünkre elmondta, a bürokrácia leépítésének egyik eszköze lehet a kártya.
Mint sorolta, az eszköz megkönnyíti a betegek életét is, hiszen nem kell munkahelyi igazolást kiváltaniuk, az egyik megyéből a másikba történő átutalás esetén a kártyával lehet igazolni a biztosított minőséget, sőt a kártyával az is kideríthető, hogy a munkaadó fizeti-e az egészségügyi biztosítást. Cseke Attila szerint a kártya a betegközpontú ellátás eszköze lehet.
Az eszköz másik nagy előnyeként említette, hogy csak a valós egészségügyi szolgáltatásokat lehet elszámolni, hiszen az informatikai rendszer nem teszi lehetővé a visszaéléseket. „Magáncégek, kórházak is több meg nem történt szolgáltatást számoltak el, jelenleg minden papíron történik, ezért van lehetőség a visszaélésekre. A kártya használata ezeket kizárja” – szögezte le a Bihar megyei politikus. Cseke ugyanakkor rámutatott, hogy nem véletlen, hogy egész Európában működik a rendszer, szerinte Romániában is sokkal korábban be kellett volna vezetni.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, országszerte szeptember 18-án kezdődik az elektronikus egészségügyi kártyák kiosztása, a biztosítottaknak a posta kézbesíti majd a dokumentumot.
A bukaresti illetékesek szerint néhány hónapon belül a biztosítottak egészségügyi kártyáik segítségével vehetik majd igénybe az ingyenes háziorvosi vagy kórházi szolgáltatásokat.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!