Egyezség született a felekezeti oktatásról

A tanügyi törvény értelmében ugyanis a szaktárcának valamennyi, Romániában elismert egyházzal alá kell írnia az erre vonatkozó szerződést, ám a tavalyi év végéig ezt csak az ortodox egyházzal sikerült tető alá hozni. A történelmi magyar egyházakkal kötött egyezmény azután született meg, hogy az RMDSZ egyeztetett a szaktárca illetékeseivel.

„Tekintettel arra, hogy az ortodox egyház már régebben aláírta a saját egyezményét az oktatási tárcával, fontosnak tartottuk elindítani a tárgyalásokat a történelmi egyházainkkal is. (…) Egy nagyon fontos momentum az egyezmény aláírása, hiszen sok év után egyfajta szerződéses viszonyban rendeződik az állam és a két felekezet közötti kapcsolat. Remélem, hogy a közeljövőben a többi magyar egyházzal is sikerül rendezni ezt a kapcsolatot” – idézte az RMDSZ hírlevele csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnököt.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, a képviselőház tanügyi szakbizottságának tagja kifejtette, az egyezményben minden olyan kitétel szerepel, mely az ortodox egyházzal kötött szerződésben is megtalálható. „A cél az volt, hogy ne szűkítsék a többségi egyházhoz képest a mi egyházainknak a jogait, és ezt sikerült elérni” – jelentette ki a honatya.

Elmondta, a szaktárcával egyeztető küldöttséget Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette, ebben rajta kívül Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője vett részt. Az egyezmény tartalmáról elmondta: ezáltal az egyháznak lehetősége van például arra, hogy egyfajta felügyeletet biztosítson a vallást oktató pedagógusok felett.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke történelmi jelentőségűnek nevezte az egyezmény aláírását, rámutatva: amit az állami iskolák nem tudnak biztosítani, a felekezeti oktatás kiegészítésként adja.

„A nemzetek egymás melletti békés együttélése, amit egyházi szempontból mi az ökumenében foglalunk össze, csakis akkor valósulhat meg, ha rádöbbenünk, az ortodox felekezethez tartozók ugyanazt mondják, amit a római katolikusok vagy a protestánsok, sőt a neoprotestánsok is aláhúznak. Nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk: más metodológia mellett ugyanaz a célunk.”

„A rendszerváltozás után az egyháznak fő célja volt az iskolahálózat kiépítése, és több mint két évtized után elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely lehetővé tette, hogy a tanügyi törvény keretében protokollumot írjunk alá. Sok kérdésre kell még választ keresni, de akikkel tárgyaltunk, mindenkiben van jó szándék” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.

A Magyar Unitárius Egyház püspöke hozzátette: az iskola a mindenkori társadalomnak az egyik alappillére, a szerződés aláírásával kimozdultak a holtpontról, ami az egyháznak biztonságot ad, hogy tovább folytassa oktatási tevékenységét.