Egyetemügy: a The Times a félretájékoztatás eszköze?

Félretájékoztatással vádolja a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) a Babeº–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége, miután a BKB sajtótájékoztatón ismertette, mi is jelent meg a nemzetközi sajtóban az önálló magyar egyetem újraindítását célzó törekvésekről. Az önálló magyar egyetem ötletét támogató, több mint hetven nemzetközileg ismert akadémikus által aláírt levelet a The Times brit napilap teljes egészében közölte, több német lap pedig tudósításokban számolt be a BKB céljairól. A megjelent írások némelyikében „Ceauºescu oktatási intézménye” és „a szocializmus relikviája” jelzőkkel illetik a Babeº–Bolyai Tudományegyetemet.
Hantz Péter és Szász Alpár Zoltán ismertették a BBTE Brüsszelben terjesztett reklámkiadványát is, amely szerint az egyetemen a feliratok az Erdélyben élő valamennyi etnikum nyelvén olvashatók. A Krónika viszont úgy tudja, Nicolae Bocºan rektor 2007 júniusáig adott határidőt annak a tanulmánynak az elkészítésére, hogy miként lehet megoldani a többnyelvű feliratok kérdését. „A doktori titulus megszerzésére sem képes oktatók indították ezt a félretájékoztatást az egyetem destabilizálásában érdekelt erők támogatásával” – áll a BBTE rektora, valamint Szamosközi István, az akadémiai tanács alelnöke és Gyémánt László, az európai tanulmányok kar dékánja által aláírt közleményben. A dokumentum továbbra is a BBTE multikulturalitását hangsúlyozza, elismételve: a magyar közösségnek „soha nem volt szélesebb körű lehetősége nyelve és kulturális identitása művelésére”.
„Sajnálatos, hogy a szenátus nem talált kompromisszumos megoldást a magyar oktatók kérésének rendezésére – jelentette ki egy hétvégi tájékoztatón Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. – Ez a hideg elutasítás vezetett oda, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság néhány tagja már radikálisabb hangot ütött meg”. A szenátor elhibázott ötletnek tartja a polgári engedetlenségre való felhívást, és úgy véli, nem lehet pozitív hozadéka, ha az oktatók elzárkóznak az egyetem vezetőségével való együttműködéstől.
Sajnálatosnak tartja a BKB tagjai által megütött hangnemet Markó Béla is. Az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján kijelentette: sokat remélt az egyetem vezetői közötti párbeszédtől, de csalódnia kellett. Ezzel együtt nem tartja célravezetőnek a radikalizálódást, ebben a kérdésben is politikai eszközök révén kell megpróbálni eredményeket elérni. Nem támogatja azt az elképzelést sem, hogy a magyar oktatók vonuljanak ki az egyetemet irányító testületekből. „A magyarság megalapozott igénye a magyar karok létrehozása, akár az adózó állampolgár jogán is. Sajnos, amikor a kormányban szóba kerül a magyar karok ügye, többen egyfajta bújócskát játszanak, az egyetemi autonómia elve mögé bújnak. Ezért az RMDSZ arra készül, hogy javaslatot tegyen az oktatási törvény e tekintetben való módosítására” – fogalmazott Markó.
A miniszterelnök-helyettes nem a régi Bolyai Egyetem visszaállításában vagy a Sapientia „államosításában” látja a megoldást, hanem egy új egyetem létrehozásában. Csinta Samu, Lázár lehel