
Fotó: Krónika
A decemberben demokrata-liberális alakulattá keresztelt Demokrata Párt európai parlamenti képviselőjelölt-listájának 32. helyére sorolt Simion Costea kurzusában lekicsinylően írt a szövetségről és a Nagy-Románia Pártról, ugyanakkor egy tavalyi nyilatkozata miatt támadta Frunda Györgyöt is, aki többek között azt állította, hogy az Európa Tanácsban nem Romániát képviseli. A magyar politikus ezért fontolóra vette az egyetemi előadó perbe fogását. Simion Costea ugyanakkor úgy mutatta be diákjainak a PD-t, mint az egyetlen olyan politikai alakulatot, amely a jelenlegi konjunktúrában képes az országot kormányozni.
„Úgy gondoljuk, Romániának és a románoknak olyan erős, keresztény-demokrata alakulatra van szükségük, amely a legnagyobb európai párt tagja. A Demokrata Párt ezért lépett ki 2005-ben az Európai Szocialista Pártból, és fordult az Európai Néppárt felé” – írta egyetemi kurzusában Costea, aki a PD ellenfeleiről részigazságokat vagy egyenesen valótlanságokat állít. Az RMDSZ-t etnikai pártként jellemzi, amely szerinte ebből adódóan nem is számíthat a szavazatok több mint 7 százalékára.
A Románia képviselete az EU-s intézményekben című fejezet keretében Simion Costea Frunda Györgyöt próbálja lejáratni, idézve a szövetség szenátorát. A szerző a szenátor „én nem Romániát képviselem”, 2006 áprilisában elhangzott kijelentését ragadta ki egy bővebb eszmefuttatás szövegéből. Frunda György rágalmazónak és tisztességtelennek tartja a PD-s tanár-politikus eljárását, mondván, hogy ezért bármikor beperelhetné.
A Nagy-Románia Párt soraiban nagy felháborodást keltett Simion Costeának a PRM-t célzó néhány állítása, illetve jelzője. A sértegetésekre reagálva, Constantin Mărgărit Amza, a politikai alakulat Maros megyei elnöke kijelentette: nem hagyják annyiban, az egyetem szenátusához fordulnak jogorvoslatért.
A politikus-tanár elfogultságára a politikai tudományokat tanuló diákok hívták fel a figyelmet. Szerintük elfogadhatatlan, hogy egyetemi kurzusaiban egy előadó úgy foglaljon állást egyik vagy másik párt ideológiája mellett, hogy párhuzamosan több más alakulatot becsméreljen. A tanulmányi előmenetelüket féltő, ezért nevük nyilvánosságra hozását nem vállaló diákok szerint tanáruk megnyilvánulása annál is etikátlanabb, mivel Costea a tavalyi EP-választások előtt hozta nyilvánosságra nézőpontját. Simion Costea a PD–L egyetlen – 32. helyre sorolt – Maros megyei jelöltje volt az EP-választáson. Costea jelenleg demokrata párti listavezető, Sorin Frunzăverde tanácsosaként tevékenykedik Brüsszelben.
Az egyetem rektora, Vasile Boloş lapunknak megerősítette: az etikai bizottság soros ülésére meghívják Simion Costeát is. Az egyetem vezetősége addig is felszólította, írásban is adjon magyarázatot, mi keresnivalója volt a politikai propagandának az elmúlt év vége felé leadott tananyagába.
„Amit leírtam, azért vállalom a felelősséget. Kurzusom minden sora igaz” – magyarázkodott a Marosvásárhelyen megjelenő Ziarul de Mureşnek Costea, aki elutasította a vádat, miszerint a leadott anyag lényegében politikai propagandának számít. Szerinte mind a szólás szabadsága, mind az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy az egyetemi előadó tanárok saját észrevételeikkel és kommentárjaikkal gazdagítsák a tananyagot. Doru Oprişcan, a PD–L marosvásárhelyi szervezetének elnöke is úgy véli: Simion Costea valóban hisz abban, amit a diákoknak tanít. „Aki ismeri ezt az embert, tudja, hogy sokszor olyan naiv, akár egy gyerek. Ő annyira hisz a demokrata elvekben, hogy amit leírt, meggyőződésből tette, nem pedig azért, hogy a pártnak kampányoljon” – érvelt Oprişcan. A demokraták helyi vezetője utólag elismerte: sem a pártpropagandának, sem az e célra írt szövegeknek nincs keresnivalójuk a tanintézményekben.
Frunda György szerint természetes, hogy ET-raportőrként elsősorban az európai intézményt képviselje, és ne a saját országát. „Ha raportőrként elmarasztalom Oroszországot, és azt állítom, hogy ezt Romániát képviselve tettem, elképzeli, mekkora diplomáciai háború tör ki? – hangsúlyozta Frunda. – Ha ez a bizonyos tanár ilyen elemi fogalmakat sem ismer az európai intézmények működéséről, rúgják ki!”
(fotó: Ziarul de Mures)
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.