Szúrja egyesek szemét. Magyar zászlók Sepsiszentgyörgyön március 15. alkalmából
Fotó: Bíró Blanka
Úgy módosítaná az RMDSZ a hatályos zászlótörvényt, hogy a hatóságok számára ne adjon lehetőséget az önkormányzatok bírságolására a magyar szimbólumok használata miatt. Március 15-e után a megyei prefektúrák Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterére is büntetést róttak ki.
2021. március 24., 18:492021. március 24., 18:49
2021. március 24., 18:542021. március 24., 18:54
Vélhetően olvasták az RMDSZ illetékesei a Krónika hétfőn napvilágot látott vezércikkét, amely rámutatott, hogy módosításra szorul a román zászlótörvény, amely megszabja, hogy idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, kizárólag a román trikolórral együtt szabad kitűzni. Emiatt ugyanis az erdélyi magyarok nem használhatják a nemzeti szimbólumaikat, legyen szó a szervezeteikről, települési önkormányzataikról, aki nemrég kiviláglott a prefektúrák által kirótt büntetések esetében is. Miklós Zoltán, a szövetség háromszéki parlamenti képviselője szerdán úgy foglalt állást:
A honatya emlékeztetett, a vonatkozó jogszabály kimondja, hogy „idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, csak a román trikolórral együtt szabad kitűzni”. Ugyanakkor a törvény alkalmazási módszertanát tartalmazó 2001/1157-es számú kormányhatározat és annak utólagos módosításaiban az áll: azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket. „Világossá kell tennünk, hogy a romániai magyar közösség a piros-fehér-zöld színű lobogót, kokárdát, szalagot és egyéb díszeket nem egy »idegen állam» szimbólumaként, hanem a magyar nemzet saját jelképeként használja” – állapította meg az RMDSZ-es politikus.
Miklós Zoltán különben szerdán a bukaresti képviselőház plénumában elhangzott politikai nyilatkozatában hívta fel a figyelmet a zászlóbírságokra. Ismertette, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén a Kovászna, valamint a Hargita megyei prefektúra tízezer, illetve ötezer lejre bírságolta a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi polgármestereket arra hivatkozva, hogy megsértették az 1994/75-ös számú zászlótörvényt, mivel a magyar zászló mellé nem tűzték ki a román trikolórt is. A háromszéki képviselő meglátása szerint nincs szó törvénysértésről, éppen ellenkezőleg: a kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról, hiszen az egyezmény előírja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van megőrizni identitásuk alapvető elemeit, nevezetesen a vallást, a nyelvet, a hagyományokat és a kulturális örökséget.
Politikai nyilatkozatában Miklós Zoltán felhívta a figyelmet, hogy Románia az egyetlen állam, ahol büntetik a nemzeti színeiket ünnepek alkalmával megjelenítő magyarokat. A honatya primitívnek és rombolónak nevezte a prefektúrák gesztusát a büntetésekkel kapcsolatban, amely szerinte ellentmond a román államfő és a miniszterelnök által idén március 15-e alkalmából megfogalmazott üzenetének is. „A prefektusok és alprefektusok agresszív viszonyulása jelentősen hozzájárult a nacionalista hangok felerősödéséhez, amely egy mélyen nacionalista politikai párt Románia parlamentjébe való bejutásában csúcsosodott ki” – szögezte le a háromszéki képviselő parlamenti politikai nyilatkozatában.
Mint arról beszámoltunk, a zászlóbírságok nyomán Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen egyaránt gyűjtés indult a polgármesterekre kiszabott büntetések kifizetése érdekében.
Nehéz, de annál hálásabb feladat lenne csokorba gyűjteni, kimutatást vezetni az elmúlt évtizedekben a román hatóságok által erdélyi közintézmények, önkormányzatok, szervezetek vezetőire, illetve természetes személyekre a magyar nemzeti jelképek használata miatt kirótt büntetésekről. És persze annál tanulságosabb, hiszen egy&
Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta a Hargita megyei prefektúra a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás