Szúrja egyesek szemét. Magyar zászlók Sepsiszentgyörgyön március 15. alkalmából
Fotó: Bíró Blanka
Úgy módosítaná az RMDSZ a hatályos zászlótörvényt, hogy a hatóságok számára ne adjon lehetőséget az önkormányzatok bírságolására a magyar szimbólumok használata miatt. Március 15-e után a megyei prefektúrák Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterére is büntetést róttak ki.
2021. március 24., 18:492021. március 24., 18:49
2021. március 24., 18:542021. március 24., 18:54
Vélhetően olvasták az RMDSZ illetékesei a Krónika hétfőn napvilágot látott vezércikkét, amely rámutatott, hogy módosításra szorul a román zászlótörvény, amely megszabja, hogy idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, kizárólag a román trikolórral együtt szabad kitűzni. Emiatt ugyanis az erdélyi magyarok nem használhatják a nemzeti szimbólumaikat, legyen szó a szervezeteikről, települési önkormányzataikról, aki nemrég kiviláglott a prefektúrák által kirótt büntetések esetében is. Miklós Zoltán, a szövetség háromszéki parlamenti képviselője szerdán úgy foglalt állást:
A honatya emlékeztetett, a vonatkozó jogszabály kimondja, hogy „idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, csak a román trikolórral együtt szabad kitűzni”. Ugyanakkor a törvény alkalmazási módszertanát tartalmazó 2001/1157-es számú kormányhatározat és annak utólagos módosításaiban az áll: azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket. „Világossá kell tennünk, hogy a romániai magyar közösség a piros-fehér-zöld színű lobogót, kokárdát, szalagot és egyéb díszeket nem egy »idegen állam» szimbólumaként, hanem a magyar nemzet saját jelképeként használja” – állapította meg az RMDSZ-es politikus.
Miklós Zoltán különben szerdán a bukaresti képviselőház plénumában elhangzott politikai nyilatkozatában hívta fel a figyelmet a zászlóbírságokra. Ismertette, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén a Kovászna, valamint a Hargita megyei prefektúra tízezer, illetve ötezer lejre bírságolta a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi polgármestereket arra hivatkozva, hogy megsértették az 1994/75-ös számú zászlótörvényt, mivel a magyar zászló mellé nem tűzték ki a román trikolórt is. A háromszéki képviselő meglátása szerint nincs szó törvénysértésről, éppen ellenkezőleg: a kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról, hiszen az egyezmény előírja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van megőrizni identitásuk alapvető elemeit, nevezetesen a vallást, a nyelvet, a hagyományokat és a kulturális örökséget.
Politikai nyilatkozatában Miklós Zoltán felhívta a figyelmet, hogy Románia az egyetlen állam, ahol büntetik a nemzeti színeiket ünnepek alkalmával megjelenítő magyarokat. A honatya primitívnek és rombolónak nevezte a prefektúrák gesztusát a büntetésekkel kapcsolatban, amely szerinte ellentmond a román államfő és a miniszterelnök által idén március 15-e alkalmából megfogalmazott üzenetének is. „A prefektusok és alprefektusok agresszív viszonyulása jelentősen hozzájárult a nacionalista hangok felerősödéséhez, amely egy mélyen nacionalista politikai párt Románia parlamentjébe való bejutásában csúcsosodott ki” – szögezte le a háromszéki képviselő parlamenti politikai nyilatkozatában.
Mint arról beszámoltunk, a zászlóbírságok nyomán Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen egyaránt gyűjtés indult a polgármesterekre kiszabott büntetések kifizetése érdekében.
Nehéz, de annál hálásabb feladat lenne csokorba gyűjteni, kimutatást vezetni az elmúlt évtizedekben a román hatóságok által erdélyi közintézmények, önkormányzatok, szervezetek vezetőire, illetve természetes személyekre a magyar nemzeti jelképek használata miatt kirótt büntetésekről. És persze annál tanulságosabb, hiszen egy&
Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta a Hargita megyei prefektúra a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás