Szúrja egyesek szemét. Magyar zászlók Sepsiszentgyörgyön március 15. alkalmából
Fotó: Bíró Blanka
Úgy módosítaná az RMDSZ a hatályos zászlótörvényt, hogy a hatóságok számára ne adjon lehetőséget az önkormányzatok bírságolására a magyar szimbólumok használata miatt. Március 15-e után a megyei prefektúrák Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterére is büntetést róttak ki.
2021. március 24., 18:492021. március 24., 18:49
2021. március 24., 18:542021. március 24., 18:54
Vélhetően olvasták az RMDSZ illetékesei a Krónika hétfőn napvilágot látott vezércikkét, amely rámutatott, hogy módosításra szorul a román zászlótörvény, amely megszabja, hogy idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, kizárólag a román trikolórral együtt szabad kitűzni. Emiatt ugyanis az erdélyi magyarok nem használhatják a nemzeti szimbólumaikat, legyen szó a szervezeteikről, települési önkormányzataikról, aki nemrég kiviláglott a prefektúrák által kirótt büntetések esetében is. Miklós Zoltán, a szövetség háromszéki parlamenti képviselője szerdán úgy foglalt állást:
A honatya emlékeztetett, a vonatkozó jogszabály kimondja, hogy „idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, csak a román trikolórral együtt szabad kitűzni”. Ugyanakkor a törvény alkalmazási módszertanát tartalmazó 2001/1157-es számú kormányhatározat és annak utólagos módosításaiban az áll: azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket. „Világossá kell tennünk, hogy a romániai magyar közösség a piros-fehér-zöld színű lobogót, kokárdát, szalagot és egyéb díszeket nem egy »idegen állam» szimbólumaként, hanem a magyar nemzet saját jelképeként használja” – állapította meg az RMDSZ-es politikus.
Miklós Zoltán különben szerdán a bukaresti képviselőház plénumában elhangzott politikai nyilatkozatában hívta fel a figyelmet a zászlóbírságokra. Ismertette, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén a Kovászna, valamint a Hargita megyei prefektúra tízezer, illetve ötezer lejre bírságolta a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi polgármestereket arra hivatkozva, hogy megsértették az 1994/75-ös számú zászlótörvényt, mivel a magyar zászló mellé nem tűzték ki a román trikolórt is. A háromszéki képviselő meglátása szerint nincs szó törvénysértésről, éppen ellenkezőleg: a kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról, hiszen az egyezmény előírja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van megőrizni identitásuk alapvető elemeit, nevezetesen a vallást, a nyelvet, a hagyományokat és a kulturális örökséget.
Politikai nyilatkozatában Miklós Zoltán felhívta a figyelmet, hogy Románia az egyetlen állam, ahol büntetik a nemzeti színeiket ünnepek alkalmával megjelenítő magyarokat. A honatya primitívnek és rombolónak nevezte a prefektúrák gesztusát a büntetésekkel kapcsolatban, amely szerinte ellentmond a román államfő és a miniszterelnök által idén március 15-e alkalmából megfogalmazott üzenetének is. „A prefektusok és alprefektusok agresszív viszonyulása jelentősen hozzájárult a nacionalista hangok felerősödéséhez, amely egy mélyen nacionalista politikai párt Románia parlamentjébe való bejutásában csúcsosodott ki” – szögezte le a háromszéki képviselő parlamenti politikai nyilatkozatában.
Mint arról beszámoltunk, a zászlóbírságok nyomán Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen egyaránt gyűjtés indult a polgármesterekre kiszabott büntetések kifizetése érdekében.
Nehéz, de annál hálásabb feladat lenne csokorba gyűjteni, kimutatást vezetni az elmúlt évtizedekben a román hatóságok által erdélyi közintézmények, önkormányzatok, szervezetek vezetőire, illetve természetes személyekre a magyar nemzeti jelképek használata miatt kirótt büntetésekről. És persze annál tanulságosabb, hiszen egy&
Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta a Hargita megyei prefektúra a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás