
A képviselőház döntő fórumként elutasította az RMDSZ által kezdeményezett, a mennyiségalapú hulladékgyűjtés és elszállítás bevezetését szorgalmazó törvénytervezetet.
2015. április 23., 19:492015. április 23., 19:49
A parlamenti vita során több parlamenti képviselő is azzal érvelt, hogy Románia még nincs felkészülve a legtöbb európai országban már évekkel ezelőtt bevezetett Pay as you throw (PAYT – Fizess annyit, amennyit kidobsz) elnevezésű rendszerre, mivel nincs mód arra, hogy a hulladék mennyiségét lemérjék.
Cseke Attila RMDSZ-es képviselő – a tervezet egyik kezdeményezője – felszólalásában viszont arra mutatott rá, hogy az új jogszabály alapján az önkormányzatok maguk dönthetnének arról, hogy a lakosok milyen elv alapján fizessenek a szemétszállításért.
„Mindez a decentralizáció elvének is megfelelne. Az energiafogyasztást, gázt, elektromos áramot és a vizet is az elfogyasztott mennyiség függvényében fizetjük. Ezek alól kivételt képez a szemétszállítási díj, amelynek ára állandó, személyre szabott. Mindez nincs rendjén, hiszen az emberek nem azonos mennyiségű hulladékot termelnek. Ha valaki huzamosabb ideig nem tartózkodik otthon, nem jogos elvárás, hogy ez esetben fizetésre kötelezzék” – érvelt Cseke Attila, aki teljes mértékben európainak nevezte a szövetség javaslatát.
A nagyváradi politikus szerint Romániának csupán választania kellene az Unió más tagállamaiban bevált módszerek közül. „A mennyiségalapú hulladékszállítás bevezetése nagymértékben segítené a nedves és száraz hulladékok szétválasztását is, hiszen a PAYT-módszer alkalmazása esetén a szétválasztott, újrahasznosítható hulladékért kevesebbet kellene fizetni” – mutatott rá Cseke Attila.
Románia egyébként a hulladékgyűjtés terén sereghajtónak számít az Európai Unióban. Az Eurostat legutóbbi adatai az ország begyűjtött hulladékmennyiségének 1 százalékát hasznosítják újra, ezzel szemben Szlovákiában 9, Csehországban 16, Lengyelországban és Magyarországon 21, Belgiumban 58, Németországban 62, Ausztriában pedig 63 százalékos ez az arány.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!