Ma már csak tucatnyi korondi mester űzi a régen divatos taplászatot (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat. A sokak által nem ismert mesterségről, a taplászatról, melynek alapanyaga a fákon növő tapló, s melyet egész Európában már csak Korondon művelnek, Zsigmond Győző gombaszakértő írt könyvet.
2025. február 23., 14:292025. február 23., 14:29
A népi mesterségek világa tele van különlegességekkel, olyan hagyományokkal, amelyeket egykor sokan műveltek, de mára már csak kevesek őriznek. Ilyen a korondi taplászat is, amelynek múltja, jelene és remélhetőleg a jövője is egyaránt izgalmas.
A Sepsiszentgyörgyön élő, tordai származású Zsigmond Győző évek óta kutatja a népi gombászatot, azaz etnomikológia területét, és számára nemcsak az ehető gombák vagy a gyógyhatású fajok érdekesek, hanem azok a gombák is, amelyeket ipari vagy kézműves célokra használnak fel. A taplászat különösen megragadta a figyelmét, hiszen ez az egyik legősibb, mégis mára szinte teljesen eltűnt mesterség.
A korondi toplászat címmel nemrég megjelent könyvének is egyik kulcsgondolata, hogy noha a taplászatot egykor Európa számos országában gyakorolták, mára (szinte) csak Korondon maradt fenn ez a mesterség. Éppen ezért – bár a taplászat nem szerepel hivatalosan a hungarikumok tárában – Zsigmond Győző a kiadvány alcímében így hivatkozik rá, hiszen a taplászat immár egyedülálló magyar érték.
Egy kis betekintést nyújtva a kötetbe, a szerző elmesélte, hogy a mesterség fennmaradását több tényező is fenyegeti. Egyrészt rendkívül munkaigényes és fizikailag is megterhelő folyamat, amelyet kevesen vállalnak: míg 15-20 évvel ezelőtt még mintegy 200 ember foglalkozott vele, ma már alig tucatnyian maradtak. Szerencsére a tucatnyi mester között akadnak fiatalok is, így van esély a mesterség fennmaradására.
Azonban van remény: kísérletek folynak a taplógomba termesztésére, amely, ha sikerrel jár, megoldást jelenthetne az alapanyaghiányra. Bár egyelőre még kísérleti stádiumban van, a kutatók bíznak benne, hogy sikerül fenntartható módon termeszteni ezt a különleges gombát.
A szakértő azt is elmondta, hogy a taplótermékekre egyre nagyobb a kereslet, de főként külföldön:
Egy firenzei cég például kifejezetten Korondról szerzi be a taplót. Míg a külföldiek felfedezték ennek az ősi anyagnak az értékét, addig az erdélyi turisták körében alig tapasztalható iránta érdeklődés, a Székelyföldre látogató turisták inkább a hagyományos korondi kerámiákat részesítik előnyben.
Zsigmond Győző könyve egyfajta tisztelgés a mesterség művelői előtt, és egyben egy felhívás is: nem szabad hagyni, hogy ez a különleges tudás és kultúra eltűnjön. A fiatalok ösztönzése és a mesterség modern környezethez való igazítása kulcsfontosságú lehet abban, hogy a taplászat tovább éljen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!