Ma már csak tucatnyi korondi mester űzi a régen divatos taplászatot (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat. A sokak által nem ismert mesterségről, a taplászatról, melynek alapanyaga a fákon növő tapló, s melyet egész Európában már csak Korondon művelnek, Zsigmond Győző gombaszakértő írt könyvet.
2025. február 23., 14:292025. február 23., 14:29
A népi mesterségek világa tele van különlegességekkel, olyan hagyományokkal, amelyeket egykor sokan műveltek, de mára már csak kevesek őriznek. Ilyen a korondi taplászat is, amelynek múltja, jelene és remélhetőleg a jövője is egyaránt izgalmas.
A Sepsiszentgyörgyön élő, tordai származású Zsigmond Győző évek óta kutatja a népi gombászatot, azaz etnomikológia területét, és számára nemcsak az ehető gombák vagy a gyógyhatású fajok érdekesek, hanem azok a gombák is, amelyeket ipari vagy kézműves célokra használnak fel. A taplászat különösen megragadta a figyelmét, hiszen ez az egyik legősibb, mégis mára szinte teljesen eltűnt mesterség.
A korondi toplászat címmel nemrég megjelent könyvének is egyik kulcsgondolata, hogy noha a taplászatot egykor Európa számos országában gyakorolták, mára (szinte) csak Korondon maradt fenn ez a mesterség. Éppen ezért – bár a taplászat nem szerepel hivatalosan a hungarikumok tárában – Zsigmond Győző a kiadvány alcímében így hivatkozik rá, hiszen a taplászat immár egyedülálló magyar érték.
Egy kis betekintést nyújtva a kötetbe, a szerző elmesélte, hogy a mesterség fennmaradását több tényező is fenyegeti. Egyrészt rendkívül munkaigényes és fizikailag is megterhelő folyamat, amelyet kevesen vállalnak: míg 15-20 évvel ezelőtt még mintegy 200 ember foglalkozott vele, ma már alig tucatnyian maradtak. Szerencsére a tucatnyi mester között akadnak fiatalok is, így van esély a mesterség fennmaradására.
Azonban van remény: kísérletek folynak a taplógomba termesztésére, amely, ha sikerrel jár, megoldást jelenthetne az alapanyaghiányra. Bár egyelőre még kísérleti stádiumban van, a kutatók bíznak benne, hogy sikerül fenntartható módon termeszteni ezt a különleges gombát.
A szakértő azt is elmondta, hogy a taplótermékekre egyre nagyobb a kereslet, de főként külföldön:
Egy firenzei cég például kifejezetten Korondról szerzi be a taplót. Míg a külföldiek felfedezték ennek az ősi anyagnak az értékét, addig az erdélyi turisták körében alig tapasztalható iránta érdeklődés, a Székelyföldre látogató turisták inkább a hagyományos korondi kerámiákat részesítik előnyben.
Zsigmond Győző könyve egyfajta tisztelgés a mesterség művelői előtt, és egyben egy felhívás is: nem szabad hagyni, hogy ez a különleges tudás és kultúra eltűnjön. A fiatalok ösztönzése és a mesterség modern környezethez való igazítása kulcsfontosságú lehet abban, hogy a taplászat tovább éljen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.
Büntetőeljárás indult azt követően, hogy egy Srí Lanka-i ételfutárt állítása szerint bántalmazott egy biztonsági őr az aradi kórház udvarán. A futár felesége szerint a rendőrök megpróbálták lebeszélni a sértettet arról, hogy feljelentést tegyen.
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Jól haladnak a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal Egeres és Kolozsvár közötti szakaszán a felújítással, a munkálatok több mint 70 százaléka elkészült – közölte Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Egy német turistát harapott meg egy medve a Transzfogarasi út közelében, Arefu térségében. A nő megsérült, kórházba szállították. A hatóságok szerint az elmúlt hetekben több hasonló incidens is történt a medvék által sűrűn látogatott környéken.
A Kolozs megyei hegyimentők szerint műszaki szempontból kifogástalan állapotban van a Tordai-hasadék via ferrata útvonala, ahol vasárnap egy 22 éves fiatal életét vesztette. A hatóságok továbbra is vizsgálják a tragédia körülményeit.
A várható erős szél és zivatarok miatt sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Egyelőre nem tudni, mikor kezdhetik meg a munkát a fúrópajzsok a kolozsvári metró építőtelepén – derült ki a napokban.
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!