
Bebocsátásra váró tömeg a Fellegvár kapujában
Fotó: fovbv.ro
Ismét látogatható a pereskedés miatt hosszú évekig bezárt brassói Fellegvár. A polgármesteri hivatal tulajdonába került történelmi vár teljes felújítása után a Barcaság egyik turisztikai nevezetessége lesz. A magyarok és szászok által a 16. század derekán felépített erőd Trianon óta sokszor cserélt gazdát, állagmegőrzésével azonban senki nem foglalkozott.
2023. szeptember 10., 18:562023. szeptember 10., 18:56
2023. szeptember 10., 19:052023. szeptember 10., 19:05
A Brassó történelmi központjától északra emelkedő Márton-hegyen a 16. és 17. században épült erőd, a Fellegvár kapuit szeptember 8-17. között megnyitották a nagyközönség előtt. A hétvégén számos kulturális program fogadta az ide látogató brassóiakat és turistákat.
Az 1989-es rendszerváltás utáni privatizácó nyomán az állami turisztikai hivatal (ONT) jogutódjának, a Postăvarulnak, majd az Aro Palase-nak a tulajdonába került erődítményt a brassói polgármesteri hivatal hét évnyi pereskedés után szerezte meg, tavaly született meg a jogerős bírósági döntés.
Hagyományőrzők a brassói vár előtt
Fotó: fovbv.ro
Brassó polgármestere, Allen Coliban a hétvégi rendezvényen jelentette be, hogy szeptember végétől a brassói polgármesteri hivatal elkezdi a vár felújítását, a Fellegvár jövő vasárnapig, szeptember 17-ig látogatható.
A brassói önkormányzat által megbízott cégek első körben a legfontosabb állagmegőrző munkálatokat végzik el és egy hosszabb távú, több éves felújítás nyomán az erőd minden helyiségét restaurálják.
A 17. század végétől osztrák kaszárnyaként működő erőd fontos szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején is, amikor az orosz túlerő miatt a magyar honvédek a vár feladására kényszerültek.
A Trianon utáni román uralom idején a brassói Fellegvár több időszakban börtönként működött, utoljára az 1950-es évek elején a Szekuritáté fegyházaként. Az 1980-as években a vár turisták fogadására rendezkedett be, a nagy múltú erőd falai között több étterem is működött.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
szóljon hozzá!